Diétával kezelhető

Egyre több embernél derül ki, hogy szerteágazó tüneteik hátterében hisztamin intolerancia áll. A betegek jellemzően több orvosnál is jártak, különböző kivizsgáláson is átestek, mire kiderül, hogy panaszaik oka a csökkent DAO enzimszint – magyarázza dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Emiatt a hisztamin lebontása a szervezetükben nem tökéletes, és a hiányzó enzim mértékétől és a táplálkozással bevitt hisztamin mennyiségétől függően, eltérő erősségű tüneteik jelentkeznek.

A hisztamin intolerancia leggyakoribb tünetei

- bőrpír, csalánkiütés, ekcéma, viszketés
- (migrénszerű) fejfájás, szédülés, heves szívdobogásérzés
- orrfolyás, orrdugulás, nehézlégzés, ritkán asztmás roham
- torokfájás, torokviszketés
- puffadás, hasfájás, görcsök, hasmenés
- hányinger, hányás.

Nem diétahiba, hanem gyógyszerek miatt is jelentkeznek újra a tünetek

Dr. Sárdi Krisztina elmondta, hogy a hisztamin intolerancia tünetei diétával és szükség esetén enzimpótlással kezelhetők, az érintettek panaszai így megszűnnek. Ha újra fogyasztja a problémás ételeket, akkor pedig visszatérnek. Előfordulhat azonban az is, hogy nem diétahiba okozza a panaszok kiújulását. Bizonyos gyógyszerek szedése is befolyásolja a hisztamin szintet. Egyes készítmények blokkolják a DAO enzim működését, mások pedig hisztamin felszabadító hatásúak, vagyis szedésük mellett megemelkedik a szervezetben a hisztamin szint.

Fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagok

Hisztamin intolerancia esetén az említett okok miatt kerülni kell az acetilszalicilsav, diclofenac, indometacin, ketopfrofen, metamizol, naproxen, pethidine, pirazolonok hatóanyagú készítmények szedését. Fejfájásra szedhetők például a paracetamol tartalmú gyógyszerek, ezek nem befolyásolják a hisztamin intolerancia tüneteit. Dr. Sárdi Krisztina felhívja a figyelmet arra is, hogy nemcsak fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok, hanem egyéb gyógyszerek – például antibiotikumok, vérnyomáscsökkentők, reuma elleni szerek, nyugtatók, szívgyógyszerek, köptetők - is DAO blokkoló, vagy hisztamin felszabadító hatású összetevőt tartalmazhatnak, ezért a készítmények felírása előtt, minden esetben jelezzük orvosunknak, ha hisztamin intoleranciában szenvedünk! 

A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.

Gyakoribb, mint a lisztérzékenység

A nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) az 1980-as években írták le először. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát) sem pedig a búza allergiát. Az érintettek számát kutatások alapján 2-6% körül becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1% körülire tehető, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük a tüneteket!

Más a tünetek megjelenési ideje

A lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység tünetei nagyon hasonlóak, csak ezek alapján nem is tudjuk megkülönböztetni a két betegséget. Eltérés a tünetek megjelenési idejében mutatkozik: NCGS esetén a tünetek a glutén fogyasztása után órákkal, napokkal jelentkeznek, lisztérzékenység esetén ez hosszabb idő, napok-hetek, akár hónapok is lehet. Mindkét betegség esetén jellemzőek a típusos hasi tünetek: a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés és székrekedés. Felnőttkorban egyre gyakrabban a nem típusos, nem-hasi tünetek jelentkeznek, ezek lehetnek: krónikus fáradtság, fejfájás, fokozott hajhullás, szájnyálkahártya afták, csont és ízületi fájdalom, ízületi gyulladás, korai csontritkulás, kezekben és lábakban zsibbadás érzés, dermatitis, nehezített vagy sikertelen teherbeesés, vetélés, korai menopauza és nem akaratlagos fogyás vagy hízás.

A kivizsgálás módja is különböző

A lisztérzékenység kivizsgálásának része a vérvétel - antitestek kimutatása laboratóriumi vizsgálattal - és a gyomortükrözés - vékonybél biopsziás minta szövettani vizsgálata is. Nem-cöliákiás gluténérzékenység gyanúja esetén is el kell végezni ezeket a vizsgálatokat annak érdekében, hogy a cöliákiát és a búzaallergiát ki lehessen zárni. Ha ez megtörtént és ezek a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak, akkor kizárásos diagnózis segít megállapítani a betegséget. Ennek során a beteg megadott ideig szigorú gluténmentes diétát folytat, majd megfigyeli, hogy a tünetei javulnak-e ez idő alatt. Ha minden egyéb betegség lehetőségét kizártuk, amely a tünetei hátterében állhatnak és a panaszai a diéta hatására megszűnnek, akkor abban az esetben kimondható az NCGS diagnózisa.

Gluténmentes étrend a megoldás

Az eredmény birtokában, mindkét betegség kezelése gluténmentes étkezéssel történik. Az új étkezési szokások kialakításában, az alapanyagok helyettesítésében dietetikus is segítséget nyújthat.

Ha valakinél csökkent, vagy hiányzik a hisztamint lebontó diamino-oxidáz (DAO) enzim működése, akkor a szervezete nem tudja megfelelően lebontani a táplálékokkal bevitt, vagy a szervezetben termelődő hisztamint. Néhány antibiotikum is gátolhatja a DAO enzim működését, ezáltal felerősítheti a hisztamin intolerancia tüneteit.

Hasfájás, puffadás, orrfolyás

A hisztamin intolerancia változatos tüneteket okoz, melyek jelentkezhetnek a gyomor-bélrendszerben, de a légutakban is. Hasfájás, hasmenés, hányás, fejfájás, krónikus orrfolyás és orrdugulás hátterében is gyakran ez húzódik meg – sorolja a tüneteket dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Hiányzó, vagy csökkent DAO enzim működés mellett, ha a beteg hisztaminban gazdag ételeket fogyaszt, vagy olyanokat, amelyek a szervezet hisztamin termelését serkentik, akkor a felsorolt tünetek megjelenésére számíthat.

Kit érint a hisztamin intolerancia?

Korra és nemre való tekintet nélkül bármikor jelentkezhetnek a tünetei, férfiaknál, nőknél és gyermekeknél is előfordul. Felismerése gyakran sokáig elhúzódik, hiszen az orrfolyás, orrdugulás kapcsán valamilyen légúti fertőzésre vagy légúti allergiára gondolunk, a hasfájást, fejfájást pedig gyakran a stressz tüneteként kezeljük. Akkor is érdemes ebbe az irányba is vizsgálódni, ha más étel-, vagy pollenallergiát célzó vizsgálatokkal eddig nem sikerült azonosítani, hogy mi okozza az elhúzódó panaszokat.

Télen több okból is erősödhetnek a tünetek

Ebben az időszakban több olyan ételt is fogyasztunk, melyek a hisztamin intoleranciások számára nem javasoltak. Az ünnepek alatt gyakran kerül az asztalra dió, mogyoró, halak, vörös bor, csokoládé és savanyú káposzta is, de ezek mellett a sajtok, paradicsom, citrusfélék, ananász és spenót is fogyasztása is felerősíti a tüneteket. A helyzetet tovább súlyosbítja, ha valamilyen betegség kapcsán antibiotikumot kell szedni. Bizonyos gyógyszerek ugyanis hisztamin felszabadítók, vagy gátolják a DAO enzim működését, így a tünetek tovább fokozódhatnak. A cefuroxim, cefotiam, izoniazid, pentamidin, klavulánsav és klorokvin antibiotikumok mellett bizonyos nyákoldó hatóanyagok is – acetilcisztein és ambroxol is ebbe a csoportba tartoznak.

Diétával és enzim pótlással kezelhető

A diamino-oxidáz (DAO) enzim mennyisége a szervezetben vérvizsgálattal kimutatható, s amennyiben bebizonyosodik, hogy a csökkent termelődés áll a hátterében, az enzim pótlására van lehetőség, tabletta formájában. Emellett természetesen diétát is javasolt tartani, a magas hisztamin tartalmú ételeket kerülni kell.