A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.

Gyakoribb, mint a lisztérzékenység

A nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) az 1980-as években írták le először. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát) sem pedig a búza allergiát. Az érintettek számát kutatások alapján 2-6% körül becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1% körülire tehető, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük a tüneteket!

Más a tünetek megjelenési ideje

A lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység tünetei nagyon hasonlóak, csak ezek alapján nem is tudjuk megkülönböztetni a két betegséget. Eltérés a tünetek megjelenési idejében mutatkozik: NCGS esetén a tünetek a glutén fogyasztása után órákkal, napokkal jelentkeznek, lisztérzékenység esetén ez hosszabb idő, napok-hetek, akár hónapok is lehet. Mindkét betegség esetén jellemzőek a típusos hasi tünetek: a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés és székrekedés. Felnőttkorban egyre gyakrabban a nem típusos, nem-hasi tünetek jelentkeznek, ezek lehetnek: krónikus fáradtság, fejfájás, fokozott hajhullás, szájnyálkahártya afták, csont és ízületi fájdalom, ízületi gyulladás, korai csontritkulás, kezekben és lábakban zsibbadás érzés, dermatitis, nehezített vagy sikertelen teherbeesés, vetélés, korai menopauza és nem akaratlagos fogyás vagy hízás.

A kivizsgálás módja is különböző

A lisztérzékenység kivizsgálásának része a vérvétel - antitestek kimutatása laboratóriumi vizsgálattal - és a gyomortükrözés - vékonybél biopsziás minta szövettani vizsgálata is. Nem-cöliákiás gluténérzékenység gyanúja esetén is el kell végezni ezeket a vizsgálatokat annak érdekében, hogy a cöliákiát és a búzaallergiát ki lehessen zárni. Ha ez megtörtént és ezek a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak, akkor kizárásos diagnózis segít megállapítani a betegséget. Ennek során a beteg megadott ideig szigorú gluténmentes diétát folytat, majd megfigyeli, hogy a tünetei javulnak-e ez idő alatt. Ha minden egyéb betegség lehetőségét kizártuk, amely a tünetei hátterében állhatnak és a panaszai a diéta hatására megszűnnek, akkor abban az esetben kimondható az NCGS diagnózisa.

Gluténmentes étrend a megoldás

Az eredmény birtokában, mindkét betegség kezelése gluténmentes étkezéssel történik. Az új étkezési szokások kialakításában, az alapanyagok helyettesítésében dietetikus is segítséget nyújthat.

Kevés mozgás, rossz táplálkozás és betegségek is okozhatják, ha a gyereknél ismétlődő hasfájás, ritka és fájdalmas székelés jelentkezik. Dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát házi praktikákról és kivizsgálásról kérdeztük.

Mit nevezünk székrekedésnek?

Életkortól, étkezési szokásoktól és egyéni adottságoktól is függően lehetnek eltérések, de székrekedésnek nevezzük, ha átlagosan heti háromnál, vagy a korábban rendszeres alkalmaknál kevesebbszer van széklet. A székelés fájdalommal járhat, nehezen ürül, kemény, száraz, nagyméretű, a wc papíron kis vér is megjelenhet. A puffadás, teltségérzés miatt a gyermek közérzete rossz.

Kicsiket és nagyokat is érinthet

A gyermekkori székrekedés már az egészen kicsiket is érinthet, csecsemőkorban általában akkor fordul elő, ha az anyatejes táplálásról tápszerre váltanak, vagy a szilárd ételek bevezetése kapcsán. Kisgyermekeknél, totyogóknál is előfordulhat a szobatisztaság idején, rendszerint abban az esetben, ha a kicsi még nem elég érett a feladatra és a pelenka elhagyására szorongással reagál. Óvodás, kisiskolás korban sokszor az inger késleltetése vezet szoruláshoz: ha a gyerek nem szívesen hagyja félbe a játékot, nem szeret, vagy tud a tanóráról kikéredzkedni, esetleg nehezen végzi el „idegen” környezetben a dolgát.

A leggyakoribb kiváltó okok

A belek megfelelő működéséhez rostban gazdag táplálkozásra és bőséges folyadék fogyasztásra van szükség. Ez az a két dolog, amivel szülők rendszerint nehezen birkóznak meg – mondja dr. Vass Noémi. „Az ilyen problémával hozzám forduló iskoláskorú gyermekekről rendszerint kiderül, hogy nem szívesen fogyasztanak zöldségeket, gyümölcsöt is alig, a teljes kiőrlésű pékáruktól idegenkednek, napközben alig isznak és többségében inkább üdítőt, mint vizet. A helytelen étkezés negatív hatásait felerősíti, ha a gyermek egész nap csak ül, az iskolában, majd délután a számítógép, vagy tévé előtt.”

Betegségeket is jelezhet

Székrekedés lehet gyógyszerek mellékhatása is: antidepresszánsok és vaskészítmények szedése kapcsán gyakori tünet. A túl sok stressz is okozhatja: iskolaváltás, vagy otthoni problémák. Az érzelmi gondok miatt az is előfordulhat, hogy a gyermeknél a székrekedés és a hasmenés felváltva van jelen. Ezek a tünetek, amennyiben hosszabb ideje fennállnak, az IBS jelei is lehetnek. „Az irritábilis bél szindróma esetén hasmenés és székrekedés is jelentkezhet, gyakori puffadás és hasfájás mellett. A tüneteket bizonyos ételek – főleg a zsíros, vagy fűszeres fogások – és a stressz is súlyosbítja. Ha a gyermeknél 2-3 héten át jelentkeznek a panaszok, mindenképp orvosi vizsgálat javasolt.”

Természetes segítség

A székrekedés kezelésében jó megoldásnak tűnhet a recept nélkül kapható hashajtók alkalmazása, dr. Vass Noémi azonban arra figyelmeztet, hogy ezeket ne adjuk a gyereknek anélkül, hogy a kezelőorvossal ne egyeztetnénk, vagy kivizsgáltattuk volna a kiváltó okokat.
Amit érdemes megpróbálni és hosszútávon is bevezetni:
- Rendszeres folyadék fogyasztás, hogy megkönnyítsük a széklet áthaladását a belekben. Ennek érdekében iskoláskorú gyerekeknek napi minimum 3-4 pohár víz, esetleg gyümölcslé fogyasztása javasolt. Kisebb gyermekeknél, a hozzátáplálás idején szilvalé fogyasztásával érhetünk el természetes hashajtó hatást.
- Helyes táplálkozás. A túl sok szénhidrátot és zsírt tartalmazó étrend lelassítja a belek mozgását. A rostok emésztetlen állapotban haladnak végig a bélrendszeren, ezáltal tisztítják, növelik a bélmozgást. A rostokat fokozatosan vezessük be a gyermek étrendjébe, növekvő mennyiségben adagolva az egyes étkezésekhez és emellett még fontosabb ügyelni a bőséges folyadék fogyasztásra is. Kiváló rostforrások: a teljes kiőrlésű pékáruk, a zabpehely, zabkorpával készült ételek, zöldségek és gyümölcsök frissen, vagy turmixként, főzelékként fogyasztva.
- Mozgás! Ha egész nap csak ül az iskolapadban, a belső szervek is összenyomódnak, ellustulnak. Ahhoz, hogy a beleket is mozgásba hozzuk, nem feltétlenül kell rögtön edzésre küldeni a gyereket, ha egyébként nem szeret mozogni. Délutáni kerékpározás, gördeszka, séta a barátokkal, ugrókötelezés a kertben épp olyan hasznos lehet.
- Fontos a rendszer. Az étkezések időpontjában és a mellékhelységben töltött idő terén is igyekezzünk napi rutint kialakítani. Mivel az étkezések serkentik a bélmozgást, keltsük fel egy picit korábban, hogy nyugodtan megreggelizzen, így utána lesz még ideje elvégezni a dolgát is. Ha reggel nagyon szorít az idő, akkor iskola után, délután, vagy este szánjunk rá legalább 10 nyugodt percet, hogy így a székrekedést megelőzzük.