A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.

Gyakoribb, mint a lisztérzékenység

A nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) az 1980-as években írták le először. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát) sem pedig a búza allergiát. Az érintettek számát kutatások alapján 2-6% körül becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1% körülire tehető, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük a tüneteket!

Más a tünetek megjelenési ideje

A lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység tünetei nagyon hasonlóak, csak ezek alapján nem is tudjuk megkülönböztetni a két betegséget. Eltérés a tünetek megjelenési idejében mutatkozik: NCGS esetén a tünetek a glutén fogyasztása után órákkal, napokkal jelentkeznek, lisztérzékenység esetén ez hosszabb idő, napok-hetek, akár hónapok is lehet. Mindkét betegség esetén jellemzőek a típusos hasi tünetek: a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés és székrekedés. Felnőttkorban egyre gyakrabban a nem típusos, nem-hasi tünetek jelentkeznek, ezek lehetnek: krónikus fáradtság, fejfájás, fokozott hajhullás, szájnyálkahártya afták, csont és ízületi fájdalom, ízületi gyulladás, korai csontritkulás, kezekben és lábakban zsibbadás érzés, dermatitis, nehezített vagy sikertelen teherbeesés, vetélés, korai menopauza és nem akaratlagos fogyás vagy hízás.

A kivizsgálás módja is különböző

A lisztérzékenység kivizsgálásának része a vérvétel - antitestek kimutatása laboratóriumi vizsgálattal - és a gyomortükrözés - vékonybél biopsziás minta szövettani vizsgálata is. Nem-cöliákiás gluténérzékenység gyanúja esetén is el kell végezni ezeket a vizsgálatokat annak érdekében, hogy a cöliákiát és a búzaallergiát ki lehessen zárni. Ha ez megtörtént és ezek a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak, akkor kizárásos diagnózis segít megállapítani a betegséget. Ennek során a beteg megadott ideig szigorú gluténmentes diétát folytat, majd megfigyeli, hogy a tünetei javulnak-e ez idő alatt. Ha minden egyéb betegség lehetőségét kizártuk, amely a tünetei hátterében állhatnak és a panaszai a diéta hatására megszűnnek, akkor abban az esetben kimondható az NCGS diagnózisa.

Gluténmentes étrend a megoldás

Az eredmény birtokában, mindkét betegség kezelése gluténmentes étkezéssel történik. Az új étkezési szokások kialakításában, az alapanyagok helyettesítésében dietetikus is segítséget nyújthat.

Tudta, hogy nem is kell ennie belőle, a dió már a sütemény készítése közben is okozhat allergiát? Felismeri a halallergia tüneteit? Az ünnepi menüben gyakran előforduló két allergénről dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Az évnek ebben az időszakában fogyasztjuk a legtöbb diót és halat is. Bejgli a legtöbb család asztalára kerül, és a halas ételeknek is hagyománya van, a halászlé pedig még mindig az egyik legnépszerűbb karácsonyi ételünk. Sajnos a hirtelen megnövelt fogyasztásnak kellemetlen mellékhatásai is lehetnek, a dió és a halak is okozhat allergiás tüneteket.

Dióallergia bármilyen életkorban kialakulhat, tünetei az egészen enyhétől az életveszélyesig terjedhetnek. A tünetek egyénenként, de ugyanazon személy esetében még alkalmanként is eltérőek lehetnek. Felléphet szájzsibbadás, bőrviszketés, csalánkiütés, duzzanat az ajkakon, arcon, nyelven vagy a torokban, ziháló vagy nehézlégzés, hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás, szédülés, ájulás; súlyos esetben akár életveszélyes és azonnali orvosi ellátást igénylő anafilaxia is kialakulhat. Dióallergiásoknak fontos tudni, hogy az allergén fehérje belélegezve, vagy a bőrrel érintkezve is allergiás reakciót okozhat!

A halételek fogyasztását követően, rövid időn belül jelentkező allergiás tünetek hasonlóak a dióallergiánál leírtakhoz: legjellemzőbb az arc kipirosodása, testszerte csalánkiütés, torokduzzanat, nehézlégzés, fulladás, de a szédülés, verejtékezés is intő jel lehet. Az allergiás reakció legsúlyosabb formája, az ájulással, eszméletvesztéssel járó anafilaxiás sokk ez esetben is bekövetkezhet. A tüneteket általában csak a halételek fogyasztása váltja ki, de egyéni érzékenységtől, az allergia súlyosságától függően egyes betegeknél már az is tüneteket okozhat, ha csak beleszagolnak a hal feldolgozása során, a készülő étel gőzébe.

Mit tegyünk allergiás reakció esetén?

Ha azt látjuk, hogy valakinél diót tartalmazó, vagy halételek fogyasztását követően a felsorolt tünetek jelentkeznek, azonnal hívjunk orvost, mert csak szakember képes megfelelően ellátni a beteget. Az allergiás reakció kapcsán tévesen elterjedt gyakorlat, hogy a betegek kalcium injekció, vagy pezsgőtabletta segítségével próbálják a tüneteket csillapítani. Ha valódi allergiáról van szó, akkor ez nem elégséges, sőt árthat is! Az anafilaxiás sokk során a beteg vérnyomása hirtelen lecsökken, ez okozza a rosszullétet, az ájulást. A kalcium vérnyomás csökkentő hatással bír, így egyértelműen nem javasolt használni.

Hogyan előzhetjük meg?

Fontos már a menü tervezése során előre tájékozódni arról, hogy a meghívottak között van-e, aki ételallergiás, vagy valamilyen ételérzékenysége van. Amennyiben igen, akkor az adott alapanyagot helyettesítenünk kell, ám az sem mindegy, hogy milyen alternatíva után nézünk. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy aki a dióra allergiás, annak az egyéb dióféléket - mogyoró, pisztácia, mandula – is javasolt kerülnie. A keresztallergia miatt – amennyiben a felsorolt élelmiszerek fogyasztása kapcsán a szájüregben égő, viszkető érzést tapasztal - pedig a szezámmag, mák és a kivi fogyasztását is javasolt mellőznie. Ha valakinél egy adott fajta tengeri hal fogyasztása okoz tüneteket, az az édesvízi halakat esetleg el tudja fogyasztani, de ez egyénfüggő. A keresztreakció lehetősége miatt viszont a tengeri herkentyűk fogyasztása kerülendő.

Ha az elmúlt időszakban tüsszögött, folyt, vagy bedugult az orra, esetleg szűnni nem akaró kiütések, viszketés kínozza, vagy rendszeres hasi fájdalmaktól, puffadástól szenved, itt az ideje kivizsgáltatnia, mi okozza a panaszait. Ha tünetei alapján felmerül az allergia gyanúja, kezelőorvosa a szükséges vizsgálat elvégzését fogja javasolni.

Az allergia vizsgálatra szükség van a diagnózis megállapításához, ahhoz, hogy megismerjük mi az allergén, ami az allergiás tüneteket okozza. Az allergiáknak több típusát ismerjük – mondja dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. „Mást vizsgálunk légúti allergiás tünetek esetén, ha a beteg például orrfolyásra, tüsszögésre panaszkodik. Megint más irányba vizsgálódunk, ha hasi panaszokkal érkezik, hiszen ekkor feltehetőleg valamilyen étel fogyasztása váltja ki a tüneteit. A bőrallergiák esetében szintén másként alakul a kivizsgálás menete, hiszen itt a fémektől kezdve a különböző kozmetikumokig igen széles a paletta, ami a kiváltó tényezőket illeti.”

Vérvizsgálattal is kimutatható

Bármikor elvégezhető: allergiás időszakban, várandósoknál és kisgyermekeknél, csecsemőknél is. A vérvizsgálat az alábbi allergének kivizsgálásában nyújt segítséget:
• légúti allergének (pollenek, atka, penész, állati szűr és tollak, stb.)
• táplálék allergének (búza, tej, tojás, stb.)
• rovarmérgek (méh, darázs)

Prick-teszt, vagy bőrpróba

Az allergia vizsgálat alapmódszere. „A vizsgálat során az allergént az alkar bőrére csepegtetjük, majd minimális (felületi hámréteg) bőrkarcolás történik, ezt követően nézzük a bőr reakcióját. Vörösödés, duzzanat esetén az adott allergénre az allergia bizonyított. A vörösséget felhelyezést követően 10-15 perccel nézzük.” Elvégzése allergiás időszakban, ekcémás bőrnél, várandósoknál, szoptatás alatt, bizonyos gyógyszerek használata mellett nem lehetséges.
Prick teszttel végezhető allergia vizsgálat:
• légúti allergénekre (pollenek, atka, penész, állati szűr és tollak, stb.)
• táplálék allergénekre (búza, tej, tojás, stb.)

Epicután vizsgálat

A kérdéses anyagot, allergént a hát bőrére ragasztják. Ennél a módszernél szintén a bőr vörösödését, duzzanatát figyelik, de nem csak egy, hanem több alkalommal is: a felhelyezést követően 1-24-48 és 72 órát követően. Sőt vannak olyan allergének, melyek a felhelyezést követően egy héttel okoznak bőrtünetet. A hosszabb követés miatt epicután teszt allergia vizsgálat esetén a hát mosása nem javasolt.
Anyagok, melyek csak epicután teszt allergia vizsgálat módszerrel vizsgálhatóak:
• fogászati allergének
• fémek
• tartósító szerek
• kozmetikumok

Hidrogén kilégzéses teszt

Nem allergia, hanem étel érzékenység kivizsgálása során alkalmazott vizsgálat. Laktóz és fruktóz intolerancia gyanúja esetén segíti a diagnózis megállapítását.
A vizsgálat lefolyása a következő: a beteg szájüregét és a garatot antibakteriális szerrel kiöblítik. A vizsgálathoz használt 300 ml folyadék (vízben oldott 20 g laktulóz vagy 75 g laktóz vagy fruktóz) elfogyasztását követően 20 percenként a vizsgálathoz használt műszerbe kell a betegnek lélegezni. A vizsgálat teljes időtartama 120 és 180 perc.

Mi micsoda?

IgE - az ellenanyag, ami allergia esetén termelődik a vérben. Allergiavizsgálat során ezt lehet kimutatni és ezzel igazolható az allergia. Az IgE allergén specifikus, vagyis minden allergén – például egyes pollenek, állatszőrök, atka - ellen meghatározott típusú IgE termelődik.

IgG - magasabb szintje jellemzően ételek kapcsán jelentkező tünetek – hasmenés, puffadás, görcsök - fordul elő. Vizsgálata elsősorban ételintolerancia, érzékenység esetén javasolt, különösen akkor, ha az IgE (allergia) vizsgálata nem mutatott eltérést, de a betegnek panaszai vannak.

Nutritív és inhalatív allergének:
Az allergia tesztek során vizsgált allergének gyűjtőneve. A nutritív ( táplálék) allergének – például tej, tojás, földimogyoró, búza - jelölik az egyes élelmiszereket és/vagy azok összetevőit. Az inhalatív ( légúti) allergéneket – például macskaszőr, parlagfű, fekete üröm, élesztőgomba - a légúti allergiás tünetek esetén vizsgálják.

Forrás: Budai Allergiaközpont