A cöliákia, vagy közismert nevén lisztérzékenység egy autoimmun betegség, diagnosztizálása során fontos szerepe van a vérvizsgálattal kimutatott szöveti transzglutamináz IgA antitest értékének is. Több otthon végezhető gyorsteszt is ennek eredménye alapján ad pozitív, vagy negatív eredményt, ám ez néhány esetben félrevezető is lehet.

Mi az IgA?

A szöveti transzglutamináz IgA egy ellenanyag, mely jellemzően cöliákiában termelődik. A cöliákia ugyanis egy autoimmun betegség, melynek során a szervezet saját magát támadja meg. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a szöveti transzglutamináz IgA értékének emelkedése ezt az autoimmun folyamatot jelzi. A genetikailag érintett egyéneknél a glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, és következményesen tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet.

Mikor adhat téves diagnózist az alacsony IgA érték?

Alapesetben tehát a cöliákia diagnózisa esetén a szöveti transzlgutamináz IgA értéke megemelkedik, adódhatnak azonban olyan körülmények, melyek következtében ez az érték nem magasabb. Ennek több oka is lehet:
- egyéntől függően előfordulhat szelektív IgA hiány, ilyenkor a tünetek ellenére is alacsony lesz a vizsgálati értéke.
- ha gluténmentes diétát követően kerül sor a vizsgálat elvégzésére.
A cöliákia egyetlen kezelési módja a gluténmentes diéta, melyet egy életen át tartani kell. A diagnózis megállapítása után a helyesen összeállított diétával a tünetek rendszerint hetek-hónapok alatt elmúlnak, a laborértékek pedig átlagosan 6 hónap elteltével már normál értékeket jeleznek. Ha tehát a szöveti transzglutamináz IgA szint meghatározására gluténmentes diétát követően kerül sor, akkor fals negatív eredmény születhet.

Hasi panaszokat, puffadást, hasmenést vagy székrekedést más ételallergia vagy ételintolerancia, és több gyomor- és bélrendszeri betegség is okozhat. Mivel ezek teljesen eltérő diétát és kezelést igényelnek, ezért nagyon fontos a tünetek pontos kiváltó okát meghatározni, mielőtt valaki diétázni kezd.

A vékonybél biopszia szerepe a diagnózisban

Ha a cöliákiára jellemző ellenanyagok vérvizsgálata pozitív eredményt mutat, akkor gyomortükrözés vizsgálatot kell végezni, melynek során vékonybél biopszia történik. Ennek eredménye alapján mondhatjuk ki a cöliákia diagnózisát. Normál laboreredmények sem zárják ki minden esetben a cöliákia diagnózisát. Ha a beteg panaszai, tünetei erősen felvetik a cöliákiát, akkor negatív véreredmény esetén is elvégezzük a vékonybél biopsziát – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Cöliákiában a vékonybélbolyhok károsodnak, a boholykárosodás súlyossági foka is meghatározásra kerül a bélből vett minta szövettani elemzésekor.

A lisztérzékenységként ismert autoimmun betegség, a cöliákia mellett gyakoribb a nem-cöliákiás-gluténérzékenység (NCGS). Mindkét betegség un. gluténfüggő betegség, vagyis a gluténnek központi szerepe van a kialakulásukban, és kezelésük egyenlő a gluténmentes étkezéssel. Erről és a kivizsgálás nélkül megkezdett diéta veszélyeiről dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa számolt be.

Puffadástól fejfájásig

A glutén fogyasztásával összefüggő tünetekről egyre többet hallunk az utóbbi időben. A gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztása szerteágazó tüneteket okozhat: az emésztőszervi panaszokon túl (hasmenés, puffadás, székrekedés) a fejfájáson át a menstruációs problémákig, hangulati ingadozások és bőrtünetek is jelezhetik, ha szervezetünk számára gondot okoz a glutén lebontása. Sokan ezért saját magukat tesztelve mellőzik egy időre a gluténtartalmú ételek fogyasztását, ami azonban több okból is kockázatos.

Mi a baj a gluténmentes étkezéssel?

Ha orvosi kivizsgálást követően történik, dietetikus segítségével összeállított, a hiányállapotok kialakulását megelőző étrenddel, a kiegyensúlyozott táplálkozás elvei szerint, akkor semmi gond sincs vele. Ám ha ez nem valósul meg, elhúzódó panaszokra és kellemetlen szövődményekre is számíthatunk.

- A glutén fogyasztásával összefüggő hasi panaszok más betegségek – például IBS, laktóz érzékenység, kontaminált vékonybél szindróma – tünetei is lehetnek. Ha nem végezzük el a cöliákia diagnózisához szükséges vizsgálatokat, akkor ezek a betegségek rejtve maradnak. Ha így kezdünk el diétázni, akkor felesleges diétás megszorításokkal, plusz kiadásokkal – a gluténmentes étkezés költségei magasabbak – késleltetjük a pontos diagnózist, és mindeközben továbbra is szenvedünk a tüneteinktől.
- Hiányállapotok kialakulásához vezethet, ha a glutént egyoldalúan összeállított diétával iktatjuk ki az étrendünkből. A gluténmentes alapanyagokkal étkezni több kiadást jelent a korábbiakhoz képest. Nem egészséges, ha ezt úgy próbáljuk meg elkerülni, hogy a gabonaféléket száműzzük az étlapról és inkább csak a garantáltan gluténmentes és kedvezőbb árfekvésű rizsre és burgonyára alapozzuk az étkezésünket.
- További betegségek megjelenéséhez vezethet. A gluténmentes étkezésben a lassú felszívódású, értékes rostokat tartalmazó teljes kiőrlésű gabonafélék is tiltólistára kerülnek. Ezekre nemcsak a jobb emésztés érdekében van szükségünk, de rendszeres fogyasztásuk például bizonyítottan csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Feleslegesen tehát ne zárjuk ki őket az étkezésünkből. Ha erre az orvosi vizsgálatok alapján mégis szükség van, akkor dietetikus tud olyan rostdús, gluténmentes gabonaféléket ajánlani, melyekkel helyettesíthetjük a teljes kiőrlésű gabonákat.
- Ha már hosszabb ideje diétázunk, akkor a szervezetünkben lecsökken a cöliákia diagnózisához szükséges ellenanyag mértéke. Ha a panaszaink a diéta mellett sem javulnak, és csak ezt követően megyünk el kivizsgálásra, akkor a pontos diagnózishoz újra fogyasztanunk kell gluténtartalmú ételeket, ám a terhelés hatására a tünetek még intenzívebben jelentkezhetnek.

Előbb az orvos, aztán a diéta!

Ha valaki valóban lisztérzékeny, cöliákiás, akkor a szervezetében ellenanyag termelődik a glutén ellen, amit vérvizsgálattal lehet kimutatni. A diagnózishoz szükséges bélbiopszia elvégzése is, mely a gluténfogyasztás következtében károsodott bélflóra állapotáról fog képet adni. Dr. Sárdi Krisztina elmondta, hogy a cöliákia nem gyógyítható, kezeléséhez valóban egy életen át száműzni kell a gluténtartalmú élelmiszereket az étlapról. A diétát nagyon fontos tartani, hatására a bélbolyhok regenerálódnak és a betegség szövődményeit megelőzhetjük. NCGS esetében is gluténmentes étkezést javasolunk, de tekintettel arra, hogy ebben a betegségben bélboholy károsodás nem következik be, illetve szövődményekre sem kell számítani, a diéta tartásánál megengedőbbek vagyunk.

A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.

Gyakoribb, mint a lisztérzékenység

A nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) az 1980-as években írták le először. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát) sem pedig a búza allergiát. Az érintettek számát kutatások alapján 2-6% körül becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1% körülire tehető, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük a tüneteket!

Más a tünetek megjelenési ideje

A lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység tünetei nagyon hasonlóak, csak ezek alapján nem is tudjuk megkülönböztetni a két betegséget. Eltérés a tünetek megjelenési idejében mutatkozik: NCGS esetén a tünetek a glutén fogyasztása után órákkal, napokkal jelentkeznek, lisztérzékenység esetén ez hosszabb idő, napok-hetek, akár hónapok is lehet. Mindkét betegség esetén jellemzőek a típusos hasi tünetek: a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés és székrekedés. Felnőttkorban egyre gyakrabban a nem típusos, nem-hasi tünetek jelentkeznek, ezek lehetnek: krónikus fáradtság, fejfájás, fokozott hajhullás, szájnyálkahártya afták, csont és ízületi fájdalom, ízületi gyulladás, korai csontritkulás, kezekben és lábakban zsibbadás érzés, dermatitis, nehezített vagy sikertelen teherbeesés, vetélés, korai menopauza és nem akaratlagos fogyás vagy hízás.

A kivizsgálás módja is különböző

A lisztérzékenység kivizsgálásának része a vérvétel - antitestek kimutatása laboratóriumi vizsgálattal - és a gyomortükrözés - vékonybél biopsziás minta szövettani vizsgálata is. Nem-cöliákiás gluténérzékenység gyanúja esetén is el kell végezni ezeket a vizsgálatokat annak érdekében, hogy a cöliákiát és a búzaallergiát ki lehessen zárni. Ha ez megtörtént és ezek a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak, akkor kizárásos diagnózis segít megállapítani a betegséget. Ennek során a beteg megadott ideig szigorú gluténmentes diétát folytat, majd megfigyeli, hogy a tünetei javulnak-e ez idő alatt. Ha minden egyéb betegség lehetőségét kizártuk, amely a tünetei hátterében állhatnak és a panaszai a diéta hatására megszűnnek, akkor abban az esetben kimondható az NCGS diagnózisa.

Gluténmentes étrend a megoldás

Az eredmény birtokában, mindkét betegség kezelése gluténmentes étkezéssel történik. Az új étkezési szokások kialakításában, az alapanyagok helyettesítésében dietetikus is segítséget nyújthat.