A lisztérzékenységként ismert autoimmun betegség, a cöliákia mellett gyakoribb a nem-cöliákiás-gluténérzékenység (NCGS). Mindkét betegség un. gluténfüggő betegség, vagyis a gluténnek központi szerepe van a kialakulásukban, és kezelésük egyenlő a gluténmentes étkezéssel. Erről és a kivizsgálás nélkül megkezdett diéta veszélyeiről dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa számolt be.
Puffadástól fejfájásig
A glutén fogyasztásával összefüggő tünetekről egyre többet hallunk az utóbbi időben. A gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztása szerteágazó tüneteket okozhat: az emésztőszervi panaszokon túl (hasmenés, puffadás, székrekedés) a fejfájáson át a menstruációs problémákig, hangulati ingadozások és bőrtünetek is jelezhetik, ha szervezetünk számára gondot okoz a glutén lebontása. Sokan ezért saját magukat tesztelve mellőzik egy időre a gluténtartalmú ételek fogyasztását, ami azonban több okból is kockázatos.
Mi a baj a gluténmentes étkezéssel?
Ha orvosi kivizsgálást követően történik, dietetikus segítségével összeállított, a hiányállapotok kialakulását megelőző étrenddel, a kiegyensúlyozott táplálkozás elvei szerint, akkor semmi gond sincs vele. Ám ha ez nem valósul meg, elhúzódó panaszokra és kellemetlen szövődményekre is számíthatunk.
- A glutén fogyasztásával összefüggő hasi panaszok más betegségek – például IBS, laktóz érzékenység, kontaminált vékonybél szindróma – tünetei is lehetnek. Ha nem végezzük el a cöliákia diagnózisához szükséges vizsgálatokat, akkor ezek a betegségek rejtve maradnak. Ha így kezdünk el diétázni, akkor felesleges diétás megszorításokkal, plusz kiadásokkal – a gluténmentes étkezés költségei magasabbak – késleltetjük a pontos diagnózist, és mindeközben továbbra is szenvedünk a tüneteinktől.
- Hiányállapotok kialakulásához vezethet, ha a glutént egyoldalúan összeállított diétával iktatjuk ki az étrendünkből. A gluténmentes alapanyagokkal étkezni több kiadást jelent a korábbiakhoz képest. Nem egészséges, ha ezt úgy próbáljuk meg elkerülni, hogy a gabonaféléket száműzzük az étlapról és inkább csak a garantáltan gluténmentes és kedvezőbb árfekvésű rizsre és burgonyára alapozzuk az étkezésünket.
- További betegségek megjelenéséhez vezethet. A gluténmentes étkezésben a lassú felszívódású, értékes rostokat tartalmazó teljes kiőrlésű gabonafélék is tiltólistára kerülnek. Ezekre nemcsak a jobb emésztés érdekében van szükségünk, de rendszeres fogyasztásuk például bizonyítottan csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Feleslegesen tehát ne zárjuk ki őket az étkezésünkből. Ha erre az orvosi vizsgálatok alapján mégis szükség van, akkor dietetikus tud olyan rostdús, gluténmentes gabonaféléket ajánlani, melyekkel helyettesíthetjük a teljes kiőrlésű gabonákat.
- Ha már hosszabb ideje diétázunk, akkor a szervezetünkben lecsökken a cöliákia diagnózisához szükséges ellenanyag mértéke. Ha a panaszaink a diéta mellett sem javulnak, és csak ezt követően megyünk el kivizsgálásra, akkor a pontos diagnózishoz újra fogyasztanunk kell gluténtartalmú ételeket, ám a terhelés hatására a tünetek még intenzívebben jelentkezhetnek.
Előbb az orvos, aztán a diéta!
Ha valaki valóban lisztérzékeny, cöliákiás, akkor a szervezetében ellenanyag termelődik a glutén ellen, amit vérvizsgálattal lehet kimutatni. A diagnózishoz szükséges bélbiopszia elvégzése is, mely a gluténfogyasztás következtében károsodott bélflóra állapotáról fog képet adni. Dr. Sárdi Krisztina elmondta, hogy a cöliákia nem gyógyítható, kezeléséhez valóban egy életen át száműzni kell a gluténtartalmú élelmiszereket az étlapról. A diétát nagyon fontos tartani, hatására a bélbolyhok regenerálódnak és a betegség szövődményeit megelőzhetjük. NCGS esetében is gluténmentes étkezést javasolunk, de tekintettel arra, hogy ebben a betegségben bélboholy károsodás nem következik be, illetve szövődményekre sem kell számítani, a diéta tartásánál megengedőbbek vagyunk.
