A gluténmentesen étkezők gyakran szembesülnek azzal, hogy étkezési szokásukra a közvélemény divatdiétaként tekint annak ellenére, hogy sok esetben szerteágazó, az életminőségüket negatívan befolyásoló panaszaikat egyértelműen a glutén fogyasztása okozza. Hogy a gluténmentes étkezés nem divat, hanem valós probléma, arra a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) héten megrendezésre kerülő, éves kongresszusán több szakember előadása is felhívja a figyelmet.

Több módon is megbetegíthet a glutén

A gluténfüggő betegségeknek több típusát ismerjük. Az autoimmun eredetű cöliákia és az IgE mediált glutén (búza) allergia mellett létezik egy harmadik kórkép, a 2011-ben, Londonban tartott konszenzus konferencián elfogadásra került NCGS, másnéven nem-cöliákiás gluténérzékenység – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa, a MAKIT Táplálékallergia Szekciójának elnöke.

Cöliákia esetén, a genetikailag érintett egyéneknél a glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, és következményesen tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet.

Glutén (búza) allergia során a panaszok létrejöttének az oka: a búza fehérjéire (amiláz és tripszin inhibitorokra, gliadinra) adott kóros immunválasz. Ebben az esetben tehát az immunrendszer érintettségéről beszélünk, a betegség megjelenésében a búza specifikus IgE antitestek központi szerepet játszanak.

Az NCGS esetében a glutén fogyasztásának hatására a fenti eltérések nem igazolódnak, a tünetek megjelenésében veleszületett és szerzett immunitás szerepe mellett a bél áteresztő képességének fokozódása - és ennek következtében bizonyos fehérjék bejutása az immunsejtekhez - játszik szerepet.

Az NCGS tünetei – milyen panaszokkal forduljunk orvoshoz?

Hasfájás, haspuffadás, hasmenés és székrekedés, hangos bélmozgások, gyakori böfögés, hányinger, gyomorégés és szájüregi afta egyaránt jelezheti a betegséget. Az NCGS emellett közérzeti panaszokat, szorongást, fejfájást, koncentrációzavart, izom- és ízületi fájdalmat, fogyást, depressziót és bőrkiütést is okozhat.

Gluténmentes diéta

A kivizsgálás során egyértelműen ki kell zárni az egyéb betegségeket és amennyiben bebizonyosodik, hogy a beteg panaszai valóban a glutén fogyasztásához köthetők, úgy a továbbiakban gluténmentesen kell étkeznie, a tünetei kizárólag ennek hatására szűnnek meg. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a bél fokozott áteresztőképessége miatt gyakran átmenetileg más, panaszt okozó élelmiszereket is ki kell zárni az étrendből.

Az NCGS társadalmi jelentősége

Az NCGS előfordulásának gyakorisága a fejlett országokban 6-13% -ra tehető. A gluténmentes étkezés kapcsán azonban még mindig sok a félreértés, emiatt a 2018. május 10-13. között Kecskeméten megrendezésre kerülő MAKIT Kongresszus is külön szekcióban foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A szakemberek szót ejtenek az NCGS mellett a gabona-allergia kivizsgálásának módjáról, az endoszkópos vizsgálat helyéről a gluténfüggő betegségek diagnosztizálásában és a bél mikrobiom összetételének szerepéről, az NCGS tüneteinek megjelenésében.

Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a tervezett előadások célja, hogy ráirányítsák a szakemberek figyelmét az NCGS jelentőségére, ilyen módon megelőzzék mind a szükségtelen és magasabb költséggel járó gluténmentes diétát és a jövőben elkerüljék, hogy az NCGS betegek a diagnózis felállításáig szükségtelen vizsgálatokon menjenek keresztül.

Lisztérzékenység=rossz felszívódás

A cöliákia autoimmun betegség, az érintetteknél a bélbolyhok károsodása miatt rossz felszívódás jellemző. A diagnózist megelőzően hiába eszik változatosan a lisztérzékeny gyermek, a vitaminok, ásványi anyagok és egyéb fontos tápanyagok nem tudnak megfelelően hasznosulni a szervezetében, emiatt fogyás jelentkezik. A bélbolyhok károsodását a búzában, az árpában és a rozsban található fehérje, a glutén okozza, ha ezt kiiktatjuk az étrendből, idővel a bélbolyhok regenerálódnak és a gyermek megfelelően fog fejlődni. A cöliákia vérvizsgálattal és endoszkópos vizsgálattal diagnosztizálható, a gluténmentes diétát csak ezt követően szabad megkezdeni!

Fogyástól a hízásig

A gluténmentes étkezésre áttérő cöliákiás gyerekekre jellemző, hogy feltűnően jó az étvágyuk, s ahogyan a diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, a tápanyagok is megfelelően tudnak hasznosulni a szervezetükben. És ilyenkor kell nagyon résen lennie a szülőnek, hogy a megfelelő tápanyagok tudjanak hasznosulni! Rajcsik Enikő kiemelte, hogy a leggyakoribb hiba, hogy búzaliszt helyett a főzés során csak a magas szénhidráttartalmú, alacsony rosttartalmú, leggyakrabban burgonya vagy kukoricakeményítőt tartalmazó gluténmentes lisztkeverékeket, vagy a szintén szénhidrátban gazdag riszlisztet használjuk. Ezzel már önmagában is megemeljük a napi szénhidrát mennyiséget, de ha emellett a gyermek napközben sokat nassol (szintén ezekkel a lisztekkel és cukorral készült süteményeket, sós rágcsákat) és ezzel együtt még keveset is mozog, akkor a kezdeti kedvező súlygyarapodás hamar az elhízás felé fog eltolódni.

Gyerek ne fogyókúrázzon!

Ha a súlygyarapodást egyértelműen a túl magas szénhidráttartalmú étrend okozza, akkor ennek csökkentése a célunk, de nem drasztikus és hirtelen fogyókúrával, hanem lassú és tartós életmódváltással. Gluténmentes étkezés mellett is teljes értékű étrendet kell összeállítani a gyerekeknek, ezért a szénhidrátokat nem kiiktatni, hanem helyettesíteni kell lassú felszívódású, magas rosttartalmú és természetesen gluténmentes gabonafélékkel. E célból jó választás, ha a sütés és főzés során az ételeket teljes kiőrlésű barna riszliszt, gluténmentes zabpehelyliszt, kókusz, mandula, gesztenye, szezámmag, hajdina, csicseriborsó, köles vagy cirokliszt felhasználásával készítjük.

Apró változtatásokkal új étrend

- Tervezzük meg a gyermek napi étkezéseit, egy nap lehetőleg ötször egyen, ebből három nagy és két kisebb étkezés.

- Az étrend alapját a felsorolt, lassú felszívódású gabonák, zöldségek, gyümölcsök, sovány húsok és tejtermékek képezzék.

- Sok esetben már azzal jelentős súlycsökkenést lehet elérni, ha a gyereket a korábban megszokott szénhidrátban gazdag nassolásról leszoktatjuk és helyette egészségesebb alternatívákat – például gyümölcsöket, olajos magvakat, otthon készített túrókrémet, zabkását, zabkekszet, kölesgyolyót - kínálunk.

- A rostbevitelt tudjuk növelni, ha az ételeket, vagy az otthon sütött kenyereket útifű maghéjjal, vagy chia maggal dúsítjuk. A gyermek étrendjét változatossá tehetjük az álgabonák – hajdina, amaránt, quinoa, köles - beiktatásával, melyek szintén jelentős rostforrások.

- Cukrozott üdítők helyett vizet, házi készítésű gyümölcsteákat, - nyáron lehűtve – vagy valódi gyümölccsel ízesített ásványvizet adhatunk.

- A táplálkozás mellett fontos a rendszeres testmozgást – legalább napi fél órát - is a gyermek napirendjébe iktatni.

Ha bizonytalan, kérjen segítséget!

A túlsúly már gyermekkorban is nagymértékben megnöveli a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, ne legyintsünk tehát, hogy majd kinövi, mert mozgás és étrendi változtatások nélkül nem fogja. Az sem jó, ha túl szigorúan fogjuk a diétáját, mert az egyoldalú táplálkozás hiányállapotokhoz vezethet, így a gyermek megfelelő fejlődése nem biztosított. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük dietetikus segítségét az életkornak megfelelő, kiegyensúlyozott étrend összeállításához! 

Ha valaki gluténmentes diétát tart, akkor a sütés és főzés során helyettesítenie kell a sikért tartalmazó liszteket. Erre a célra több termék is kapható, ám ezek összetételükben különbözőek. Némelyek összetevői közt a lupin is megtalálható, mely nem egyszer okoz kellemetlen panaszokat, még szigorú gluténmentes diéta mellett is. Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusa összefoglalta, mit kell tudni lupinallergia esetén a diétáról.

Mi a lupin?

A csillagfürt vagy farkasbab néven is ismert lupin a hüvelyesek családjába tartozik. A lupinliszt használata elsősorban a mediterrán országokban terjedt el, ám mivel jó lisztjavító, fehérjepótló anyag, ezért a sütőiparban is gyakori a felhasználása. Sokan nem is hallottunk még róla, hiszen nem önmagában fogyasztjuk, hanem elsősorban gluténmentes lisztkeverékekhez adva, vagy kész péksüteményekben találkozhatunk vele. Kedvező sütőipari tulajdonságai mellett azonban tudni kell azt is, hogy a lupin túlérzékenységi reakciót válthat ki.

A lupinallergia tünetei

Sokan először diétahibára gondolnak, hiszen a panaszok megegyeznek az ételallergiák ismert tüneteivel: csalánkiütés, szájüregi viszkető érzés, ajakduzzanat, hasfájás, hányinger, hányás, orrfolyás, szemkönnyezés, nehézlégzés, köhögés, súlyos esetben életveszélyes anafilaxiás reakció is jelentkezhet lupinallergia esetén. Az arra érzékenyeknél a csillagfürt növény virágával való érintkezés helyén is jelentkezhetnek allergiás bőrtünetek.

Lupin- és egyéb allergiák

A csillagfürt-allergia vérvizsgálattal kimutatható; ilyenkor a lupin elleni IgE antitestek magasabb értéke jelzi az allergiát. Fontos megemlíteni, hogy az ún. keresztreakció kialakulásának esélye magas, tehát más hüvelyesekre való érzékenység (pl. szója- vagy földimogyoró-allergia) esetén körültekintően kell a lupintartalmú élelmiszereket fogyasztani. Ha bebizonyosodik a csillagfürt-allergia, akkor a továbbiakban lupintartalmú élelmiszert, ételt nem szabad fogyasztani.

Mire kell ügyelni lupinmentes diétában?

A csillagfürt a 14 jelölésköteles allergén között szerepel. 2014 decembere óta az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén, illetve a nem előrecsomagolt termékeknél, és a közétkeztetésben, vendéglátásban is fel kell tüntetni a lupint. A termék csomagolásán vastagon szedett, aláhúzott vagy dőlt betűvel találjuk meg az allergéneket. Vásárlás előtt fontos, hogy mindig nézzük meg a címkét, és ha a lupin vagy csillagfürt (általában ez a két kifejezés használatos) az összetevők közt szerepel, akkor azt a terméket ne vegyük meg allergia esetén – magyarázza Szarka Dorottya. Az allergéneket számozással is jelölhetik, például az 1-es a glutént, a 7-es a tejet, a lupint (a szójabab, zeller és mustár allergénekkel megegyezően) a 6-os szám jelöli. Ha tehát egy pékségben a termék mellett allergénként a 6-os szám van feltüntetve, akkor válasszunk mást.

Miben található lupin?

Az élelmiszeripar sokrétűen használja a fel a csillagfürtöt rost- és kötőanyagaként, lisztjavítóként, valamint az ételek fehérjetartalmának növelésére. A gluténmentes lisztkeverékek és péksütemények mellett jégkrémekben, tésztákban, kolbászfélékben, tofuban, zsírszegény és fehérjével dúsított termékekben, müzliszeletekben és étrend-kiegészítőkben is előfordulhat.

Mivel helyettesíthető?

A gluténmentes liszteknek több típusa is létezik, érdemes kísérletezni, kinek melyik válik be. Rosttartalmukat és kezelhetőségüket csillagfürt helyett sokszor útifű maghéjjal, hajdinaliszttel vagy bambuszrosttal javítják.

Ne felejtsük el: nem biztos, hogy minden esetben a lupin okozza a problémát!

A csillagfürt mellett más összetevők is problémásak lehetnek, ez egyéni érzékenység függvénye. Ritkán, de előfordul, hogy valakinél például a kukorica vagy a burgonya okoz panaszokat. Ha számunkra több összetevő is tiltólistás, érdemes dietetikus segítségét kérni a teljes értékű étrend összeállításához. A szakember bevált receptekkel, praktikus tanácsokkal is segíteni tud a korábban esetleg nem használt alapanyagokkal kapcsolatban, ami jelentős könnyebbséget jelent a diéta kezdetén.