Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, a betegséggel kapcsolatban még mindig sok tévhit kering a köztudatban. A leggyakoribb tévedéseket tisztázzuk dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológussal, a Budai Allergiaközpont főorvosával.

Nem a széna okozza

A légúti allergiás tüneteket összefoglaló néven szénanáthaként is szokás emlegetni. Ennek eredete Angliába, a 19. századba nyúlik vissza. A szénát bálázó munkásoknál jelentkező jellegzetes tünetekről úgy tartották, hogy a széna okozza, innen kapta a nevét. Azóta már tudjuk, hogy vélhetően nem a széna maga, sokkal inkább a közte megbújó penészgomba spórák okozták a tüsszögést, orrfolyást, szem- és orrviszketést, a szénanátha elnevezés azonban fennmaradt és napjainkban is használatos összefoglaló név, a pollenallergia tüneteire.

A méz hatásos ellenszer allergiára

Az elterjedt tévhit alapja, hogy a mézet virágporból készítik a méhek, így fogyasztása „deszenzitizáló” hatású, vagyis a szervezetet hozzászoktathatja az allergének elviseléséhez, így idővel a szénanáthás tüneteink is megszűnhetnek. Ez a felvetés azonban eleve téves, hiszen a méhek által összegyűjtött pollenek nem azonosak az allergiás tüneteket kiváltó, szelek szárnyán „közlekedő” allergén pollenekkel. Fogyasszunk bátran mézet, ha kedveljük az ízét, azonban ne várjuk tőle, hogy bármilyen hatást gyakorol az allergiánkra! Aki nem szokott mézet fogyasztani, ha elkezdi, lehetőleg fajtamézzel kezdje, ne vegyes virágmézzel, mert abba nagyobb valószínűséggel valamennyire belekerülhet allergén vagy keresztallergén.

Ne aggódj, majd elmúlik!

A leggyakoribb tévhit, sokan úgy gondolják, hogy az allergia átmeneti állapot, ami nem igényel különösebb kezelést, idővel magától is elmúlik majd. Ez annyiban igaz, hogy szezonális allergia esetén, ha a panaszainkat egy adott allergén növény pollenjei okozzák, akkor a virágzását követően természetesen nem jelentkeznek a majd a tüneteink. A következő évben azonban számíthatunk rá, hogy ugyan abban az időszakban újra megjelennek, kezelés nélkül pedig idővel egyre erősebb tünetetek, újabb allergiák és szövődményként asztma is kialakulhat.

Gyógyszert, majd ha tüneteim lesznek!

Az antihisztamin készítmények és szteroid orrspray-k is jobban kifejtik a hatásukat, ha nem várjuk meg, amíg tüneteink jelentkeznek. Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy ha valaki diagnosztizált allergiás beteg - allergia vizsgálat kimutatta, hogy pontosan mire allergiás - az tudja, hogy az allergén növény az év melyik hónapjában kezdi a pollenszórást. Persze figyelni kell az aktuális pollenjelentést is, mivel ez az időpont az aktuális időjárás függvényében módosulhat. Ne várjuk meg, amíg a pollenkoncentráció eléri azt a szintet, hogy tüneteink jelentkeznek. A gyógyszereket a pollenszórás kezdetekor kell elkezdeni használni annak érdekében, hogy hatásukat maximálisan ki tudják fejteni.

Nálam nem hatnak a gyógyszerek

Ha nem érezzük elég hatásosnak a gyógyszereket, annak több oka is lehet. Ilyenkor keressük fel kezelőorvosunkat, mondjuk el részletesen, hogy milyen tünetek zavarnak, és ő új típusú kezelést fog javasolni. A terápiát addig módosítjuk, amíg a beteg tünetei meg nem szűnnek – magyarázza dr. Potecz Györgyi. Előfordulhat, hogy a korábbi években jól bevált kezelést is módosítani kell. Ha nem érezzük elég hatásosnak az addigi gyógyszereket, jó ha tudjuk, hogy a legsikeresebb kezelés az immunterápiától várható, meghatározott pollenekre.

A gluténmentesen étkezők gyakran szembesülnek azzal, hogy étkezési szokásukra a közvélemény divatdiétaként tekint annak ellenére, hogy sok esetben szerteágazó, az életminőségüket negatívan befolyásoló panaszaikat egyértelműen a glutén fogyasztása okozza. Hogy a gluténmentes étkezés nem divat, hanem valós probléma, arra a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) héten megrendezésre kerülő, éves kongresszusán több szakember előadása is felhívja a figyelmet.

Több módon is megbetegíthet a glutén

A gluténfüggő betegségeknek több típusát ismerjük. Az autoimmun eredetű cöliákia és az IgE mediált glutén (búza) allergia mellett létezik egy harmadik kórkép, a 2011-ben, Londonban tartott konszenzus konferencián elfogadásra került NCGS, másnéven nem-cöliákiás gluténérzékenység – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa, a MAKIT Táplálékallergia Szekciójának elnöke.

Cöliákia esetén, a genetikailag érintett egyéneknél a glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, és következményesen tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet.

Glutén (búza) allergia során a panaszok létrejöttének az oka: a búza fehérjéire (amiláz és tripszin inhibitorokra, gliadinra) adott kóros immunválasz. Ebben az esetben tehát az immunrendszer érintettségéről beszélünk, a betegség megjelenésében a búza specifikus IgE antitestek központi szerepet játszanak.

Az NCGS esetében a glutén fogyasztásának hatására a fenti eltérések nem igazolódnak, a tünetek megjelenésében veleszületett és szerzett immunitás szerepe mellett a bél áteresztő képességének fokozódása - és ennek következtében bizonyos fehérjék bejutása az immunsejtekhez - játszik szerepet.

Az NCGS tünetei – milyen panaszokkal forduljunk orvoshoz?

Hasfájás, haspuffadás, hasmenés és székrekedés, hangos bélmozgások, gyakori böfögés, hányinger, gyomorégés és szájüregi afta egyaránt jelezheti a betegséget. Az NCGS emellett közérzeti panaszokat, szorongást, fejfájást, koncentrációzavart, izom- és ízületi fájdalmat, fogyást, depressziót és bőrkiütést is okozhat.

Gluténmentes diéta

A kivizsgálás során egyértelműen ki kell zárni az egyéb betegségeket és amennyiben bebizonyosodik, hogy a beteg panaszai valóban a glutén fogyasztásához köthetők, úgy a továbbiakban gluténmentesen kell étkeznie, a tünetei kizárólag ennek hatására szűnnek meg. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a bél fokozott áteresztőképessége miatt gyakran átmenetileg más, panaszt okozó élelmiszereket is ki kell zárni az étrendből.

Az NCGS társadalmi jelentősége

Az NCGS előfordulásának gyakorisága a fejlett országokban 6-13% -ra tehető. A gluténmentes étkezés kapcsán azonban még mindig sok a félreértés, emiatt a 2018. május 10-13. között Kecskeméten megrendezésre kerülő MAKIT Kongresszus is külön szekcióban foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A szakemberek szót ejtenek az NCGS mellett a gabona-allergia kivizsgálásának módjáról, az endoszkópos vizsgálat helyéről a gluténfüggő betegségek diagnosztizálásában és a bél mikrobiom összetételének szerepéről, az NCGS tüneteinek megjelenésében.

Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a tervezett előadások célja, hogy ráirányítsák a szakemberek figyelmét az NCGS jelentőségére, ilyen módon megelőzzék mind a szükségtelen és magasabb költséggel járó gluténmentes diétát és a jövőben elkerüljék, hogy az NCGS betegek a diagnózis felállításáig szükségtelen vizsgálatokon menjenek keresztül.