Budai Allergiaközpont


Glutén – a szakemberek szerint sem divat, hanem valós probléma

2018. május 14. - EgészségBlog

A gluténmentesen étkezők gyakran szembesülnek azzal, hogy étkezési szokásukra a közvélemény divatdiétaként tekint annak ellenére, hogy sok esetben szerteágazó, az életminőségüket negatívan befolyásoló panaszaikat egyértelműen a glutén fogyasztása okozza. Hogy a gluténmentes étkezés nem divat, hanem valós probléma, arra a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) héten megrendezésre kerülő, éves kongresszusán több szakember előadása is felhívja a figyelmet.

 

Több módon is megbetegíthet a glutén

Glutén – a szakemberek szerint sem divat, hanem valós problémaA gluténfüggő betegségeknek több típusát ismerjük. Az autoimmun eredetű cöliákia és az IgE mediált glutén (búza) allergia mellett létezik egy harmadik kórkép, a 2011-ben, Londonban tartott konszenzus konferencián elfogadásra került NCGS, másnéven nem-cöliákiás gluténérzékenység – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa, a MAKIT Táplálékallergia Szekciójának elnöke.

Cöliákia esetén, a genetikailag érintett egyéneknél a glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, és következményesen tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet.

Glutén (búza) allergia során a panaszok létrejöttének az oka: a búza fehérjéire (amiláz és tripszin inhibitorokra, gliadinra) adott kóros immunválasz. Ebben az esetben tehát az immunrendszer érintettségéről beszélünk, a betegség megjelenésében a búza specifikus IgE antitestek központi szerepet játszanak.

Az NCGS esetében a glutén fogyasztásának hatására a fenti eltérések nem igazolódnak, a tünetek megjelenésében veleszületett és szerzett immunitás szerepe mellett a bél áteresztő képességének fokozódása - és ennek következtében bizonyos fehérjék bejutása az immunsejtekhez - játszik szerepet.

Az NCGS tünetei – milyen panaszokkal forduljunk orvoshoz?

Hasfájás, haspuffadás, hasmenés és székrekedés, hangos bélmozgások, gyakori böfögés, hányinger, gyomorégés és szájüregi afta egyaránt jelezheti a betegséget. Az NCGS emellett közérzeti panaszokat, szorongást, fejfájást, koncentrációzavart, izom- és ízületi fájdalmat, fogyást, depressziót és bőrkiütést is okozhat.

Gluténmentes diéta

A kivizsgálás során egyértelműen ki kell zárni az egyéb betegségeket és amennyiben bebizonyosodik, hogy a beteg panaszai valóban a glutén fogyasztásához köthetők, úgy a továbbiakban gluténmentesen kell étkeznie, a tünetei kizárólag ennek hatására szűnnek meg. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a bél fokozott áteresztőképessége miatt gyakran átmenetileg más, panaszt okozó élelmiszereket is ki kell zárni az étrendből.

Az NCGS társadalmi jelentősége

Az NCGS előfordulásának gyakorisága a fejlett országokban 6-13% -ra tehető. A gluténmentes étkezés kapcsán azonban még mindig sok a félreértés, emiatt a 2018. május 10-13. között Kecskeméten megrendezésre kerülő MAKIT Kongresszus is külön szekcióban foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A szakemberek szót ejtenek az NCGS mellett a gabona-allergia kivizsgálásának módjáról, az endoszkópos vizsgálat helyéről a gluténfüggő betegségek diagnosztizálásában és a bél mikrobiom összetételének szerepéről, az NCGS tüneteinek megjelenésében.

Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a tervezett előadások célja, hogy ráirányítsák a szakemberek figyelmét az NCGS jelentőségére, ilyen módon megelőzzék mind a szükségtelen és magasabb költséggel járó gluténmentes diétát és a jövőben elkerüljék, hogy az NCGS betegek a diagnózis felállításáig szükségtelen vizsgálatokon menjenek keresztül.

Ismerje meg a lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység közti különbséget!

A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.

Gyakoribb, mint a lisztérzékenység

Ismerje meg a lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység közti különbséget!A nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) az 1980-as években írták le először. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát) sem pedig a búza allergiát. Az érintettek számát kutatások alapján 2-6% körül becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1% körülire tehető, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük a tüneteket!

Más a tünetek megjelenési ideje

A lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység tünetei nagyon hasonlóak, csak ezek alapján nem is tudjuk megkülönböztetni a két betegséget. Eltérés a tünetek megjelenési idejében mutatkozik: NCGS esetén a tünetek a glutén fogyasztása után órákkal, napokkal jelentkeznek, lisztérzékenység esetén ez hosszabb idő, napok-hetek, akár hónapok is lehet. Mindkét betegség esetén jellemzőek a típusos hasi tünetek: a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés és székrekedés. Felnőttkorban egyre gyakrabban a nem típusos, nem-hasi tünetek jelentkeznek, ezek lehetnek: krónikus fáradtság, fejfájás, fokozott hajhullás, szájnyálkahártya afták, csont és ízületi fájdalom, ízületi gyulladás, korai csontritkulás, kezekben és lábakban zsibbadás érzés, dermatitis, nehezített vagy sikertelen teherbeesés, vetélés, korai menopauza és nem akaratlagos fogyás vagy hízás.

A kivizsgálás módja is különböző

A lisztérzékenység kivizsgálásának része a vérvétel - antitestek kimutatása laboratóriumi vizsgálattal - és a gyomortükrözés - vékonybél biopsziás minta szövettani vizsgálata is. Nem-cöliákiás gluténérzékenység gyanúja esetén is el kell végezni ezeket a vizsgálatokat annak érdekében, hogy a cöliákiát és a búzaallergiát ki lehessen zárni. Ha ez megtörtént és ezek a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak, akkor kizárásos diagnózis segít megállapítani a betegséget. Ennek során a beteg megadott ideig szigorú gluténmentes diétát folytat, majd megfigyeli, hogy a tünetei javulnak-e ez idő alatt. Ha minden egyéb betegség lehetőségét kizártuk, amely a tünetei hátterében állhatnak és a panaszai a diéta hatására megszűnnek, akkor abban az esetben kimondható az NCGS diagnózisa.

Gluténmentes étrend a megoldás

Az eredmény birtokában, mindkét betegség kezelése gluténmentes étkezéssel történik. Az új étkezési szokások kialakításában, az alapanyagok helyettesítésében dietetikus is segítséget nyújthat.

süti beállítások módosítása