Az elhúzódó köhögés sokakat érintő panasz az őszi-téli időszakban. Jelentkezhet akkor is, ha túl száraz a lakásban a levegő, vagy kevés folyadékot fogyasztunk, de akár súlyos egészségügyi problémákra is felhívhatja a figyelmet. Dr. Potecz Györgyitüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa a leggyakoribb kiváltó okokat foglalta össze.

Légúti betegsége volt az elmúlt időszakban?

Légúti fertőzés után akár hetekig is megmaradhat a köhögés, anélkül, hogy egyéb panaszaink jelentkeznének. A vírusok miatt ugyanis a légutak duzzadttá, túlérzékennyé válhatnak, emiatt fordulhat elő, hogy a néhány nap alatt lezajló fertőzés miatt még hosszú időn át köhögés keseríti a mindennapokat. Ilyenkor nincs más tennivalónk, mint kivárni a tünetek elmúlását. Ha azonban a köhögés egyre erősödik vagy más tünete is - magas láz, rossz közérzet, fájdalmak, gyengeség, esetleg légzési nehézség - jelentkezik, mindenképp forduljon orvoshoz, mert ezek a jelek bakteriális fertőzésre is utalhatnak, ilyenkor antibiotikumos kezelésre is szükség lehet.

Elsősorban fekvő helyzetben köhög?

A köhögést nem szabad félvállról venni, ha fertőzéses tünet nélkül, hosszabb ideje jelentkezik. Ez ugyanis hátsó garatfali váladékcsorgást okozó krónikus arcüreggyulladás, vagy reflux betegséggel társuló gyomorsav-túltengés és alvási apnoe tünete is lehet. Ilyen esetekben a köhögés csak az alapbetegség kezelésével fog elmúlni, ezért az alábbi panaszok esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni: ha a köhögés fekvő helyzetben fokozódik, mellette gyomorégés, gyakori böfögés, hangos horkolás és nappali fáradtság is jelentkezik.

Gyakran elfelejt napközben inni?

Egészséges embereknél is fontos, hogy napi 2 liter körüli folyadékot fogyasszanak, betegségek esetén ez a mennyiség megnő. Légúti betegségek esetén a gyorsabb felépülést segíti, ha meleg teákat, leveseket vagy gyümölcsleveket, ásványvizet fogyasztunk, kinek mi esik jól. Az alkoholos italok és a koffein dehidratáló tulajdonságúak, ezért ezeket ilyenkor ne fogyasszuk. Az orrnyálkahártya helyi hidratálásáról sós vizes orrspray rendszeres használatával, vagy a levegő párásításával gondoskodhatunk.

Mennyi a páratartalom lakásban/irodában?

A levegő ideális relatív páratartalmának mértéke 40-60 százalék. A túl nedves, magas páratartalmú levegő pedig kedvez az olyan beltéri allergének megjelenésének, mint a háziporatka és a penészgomba, melyek allergiás, asztmás tüneteket is kiválthatnak. Ennek egyik jele az elhúzódó köhögés is lehet. A lakások száraz levegőjétől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken, nő a légúti fertőzések kockázata. A túl magas páratartalom pedig hozzájárul a háziporatka elszaporodásához. Mivel a téli időszakban, a zárt térben eltöltött időarány elérheti a 95 százalékot, így különösen fontos, hogy megfelelő minőségű levegőt lélegezzünk be.

Szed vérnyomáscsökkentő gyógyszert?

Az ACE-gátlók, a vérnyomáscsökkentők egyik csoportjába tartozó készítmények krónikus, száraz köhögést is okozhatnak. Ez a mellékhatás nagyjából ötből egy esetben fordul elő. Ilyen esetben a kezelőorvosnak jelezni kell a panaszokat, a gyógyszer cseréje jelenthet megoldást, erről orvosa dönt.

Asztmás?

Az asztma krónikus betegség, mely a légutak állandó gyulladásával jár. Emiatt a légutakat borító nyálkahártya a nem asztmásokhoz képest jóval érzékenyebben reagál a különböző külső hatásokra. Ha a légutakba kórokozók (vírusok, baktériumok) kerülnek, az érzékeny, gyulladásban lévő nyálkahártya védtelenebb és fokozottan reagál a betolakodókkal szemben. A legjellemzőbb tünet, hogy a nátha kezdeti jeleit követően a betegeknél erős köhögés kezdődik, melyet egyaránt okozhat légúti fertőzés is, de lehet az asztma rosszabbodásának jele. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma. Ha úgy érezzük, hogy a jelenlegi kezelés mellett is jelentkeznek asztmás tüneteink, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.

Mikor járt utoljára COPD szűrésen?

A gyakori köhögés - különösen ha más tünetek is társulnak hozzá: szorító érzés a mellkasban, nehézlégzés, a váladék felköhögése – a COPD tünete is lehet. A betegség korai felismerése azért fontos, mert a tünetek idővel egyre gyakrabban, kezdetben csak terhelésre, végül már nyugalmi helyzetben is jelentkeznek, a betegség végső stádiumában pedig a betegeknél rendszerint folyamatos otthoni oxigénterápia válik szükségessé. A COPD korai szűrésére alkalmas, fájdalmatlan eljárás a légzésfunkciós vizsgálat, más néven spirometria. A vizsgálatot évente javasolt elvégeztetni, akkor is, ha semmilyen panaszunk nincsen, de akár a 40 feletti életkor, akár a dohányzás, meglévő egyéb krónikus légúti betegség vagy munkahelyi ártalmak miatt a rizikócsoportba tartozunk.

Milyen összetevőkre figyeljünk? 

Tejmentes diétában olyan élelmiszer, étel fogyasztható, melynek összetevői közt, az alábbiak közül egyik sem szerepel:

tejcukor (laktóz), tej, tejpor, tejszín, tejföl, krémföl, vaj, joghurt, kefir, túró, sajt, túró, író, tejsavó, tejsavópor, tejsavófehérje, citopánpor, tejes margarin, tejsavó alapú édesítőszer (laktit – E966), kazein, kazeinát, laktalbumin, laktoferrin, laktoszérum, laktobiumot, laktoglobulin, tej- és zsírsavak glicerin és propilénglikolészterei (E478), zsírsavak mono- és digliceridjeinek tejsavészterei (E472).
Az érintetteknél nemcsak a tehén-, hanem többek között a juh-, kecske-, bivalytej is kerülendő!

Mikor kerülendő a tejsav?

Míg a tejsavó esetében egyértelmű az állati eredet, addig a tejsav könnyen félreértésre ad okot. A diétázók inkább kerülik a tejsavat tartalmazó élelmiszereket, ám erre nem minden esetben van szükség – magyarázza Szarka Dorottya. „Valóban nem a tejsav allergizál, mert kémiailag tényleg nincs köze a tejhez – csak a nevében van "tej". Viszont az élelmiszeripar a tejsav előállításához felhasználhat tejet, tejterméket. Ugyanis ha nem szintetikusan állítják elő, hanem bioszintézis során keletkezik tejsav, akkor tápanyagként a glükóz, keményítő mellett a laktóz, tejsavó, kazein is felhasználható. Tehát a fogyasztását csak abban az esetben kell mellőzni, ha a tejsav allergénként – vastagon szedett, nagy betűvel írott vagy aláhúzott – ki van emelve a termék csomagolásán. Ha nincs kiemelve, akkor növényi származék és tejmentes diétában is fogyasztható.”

Melyik növényi tejhelyettesítő mire jó?

Az egyes növényi tejpótlók felhasználása részben szubjektív - kinek melyik ízlik leginkább -, másrészt van néhány objektív szempont, ami alapján érdemes mérlegelni a választást. A kókusz-, mandula-, zab-, rizs-, és szójatejet összehasonlítva, ha a fehérjepótlás az elsődleges célunk, akkor egyértelműen az utóbbit érdemes választanunk. A szójatej fehérjetartalma 2-4g/100ml. Rostokat azonban egyedül a zabtej tartalmaz, ha pedig habos kávéra vágyunk, akkor szója vagy mandulatejet használjunk, ezek habosíthatóak. Főzelékekhez, tejszínes ételekhez a rizs-, és zabtej, turmixokhoz, smoothie-hoz a rizstejen kívül bármelyik ajánlható. Fontos szempont lehet még a választásnál, hogy a rizs- és a zabtej kalória és szénhidráttartalma a legmagasabb.

Kalciumpótlás természetesen

Az állati eredetű tejtermékek elhagyásával a napi kalciumszükséglet egy része fedezhető a kalciummal dúsított növényi „tejitalok” fogyasztásával, ám emellett az étkezést is célszerű úgy összeállítani, hogy elkerüljük a hiányállapot kialakulását. A kalcium ráadásul nemcsak a csontok egészségéért felel, de fontos szerepet kap az izom-összehúzódások során és a vérnyomás szabályozásában is. A napi kalciumszükséglet életkoronként eltérő: gyerekeknél 600-800 mg, tinédzsereknél 800-1300 mg, felnőtteknél 1000 mg, várandós, szoptatós anyák, váltózókor után nők és 70 év feletti férfiak esetében 1200-1300 mg. Pótlásáról az alábbi kalciumban gazdag élelmiszerek fogyasztásával gondoskodhatunk: amaránt, mák, brokkoli, csicseriborsó, szardínia, aszalványok, petrezselyemzöld, narancs, magas kalciumtartalmú (literenként meghaladja a 150 mg-ot) ásványvíz és tojássárgája.

Mire fontos ügyelni a házi joghurt készítésnél?

A tejhez és sajthoz hasonlóan joghurt is készíthető növényi alapanyagokból. A növényi tejhez probiotikum kapszulát adva érhető el a joghurt állaga, ám fontos arra figyelni, hogy milyen kapszulát használunk. Egyes gyártók ugyanis a tejsav baktériumokat tejet tartalmazó táptalajon szaporítják, így tejfehérje-allergiások mindig alaposan ellenőrizzék, tejmentes-e a probiotikumot tartalmazó étrend-kiegészítő!

Szezonja van, így szívesen fogyasztjuk, a hűvös idő beköszöntével főként sütemények kedvelt alapanyaga. E-vitaminban és omega-3 zsírsavakban gazdag és rengeteg ásványi anyagot tartalmaz. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa azonban arra figyelmeztet, hogy az egészségünkre gyakorolt kedvező hatásai mellett, az arra érzékenyeknél fogyasztása kellemetlen tüneteket is okozhat.

Dióallergia

Bármilyen életkorban kialakulhat, tünetei az egészen enyhétől az életveszélyesig terjedhetnek. A tünetek egyénenként, de ugyanazon személy esetében még alkalmanként is eltérőek lehetnek. Felléphet szájzsibbadás, bőrviszketés, csalánkiütés, duzzanat az ajkakon, arcon, nyelven vagy a torokban, ziháló vagy nehézlégzés, hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás, szédülés, ájulás; súlyos esetben akár életveszélyes és azonnali orvosi ellátást igénylő anafilaxia is kialakulhat. Dióallergiásoknak fontos tudni, hogy az allergén fehérje belélegezve, vagy a bőrrel érintkezve is allergiás reakciót okozhat!

Álallergia

Az olyan ételek fogyasztása, melyek lebontása során hisztamin szabadul fel a szervezetben az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat: csalánkiütés, arcdagadás, kivörösödés, tüsszögés, orrdugulás jelentkezhet. Nem valódi allergiás reakcióról van szó, az immunrendszer nem vesz részt a tünetek kialakulásában – ismerteti a folyamat lényegét dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az álallergia valójában a bélben található hisztamin bontó enzim csökkent működése következtében jön létre, vagy a szervezetben hisztamint felszabadító ételek fogyasztásának hatására okoz panaszokat. A tünetek kialakulása az étkezés után 30-60 perccel jellemző. A tünetek erőssége ezen kívül függ még az elfogyasztott ételek és az így felszabaduló hisztamin mennyiségétől is. Rontja a helyzetet, ha a beteg diamino- oxidáz (DAO) szintje alacsony, tehát a szokásosnál nagyobb mennyiségben felszabaduló hisztamint nem tudja lebontani. Ilyen panaszokat a dió mellett többek közt a füstölt húsok, sajtok és bizonyos alkoholok fogyasztása is kiválthat.

Keresztallergia

A keresztallergia oka a fehérjék szerkezeti hasonlóságában keresendő. Amennyiben két allergén fehérje szerkezete közti eltérés annyira kismértékű, hogy a szervezet nem tudja pontosan megkülönböztetni őket, akkor mindkét anyag ellen védekezéssel reagál. Így fordulhat elő, hogy nyírfapollenre allergiásoknál tüneteket okozhat a dió mellett a mogyoró, mandula, alma, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack, burgonya, kivi és avokadó fogyasztása is. Ha valakinek légúti allergiája van, és emellett kapar a torka, égő, bizsergető, viszkető érzése jelentkezik bizonyos ételek elfogyasztásakor, akkor célszerű kizárni a keresztallergiák lehetőségét!

Komplex vizsgálatra van szükség

Sokszor nehéz beazonosítani, hogy pontosan mi okozza az étkezések kapcsán fellépő panaszainkat. Keresztallergia esetén az is előfordulhat, hogy ha a beteg több problémás ételre gyanakszik - akár a jellemző keresztallergia táblázat ismeretében - akkor még azokra az ételekre is diétás megszorításokat alkalmazhat, amik nem is okoznak neki tüneteket. Szükségtelen diétás megszorítások helyett javasolt kivizsgáltatni, hogy mi okozza a panaszokat – hívja fel a figyelmet dr. Hidvégi Edit. Ez azért is fontos, mert valódi allergia esetén az adott ételt teljes mértékben kerülni kell. Álallergia esetén a DAO enzim tabletta formájában történő szedése segíthet a kellemetlen tünetek megelőzésében. - de itt is elsődleges a hisztamin szegény diéta szerepe.