Milyen összetevőkre figyeljünk? 

Tejmentes diétában olyan élelmiszer, étel fogyasztható, melynek összetevői közt, az alábbiak közül egyik sem szerepel:

tejcukor (laktóz), tej, tejpor, tejszín, tejföl, krémföl, vaj, joghurt, kefir, túró, sajt, túró, író, tejsavó, tejsavópor, tejsavófehérje, citopánpor, tejes margarin, tejsavó alapú édesítőszer (laktit – E966), kazein, kazeinát, laktalbumin, laktoferrin, laktoszérum, laktobiumot, laktoglobulin, tej- és zsírsavak glicerin és propilénglikolészterei (E478), zsírsavak mono- és digliceridjeinek tejsavészterei (E472).
Az érintetteknél nemcsak a tehén-, hanem többek között a juh-, kecske-, bivalytej is kerülendő!

Mikor kerülendő a tejsav?

Míg a tejsavó esetében egyértelmű az állati eredet, addig a tejsav könnyen félreértésre ad okot. A diétázók inkább kerülik a tejsavat tartalmazó élelmiszereket, ám erre nem minden esetben van szükség – magyarázza Szarka Dorottya. „Valóban nem a tejsav allergizál, mert kémiailag tényleg nincs köze a tejhez – csak a nevében van "tej". Viszont az élelmiszeripar a tejsav előállításához felhasználhat tejet, tejterméket. Ugyanis ha nem szintetikusan állítják elő, hanem bioszintézis során keletkezik tejsav, akkor tápanyagként a glükóz, keményítő mellett a laktóz, tejsavó, kazein is felhasználható. Tehát a fogyasztását csak abban az esetben kell mellőzni, ha a tejsav allergénként – vastagon szedett, nagy betűvel írott vagy aláhúzott – ki van emelve a termék csomagolásán. Ha nincs kiemelve, akkor növényi származék és tejmentes diétában is fogyasztható.”

Melyik növényi tejhelyettesítő mire jó?

Az egyes növényi tejpótlók felhasználása részben szubjektív - kinek melyik ízlik leginkább -, másrészt van néhány objektív szempont, ami alapján érdemes mérlegelni a választást. A kókusz-, mandula-, zab-, rizs-, és szójatejet összehasonlítva, ha a fehérjepótlás az elsődleges célunk, akkor egyértelműen az utóbbit érdemes választanunk. A szójatej fehérjetartalma 2-4g/100ml. Rostokat azonban egyedül a zabtej tartalmaz, ha pedig habos kávéra vágyunk, akkor szója vagy mandulatejet használjunk, ezek habosíthatóak. Főzelékekhez, tejszínes ételekhez a rizs-, és zabtej, turmixokhoz, smoothie-hoz a rizstejen kívül bármelyik ajánlható. Fontos szempont lehet még a választásnál, hogy a rizs- és a zabtej kalória és szénhidráttartalma a legmagasabb.

Kalciumpótlás természetesen

Az állati eredetű tejtermékek elhagyásával a napi kalciumszükséglet egy része fedezhető a kalciummal dúsított növényi „tejitalok” fogyasztásával, ám emellett az étkezést is célszerű úgy összeállítani, hogy elkerüljük a hiányállapot kialakulását. A kalcium ráadásul nemcsak a csontok egészségéért felel, de fontos szerepet kap az izom-összehúzódások során és a vérnyomás szabályozásában is. A napi kalciumszükséglet életkoronként eltérő: gyerekeknél 600-800 mg, tinédzsereknél 800-1300 mg, felnőtteknél 1000 mg, várandós, szoptatós anyák, váltózókor után nők és 70 év feletti férfiak esetében 1200-1300 mg. Pótlásáról az alábbi kalciumban gazdag élelmiszerek fogyasztásával gondoskodhatunk: amaránt, mák, brokkoli, csicseriborsó, szardínia, aszalványok, petrezselyemzöld, narancs, magas kalciumtartalmú (literenként meghaladja a 150 mg-ot) ásványvíz és tojássárgája.

Mire fontos ügyelni a házi joghurt készítésnél?

A tejhez és sajthoz hasonlóan joghurt is készíthető növényi alapanyagokból. A növényi tejhez probiotikum kapszulát adva érhető el a joghurt állaga, ám fontos arra figyelni, hogy milyen kapszulát használunk. Egyes gyártók ugyanis a tejsav baktériumokat tejet tartalmazó táptalajon szaporítják, így tejfehérje-allergiások mindig alaposan ellenőrizzék, tejmentes-e a probiotikumot tartalmazó étrend-kiegészítő!

A laktózintolerancia, vagy tejcukor érzékenység diagnózisa után a korábbi étkezési szokások megváltoznak, hiszen a kezelés alapja, hogy a laktózt tartalmazó élelmiszerek fogyasztását mellőzni, vagy csökkenteni kell. A diétáról Szarka Dorottyát, a Budai Allergiaközpont dietetikusát kérdeztük.

Laktóz a késztermékekben

A tejcukor a tejjel (tejfehérje) együtt a 14 jelölésköteles allergén közt szerepel: tehát aláhúzás, dőlt betű, megvastagítás a késztermékek csomagolásán, vagy pedig a 7-es szám jelöli. Így például, ha az étlapon az étel neve mellett ez a szám szerepel, akkor tejet tartalmaz, ez esetben tehát nagy valószínűséggel laktózérzékenyek sem fogyaszthatják.

Nem minden tejtermék tiltólistás

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a laktózérzékenyeknek minden tejtermék fogyasztásától tartózkodniuk kellene – hangsúlyozza Szarka Dorottya. Csupán a laktózt (tejcukrot) tartalmazó készítményeket kell kerülni, egyéni toleranciától függően csökkenteni. Az egyéni tolerancia azt jelenti, hogy ugyanannyi laktózt tartalmazó étel fogyasztása után eltérő súlyosságú tünetek jelentkezhetnek, attól függően, hogy kinél milyen mértékben csökkent a tejcukrot lebontó laktáz enzim működése.

Milyen jelölésékre figyeljünk?

Laktózmentes diétában nem fogyaszthatók azok az élelmiszerek, melyek összetevői közt az alábbiak közül valamelyik szerepel: tejcukor (laktóz), tej, tejpor, tejszín, tejföl, vaj, joghurt, kefir, túró, sajt, túró, író, tejsavó, tejsavópor, tejsavófehérje, citopánpor, tejes margarin, tejsavó alapú édesítőszer (laktit – E966), kazein, kazeinát.

Mi az, ami biztonsággal fogyasztható?

Az étrendbe beépíthetők azok a tejet, tejszármazékot tartalmazó termékek, melyek csomagolásán vagy címkéjén a gyártó feltüntette a „laktózmentes” jelzőt. Akkor tekinthető egy készítmény laktózmentesnek, ha tejcukortartalma nem haladja meg a 0,1 grammot 100 grammonként. Csökkent laktóztartalmú egy termék, ha a tejcukortartalma 0,2g/100g.

Hogyan használjuk a laktáz tartalmú készítményeket?

A laktázt (azaz a tejcukrot bontó enzimet) tartalmazó készítmények forgalomba kerülése jelentősen megkönnyítette a tejcukorérzékenyek dolgát. Legismertebb formájuk a laktáz tabletta, de kapszula, csepp és por formájában is elérhetők a készítmények. Alkalmazásuk mellett laktózt tartalmazó étel is fogyasztható, hiszen hatóanyaga maga a laktáz enzim.

A laktáz-tartalmú készítményeket étkezés előtt kell alkalmazni. Feltétlenül el kell olvasni a betegtájékoztatót, de általánosságban elmondható, hogy a tablettákban lévő enzimaktivitás kb. 10 g tejcukor (kb. 200 ml tej elfogyasztásával egyenlő), a kapszulákban lévő enzimaktivitás pedig kb. 5-6 g laktóz feldolgozásához elegendő. Az adagolást mindig a tervezett étkezéshez kell igazítani. Ha a beteg nem biztos a menü laktózmentességében, vagy idegen helyen, pl. nyaralás alatt étkezik, feltétlenül érdemes laktáz-tartalmú kiegészítőt beszerezni.

Szükség esetén minden nap, közvetlenül 5-10 perccel étkezések előtt is alkalmazhatók a készítmények. A laktáz enzim alkalmazásával kapcsolatban nem ismertek mellékhatások vagy mérgezési tünetek, mert a felesleg a tápcsatornán keresztül kiürül. Ettől függetlenül használatakor mindig tartsuk be a csomagoláson feltüntetett maximum alkalmazható mennyiséget!

Érdemes dietetikussal konzultálni!

Az érintettek számára, a laktózmentes étrend elsőre nem tűnik túl bonyolultnak, hiszen elég csak a laktózmentes feliratot követni, és máris kizárható a diétahiba. Szarka Dorottya azonban elmondta, hogy az első időszakban gyakran okoz kellemetlen tüneteket néhány kevésbé ismert laktóz tartalmú termék használata. Kevesen tudják például, hogy még a fogkrémek, gyógyszerek, étrend-kiegészítők is tartalmazhatnak tejcukrot! Körültekintően kell eljárni félkész-, készételek, felvágottak, húskészítmények esetében, mert bár alapvetően nem tartalmaznak tejet, tejcukrot, de adalékanyagként sok esetben beleteszik a késztermékekbe. Gyakori félreértés, hogy az érintetteknél nemcsak a tehén-, hanem többek között a juh-, kecske-, bivalytej és a belőlük készült tejtermék is kerülendő! A kezdeti időszakban ezért mindenképp érdemes az új étrend kialakításához dietetikus segítségét is igénybevenni, hogy a diétahibából adódó kellemetlen tüneteket és az esetleg egyoldalú táplálkozásból adódó hiányállapotokat megelőzzük.

Ma már egyre több embert érint a tejcukor érzékenység, más néven laktóz intolerancia. A különböző allergiák, intoleranciák kapcsán mindig felmerül a családi halmozódás lehetősége. 

Kezdetben még nem okoz gondot a tejcukor

Születésünk pillanatától kezdve a tejcukor lebontását a vékonybélben lévő laktáz enzim végzi, eltekintve attól az igen ritka kivételtől, ha valakinél veleszületett laktóz intoleranciát állapítanak meg. Az ő szervezete az anyatejben található laktózt sem képez feldolgozni, ezért a tünetek alapján ezt már néhány napos, hetes korában diagnosztizálni lehet. Ettől a valóban nagyon ritkán előforduló állapottól eltekintve, a nagy többség esetében a laktáz enzim végzi a dolgát, a vékonybélbe jutó tejcukrot lebontja, így a tejcukrot, laktózt is tartalmazó ételek fogyasztása nem okoz semmilyen panaszt.

Miért lesz valaki érzékeny a laktózra?

Elsődleges, felnőttkori laktóz intoleranciában az életkor előre haladtával a laktáz enzim aktivitása csökken, a folyamat már 2 éves kor körül elkezdődik. Azzal, hogy kevesebb laktáz enzim termelődik, a szervezet nem tudja megfelelően lebontani a tejcukrot, emiatt megjelennek az ismert tünetek: a tejes ételek fogyasztását követően fellépő puffadás, hasfájás, intenzív bélhangok és hasmenés. Habár az enzim aktivitása már 2 éves kortól kezdődően csökken, az első tünetek általában 6 éves kor körül jelentkeznek, de sokan csak felnőttként észlelik őket. Az egyedi eltérések annak tudhatók be, hogy a laktáz enzim aktivitása egyénenként eltérő ütemben csökken, így fordulhat elő, hogy valakinél már gyermekkorban, másnál pedig csak később jelentkeznek a tünetek.

Nem mindegy, hogy milyen típusú a laktóz intoleranciánk

A tejcukor érzékenység lehet másodlagos, amikor különböző betegségek (pl. cöliakia, Crohn betegség), fertőzések, antibiotikum szedés miatt átmenetileg csökken a laktáz enzim aktivitása. Ilyenkor az alapbetegség kezelését követően vagy a bélflóra egyensúlyának helyreállítását követően (pl. probiotikumok szedésével), rendszerint a laktóz intolerancia tünetei is megszűnnek. A laktóz intolerancia másik típusa, az elsődleges forma, amikor a laktáz enzim aktivitása nem az előbb említett hatások miatt csökken, hanem genetikailag meghatározott. A gyermeknél ebben az esetben érdemes elvégeztetni a genetikai szűrővizsgálatot.

Mit mutat a genetikai vizsgálat?

Az egyén laktáz aktivitás szempontjából különböző genotípussal jellemezhető. Egy egyszerű, fájdalommentes vizsgálattal pontosan meg tudjuk határozni, hogy az illető melyik genotípusba tartozik és az alapján meg tudjuk mondani, hogy esetében be fog-e következni a laktáz enzim csökkenése, vagy sem. A genotípus meghatározása vérből illetve szájnyálkahártya kenetből történő genetikai vizsgálattal végezhető el.

Milyen esetben javasolt az elvégzése?

Dr. Csikós Dóra elmondta, hogy amennyiben az egyik szülőnek igazolt elsődleges, felnőttkori laktóz intoleranciája van, abban az esetben a gyermeknél 5 éves kor felett érdemes a genetikai vizsgálatot elvégeztetni, mivel a betegség örökölhető. A laktóz intoleranciát megelőzni nem lehet, ezért, ha a vizsgálat során be is bizonyosodik, hogy a gyermek is abba a genotípusba tartozik, akinél a kor előre haladtával csökken a laktáz enzim termelődése, a laktóz mentes étrend bevezetését csak a tünetek megjelenését követően érdemes elkezdeni.