Ön is belefáradt abba, hogy évről-évre újra küzdjön az allergia tüneteivel? Ha elege van a gyógyszerszedésből, orrcseppekből és szeretné gondtalanul élvezni a szabadban töltött időt nyáron is, akkor érdemes megfontolnia a következő szezon előtt az allergén immunterápiát. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa összefoglalta, hogy mit kell tudnia erről a kezelésről.

Már az első évben javulnak a tünetek

Az allergén immunterápia lényege, hogy a kezelés során a beteg folyamatosan emelt dózisban azt az allergént kapja, ami az allergiás tüneteit kiváltja. A szervezete így idővel megtanulja elviselni az allergént, és miután hozzászokott, az allergiás tünetei sem jelentkeznek majd. Ez az idő egyénenként változó, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek tünetei már a kezelés első évében jelentősen javulnak. Ez igaz az általam is végzett szublingvális kezelésre, mely nem jár kötöttséggel, a betegnek az otthonában, cseppeket vagy napi egy tablettát a nyelve alatt feloldva kell beszedni – teszi hozzá dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

Kinek érdemes ezt a kezelést választania?

- Az allergén immunterápia ajánlható mindenkinek, aki idegenkedik a tartós gyógyszerszedéstől, hosszútávú megoldást keres az allergiája kezelésére. Átlagosan 3-5 éves kezeléssel akár 10 évre megszűnhetnek az allergiás tünetek. Mivel nem mindenki reagál egyformán a kezelésre, ezért ebben lehetnek egyéni eltérések.

- Annak is érdemes belevágnia, akinél a hagyományos tüneti szerek nem hoztak elég javulást, az allergén növény virágzásának idején még mindig zavarja az orr-, szem-, torokviszketés, orrdugulás, tüsszögés, ami miatt sokan éjszaka sem tudnak pihentetően aludni.

- Az érvek mellett szólhat az is, hogy a jelenleg elérhető allergia kezelési módok közül ez az egyetlen, amely képes megelőzni a további allergiák megjelenését, illetve azt, hogy az allergia szövődményeként asztma is kialakuljon.

Mikor lehet elkezdeni?

A tüneti szerekkel ellentétben az allergén immunterápiát nem akkor kezdjük, amikor az allergiát okozó pollenek megjelennek a levegőben – magyarázza dr. Balogh Katalin. Ezt a kezelést az allergén növény virágzása előtt legkésőbb 2 hónappal meg kell kezdeni. Parlagfű allergiásoknak tehát május végéig, a nyírfa allergiásoknak decemberben, a pázsifűfélékre allergiásknak pedig márciusig, érdemes tehát előre feljegyezni. Az immunterápia akkor is végezhető, ha több mindenre vagyunk allergiások. Ilyen esetben a kezelés előtt végzett allergia vizsgálat eredményét a beteg beszámolója alapján, a tüneteivel összevetve határozzák meg, hogy melyik allergén váltja ki a legerősebb tüneteket, melyik okoz nagyobb mértékű életminőség romlást, s ez alapján arra a kezelést először megkezdik.

A Nemzeti Ekcéma Társaság októberben arra bíztatja az érintetteket, osszák meg személyes történetüket a közösségi oldalakon az #unhideECZEMA jelöléssel. A szervezet célja a nyilvánosság figyelmének felkeltése, a betegség jobb megismerése. A program kapcsán, az ekcémával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológusának segítségét kértük.

Nem fertőz

Az egyik leggyakoribb tévhit, a gyermekkori ekcéma ugyanis nem fertőz. Veleszületett allergiás hajlam alapján kifejlődő visszatérő, idült lefolyású, de nem fertőző betegség. Gyermekkorban gyakran a későbbi allergia „előfutáraként” jelentkezik. Ilyen esetben, az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálék allergiával is társulhatnak. Ezt követően, 2 és 3 év között gyakori a savós középfül-gyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a jellegzetes allergiás tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.

A felnőttek is lehetnek ekcémásak

Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban gyakoribb a betegség megjelenése, ekkor atopiás dermatitisznek nevezzük. Ekcéma azonban felnőttkorban is kialakulhat. A felnőttkori ekcéma esetében, a beteg részletes kikérdezése során rendszerint felfedezhetők olyan korábbi tüneteket, amelyek a betegségre való hajlamot előre jelezhették. Ez lehet például a nagyon száraz bőr, vagy allergiás tünet, szénanátha, családi előfordulás. Ennél azonban gyakoribb, hogy felnőtteknél a tüneteket kontakt vagy irritatív eredetű ekcéma, vagyis valamilyen allergénnel történő érintkezés okozza.

Nem gyógyítható

Való igaz, hogy az ekcéma nem minden formája gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el. Az ekcémás tünetek általában helyi szteroid készítményekkel kezelhetők, melyeket kúraszerűen használjuk, a panaszok jelentkezésekor. A tünetek enyhülésekor, úgynevezett immunmoduláló helyi készítményeket is alkalmazunk, melyek a hosszabb tünetmentes állapot megőrzését is elősegítik. A terápia fontos része még a bőrszárazság megszüntetése, a rendszeres bőrápolás és a lipidpótlás biztosítása.

Az ekcémás bőr speciális kozmetikumokat igényel

Az ekcémás érzékeny, gyakran igen száraz bőr valójában nagyon gondos ápolást igényel. Fontos a nedvesség- és lipidpótlás, melyekről hipoallergén ápolókészítmények segítségével gondoskodhatunk. Lehetőleg illat-, konzerválószer-, és színezékmentes kozmetikumokat használjunk. Az ekcémás betegeknek nagy figyelmet kell fordítaniuk bőrük megfelelő hidratálására. Kádban való hosszas fürdőzés helyett válasszuk inkább a zuhanyozást, utána speciális testápoló használata ajánlott.

A laktózintolerancia, vagy tejcukor érzékenység diagnózisa után a korábbi étkezési szokások megváltoznak, hiszen a kezelés alapja, hogy a laktózt tartalmazó élelmiszerek fogyasztását mellőzni, vagy csökkenteni kell. A diétáról Szarka Dorottyát, a Budai Allergiaközpont dietetikusát kérdeztük.

Laktóz a késztermékekben

A tejcukor a tejjel (tejfehérje) együtt a 14 jelölésköteles allergén közt szerepel: tehát aláhúzás, dőlt betű, megvastagítás a késztermékek csomagolásán, vagy pedig a 7-es szám jelöli. Így például, ha az étlapon az étel neve mellett ez a szám szerepel, akkor tejet tartalmaz, ez esetben tehát nagy valószínűséggel laktózérzékenyek sem fogyaszthatják.

Nem minden tejtermék tiltólistás

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a laktózérzékenyeknek minden tejtermék fogyasztásától tartózkodniuk kellene – hangsúlyozza Szarka Dorottya. Csupán a laktózt (tejcukrot) tartalmazó készítményeket kell kerülni, egyéni toleranciától függően csökkenteni. Az egyéni tolerancia azt jelenti, hogy ugyanannyi laktózt tartalmazó étel fogyasztása után eltérő súlyosságú tünetek jelentkezhetnek, attól függően, hogy kinél milyen mértékben csökkent a tejcukrot lebontó laktáz enzim működése.

Milyen jelölésékre figyeljünk?

Laktózmentes diétában nem fogyaszthatók azok az élelmiszerek, melyek összetevői közt az alábbiak közül valamelyik szerepel: tejcukor (laktóz), tej, tejpor, tejszín, tejföl, vaj, joghurt, kefir, túró, sajt, túró, író, tejsavó, tejsavópor, tejsavófehérje, citopánpor, tejes margarin, tejsavó alapú édesítőszer (laktit – E966), kazein, kazeinát.

Mi az, ami biztonsággal fogyasztható?

Az étrendbe beépíthetők azok a tejet, tejszármazékot tartalmazó termékek, melyek csomagolásán vagy címkéjén a gyártó feltüntette a „laktózmentes” jelzőt. Akkor tekinthető egy készítmény laktózmentesnek, ha tejcukortartalma nem haladja meg a 0,1 grammot 100 grammonként. Csökkent laktóztartalmú egy termék, ha a tejcukortartalma 0,2g/100g.

Hogyan használjuk a laktáz tartalmú készítményeket?

A laktázt (azaz a tejcukrot bontó enzimet) tartalmazó készítmények forgalomba kerülése jelentősen megkönnyítette a tejcukorérzékenyek dolgát. Legismertebb formájuk a laktáz tabletta, de kapszula, csepp és por formájában is elérhetők a készítmények. Alkalmazásuk mellett laktózt tartalmazó étel is fogyasztható, hiszen hatóanyaga maga a laktáz enzim.

A laktáz-tartalmú készítményeket étkezés előtt kell alkalmazni. Feltétlenül el kell olvasni a betegtájékoztatót, de általánosságban elmondható, hogy a tablettákban lévő enzimaktivitás kb. 10 g tejcukor (kb. 200 ml tej elfogyasztásával egyenlő), a kapszulákban lévő enzimaktivitás pedig kb. 5-6 g laktóz feldolgozásához elegendő. Az adagolást mindig a tervezett étkezéshez kell igazítani. Ha a beteg nem biztos a menü laktózmentességében, vagy idegen helyen, pl. nyaralás alatt étkezik, feltétlenül érdemes laktáz-tartalmú kiegészítőt beszerezni.

Szükség esetén minden nap, közvetlenül 5-10 perccel étkezések előtt is alkalmazhatók a készítmények. A laktáz enzim alkalmazásával kapcsolatban nem ismertek mellékhatások vagy mérgezési tünetek, mert a felesleg a tápcsatornán keresztül kiürül. Ettől függetlenül használatakor mindig tartsuk be a csomagoláson feltüntetett maximum alkalmazható mennyiséget!

Érdemes dietetikussal konzultálni!

Az érintettek számára, a laktózmentes étrend elsőre nem tűnik túl bonyolultnak, hiszen elég csak a laktózmentes feliratot követni, és máris kizárható a diétahiba. Szarka Dorottya azonban elmondta, hogy az első időszakban gyakran okoz kellemetlen tüneteket néhány kevésbé ismert laktóz tartalmú termék használata. Kevesen tudják például, hogy még a fogkrémek, gyógyszerek, étrend-kiegészítők is tartalmazhatnak tejcukrot! Körültekintően kell eljárni félkész-, készételek, felvágottak, húskészítmények esetében, mert bár alapvetően nem tartalmaznak tejet, tejcukrot, de adalékanyagként sok esetben beleteszik a késztermékekbe. Gyakori félreértés, hogy az érintetteknél nemcsak a tehén-, hanem többek között a juh-, kecske-, bivalytej és a belőlük készült tejtermék is kerülendő! A kezdeti időszakban ezért mindenképp érdemes az új étrend kialakításához dietetikus segítségét is igénybevenni, hogy a diétahibából adódó kellemetlen tüneteket és az esetleg egyoldalú táplálkozásból adódó hiányállapotokat megelőzzük.