A Nemzeti Ekcéma Társaság októberben arra bíztatja az érintetteket, osszák meg személyes történetüket a közösségi oldalakon az #unhideECZEMA jelöléssel. A szervezet célja a nyilvánosság figyelmének felkeltése, a betegség jobb megismerése. A program kapcsán, az ekcémával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológusának segítségét kértük.

Nem fertőz

Az egyik leggyakoribb tévhit, a gyermekkori ekcéma ugyanis nem fertőz. Veleszületett allergiás hajlam alapján kifejlődő visszatérő, idült lefolyású, de nem fertőző betegség. Gyermekkorban gyakran a későbbi allergia „előfutáraként” jelentkezik. Ilyen esetben, az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálék allergiával is társulhatnak. Ezt követően, 2 és 3 év között gyakori a savós középfül-gyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a jellegzetes allergiás tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.

A felnőttek is lehetnek ekcémásak

Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban gyakoribb a betegség megjelenése, ekkor atopiás dermatitisznek nevezzük. Ekcéma azonban felnőttkorban is kialakulhat. A felnőttkori ekcéma esetében, a beteg részletes kikérdezése során rendszerint felfedezhetők olyan korábbi tüneteket, amelyek a betegségre való hajlamot előre jelezhették. Ez lehet például a nagyon száraz bőr, vagy allergiás tünet, szénanátha, családi előfordulás. Ennél azonban gyakoribb, hogy felnőtteknél a tüneteket kontakt vagy irritatív eredetű ekcéma, vagyis valamilyen allergénnel történő érintkezés okozza.

Nem gyógyítható

Való igaz, hogy az ekcéma nem minden formája gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el. Az ekcémás tünetek általában helyi szteroid készítményekkel kezelhetők, melyeket kúraszerűen használjuk, a panaszok jelentkezésekor. A tünetek enyhülésekor, úgynevezett immunmoduláló helyi készítményeket is alkalmazunk, melyek a hosszabb tünetmentes állapot megőrzését is elősegítik. A terápia fontos része még a bőrszárazság megszüntetése, a rendszeres bőrápolás és a lipidpótlás biztosítása.

Az ekcémás bőr speciális kozmetikumokat igényel

Az ekcémás érzékeny, gyakran igen száraz bőr valójában nagyon gondos ápolást igényel. Fontos a nedvesség- és lipidpótlás, melyekről hipoallergén ápolókészítmények segítségével gondoskodhatunk. Lehetőleg illat-, konzerválószer-, és színezékmentes kozmetikumokat használjunk. Az ekcémás betegeknek nagy figyelmet kell fordítaniuk bőrük megfelelő hidratálására. Kádban való hosszas fürdőzés helyett válasszuk inkább a zuhanyozást, utána speciális testápoló használata ajánlott.

Mi okozza a tüneteket?

Az ekcémás bőr szerkezete eltér a normál bőrhöz képest. Bizonyos szerkezeti fehérjék vagy lipidek nem megfelelő termelése vagy lebomlása miatt a bőr védekező képessége megváltozik, a bőr kiszárad. Ez a megváltozott bőrszerkezet krónikus gyulladást eredményez, emellett a bőrfertőzésekre is fokozódhat a hajlam. Az atópiás dermatitis vagy más néven atópiás ekcéma világszerte a gyermekek 20%-át a felnőttek 1-3%-át érintő bőrbetegség.

Ekcéma és allergia kéz a kézben jár?

Az ekcémás betegek viszonylag nagy részénél specifikus allergia mutatható ki inhalatív allergénekkel: pl háziporatka, penészgomba, állati hámszövetek (kutya, macska) vagy különböző pollenekkel (pl. fa, fűfélék, gyomok) szemben. Ilyen esetekben tavasszal-nyáron a pollen expozíció súlyosbíthatja az atópiás ekcémát, főleg a ruházattal nem fedett bőrterületek (pl arc, szemhéjak, nyak, alkar vagy lábszár) érintettek.

Igazolt pollenallergia esetén nagyon fontos az adott allergén lehetőség szerinti kerülése illetve az adott hónapokban a pollenallergiák megfelelő kezelése. Ennek hiányában a télen megjelenő bőrszárazság nyáron sem szűnik meg, sőt az ekcémás tünetek a pollenszezonban tovább erősödnek.

Diétázni érdemes?

Atópiás ekcémában csak olyan esetben javasolt specifikus diéta tartása, ha az ételallergia fennállása megfelelő allergiavizsgálatokkal és ételprovokációval igazolt. Klinikai vizsgálatok alapján nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy tej- vagy tojásmentes diéta alkalmazása általánosságban előnyös lehet minden ekcémás beteg számára, emiatt ilyen étrend bevezetése kivizsgálás nélkül nem javasolt.

Amennyiben a betegnek az atópiás bőrszárazságon kívül étel-intolerancia betegsége is van (pl. igazolt laktóz érzékenység, hisztamin intolerancia), vagy autoimmun cöliákia betegség (lisztérzékenység) is fennáll, akkor ezeknek a diagnózisoknak megfelelő étrend tartása szükséges.

Szénanáthás betegek esetén az allergén pollenhez kapcsolható élelmiszer-keresztallergia fokozhatja az ekcémát: például nyírfapollen allergiás betegnél alma fogyasztása, vagy parlagfű allergiás betegnél dinnye vagy paradicsom fogyasztása ronthatja a bőrtüneteket. Ezekben az esetekben az adott zöldségek, gyümölcsök kerülése javasolt.

Alternatív gyógymódok, kiegészítő diéták?

Egyre nagyobb az érdeklődés az ekcémák kezelésében az úgynevezett alternatív gyógyászat és speciális étrendek iránt. Ilyen például a többszörösen telítetlen zsírsavakkal (pl. omega 3 zsírsavak) történő kiegészítő kezelés, ahol a leggyakrabban halolaj, olívaolaj vagy magolajokat alkalmaznak. Összehasonlító klinikai vizsgálatokban a bőrtünetek javulását írták le ugyan, de egyetlen vizsgálat sem mutatott szignifikáns különbséget az így kezelt betegek és a kontrollcsoport között.

A homeopátia vagy a fitoterápia (gyógynövények alkalmazása) esetén sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná ezen terápiák alkalmazását atópiás ekcémában.

A szakmai ajánlások arra is felhívják a figyelmet, hogy az alternatív gyógymódok nem mentesek a mellékhatásoktól: a szükségtelen diétás megszorítások alultápláltsághoz vezethetnek. A növényi vagy állati eredetű szerves anyagokat tartalmazó kezelések pedig toxikus vagy allergiás reakciókkal társulhatnak.

A legfontosabb a hidratálás!

Az atópiás ekcéma egyik vezető tünete a száraz bőr, ezért a bőr megfelelő hidratálása a kezelés elengedhetetlen lépése. Ebben nagy szerepe van a tisztálkodásnak, lehetőleg rövid (5 perces) tusolást válasszunk és nem irritáló mosakodó krémeket 

Téli időszakban különösen gyakori, hogy a bőr vörös, száraz, helyenként fájdalmasan kirepedezik. Ha a tünetek viszketéssel, esetleg tartósan fennálló kiütésekkel párosulnak, érdemes orvoshoz fordulni, ugyanis a panaszok mögött különböző kiváltó okok állhatnak. A pontos diagnózis megállapítása azért is fontos, mert a különböző elváltozások eltérő terápiákat igényelnek.

Felnőtt vagyok, már nem lehetek ekcémás, az gyerekbetegség

A bőrszárazságon alapuló ekcémát atópiás dermatitisznek nevezzük, mely gyakran már csecsemő- és kisgyermekkorban megjelenik. Az atópiás ekcéma azonban felnőttkorban is okozhat tüneteket. Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus - aki a páciensek visszajelzése alapján a Budai Allergiaközpont Év Kiváló Orvosa - elmondta, hogy a felnőttkorban megjelenő atópiás ekcéma esetében a beteg részletes kikérdezése során rendszerint felfedezhetők olyan korábbi tüneteket, amelyek a betegségre való hajlamot előre jelezhették. Ez lehet például a nagyon száraz bőr, vagy légúti allergia (szénanátha, asthma), esetleg más családtagoknál is előforduló ekcéma. Emellett felnőtteknél gyakran okoz tüneteket az úgynevezett kontakt allergia és az irritatív eredetű ekcéma is, vagyis ilyen esetekben az ekcémát valamilyen allergiát okozó vagy irritáló anyaggal történő érintkezés okozza.

A betegséggel együtt kell élni?

Való igaz, hogy az ekcéma nem minden formája gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el. Az akut gyulladásos tünetek helyi szteroid készítményekkel általában jól kezelhetők, melyeket kúraszerűen használunk, a panaszok felerősödésekor. A tünetek enyhülésekor, úgynevezett immunmoduláló helyi készítményeket is alkalmazunk, melyek a hosszabb tünetmentes állapot megőrzését is elősegítik. A terápia talán legfontosabb része továbbra is a bőrszárazság megszüntetése, a rendszeres bőrápolás és a lipidpótlás biztosítása.

Hidratálja bőrét és kerülje a hosszas fürdőzést!

Az ekcémás érzékeny, gyakran igen száraz bőr valójában nagyon gondos ápolást igényel. Fontos a nedvesség- és lipidpótlás, melyekről hipoallergén ápolókészítmények segítségével gondoskodhatunk. Lehetőleg illat-, konzerválószer-, és színezékmentes kozmetikumokat használjunk. Az ekcémás betegeknek nagy figyelmet kell fordítaniuk bőrük megfelelő hidratálására. A hideg, hűvös téli idő még inkább fokozza a bőr kiszáradását, ilyenkor fontos, hogy kádban való hosszas fürdőzés helyett válasszuk inkább a rövid zuhanyozást, utána pedig speciális testápolót használjunk.

Nem minden folt ekcéma

Az allergiás bőrbetegségek leggyakoribb formái közé tartoznak a különböző típusú ekcémák. Hirtelen megjelenő viszkető bőrtüneteket azonban olyan betegségek is okozhatnak, amelyek nem allergiás eredetűek. A pontos diagnózis felállítása nagyon fontos, mert a különböző elváltozások eltérő terápiákat igényelnek. Dr. Garaczi Edina elmondta, hogy az ekcéma bizonyos esetekben hasonló lehet például a pikkelysömör tüneteihez, vagy felületes gombafertőzéshez is. Pikkelysömör, vagy orvosi nevén psoriasis esetén testszerte pikkelyesen hámló, vörös foltok jelentkeznek, a kéz- és lábkörmök is érintettek lehetnek. Arcon megjelenő bőrpír, viszkető vagy fájdalmas kiütések esetén az ekcémán kívül rosacea fennállására is gondolni kell. A rosacea főleg az arc középső területein értágulatokkal, gyulladt és gennyes csomókkal jelentkező bőrbetegség. A hajas fejbőr viszketéséért gyakran nem sampon okozta allergia, hanem egy gyakori bőrbetegség, a seborrhea a felelős. A tünetek ez esetben a pubertáskor környékén kezdődnek: fokozott faggyútermelés, a hajas fejbőrön, szemöldöknél, orrszárnyi redőben kialakuló korpázó hámlás és kipirosodás jellemzi.

Inzulinrezisztencia tünete is lehet

A bőrön jelentkező tünetek hátterében többféle ok is állhat, a megfelelő kezeléshez ilyen esetben komplex kivizsgálásra, több szakorvos bevonására is szükség lehet. Leggyakrabban belgyógyászati problémák állnak a problémák hátterében: gyomor-bélrendszeri panaszok, hormonális eltérések vagy inzulinrezisztencia is provokálhat bőrtüneteket. A panaszokat súlyosbíthatja vagy előidézheti lelki probléma, stressz is, ilyen esetekben a kezeléshez pszichoterápia bevonására is szükség lehet. Miért forduljon orvoshoz? A fentiekből is jól látható, hogy a bőrön jelentkező tünetek sok esetben komplex kivizsgálást és személyre szabott kezelést igényelnek. Az orvosi vizsgálat előtt otthon kipróbált terápiák nemcsak, hogy nem hoznak megfelelő eredményt, de így a módosult klinikai kép a diagnózis felállítását is nehezíti az orvos számára. Öngyógyítás helyett érdemesebb tehát szakember tanácsát kérni a bőrpanaszok kezeléséhez. Így megelőzhetők a hosszas kivizsgálások, valamint hibás diagnózisok alapján hosszasan alkalmazott, kevésbé hatékony kezelések és azok mellékhatásai.