Bizonyos gyógyszerek napfény hatására bőrkiütéseket, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak. Leggyakrabban az antibiotikumok és a gyulladáscsökkentő krémek használata miatt kialakult bőrtünetekkel fordulunk orvoshoz.

Vörös, viszkető, hólyagos kiütések

A gyógyszerekhez mellékelt leírásból megtudhatjuk, ha egy készítmény fényérzékenységet okoz. Ilyen esetben az alkalmazásának ideje alatt kerülni kell a közvetlen napfényt – hívja fel a figyelmet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az ilyen típusú gyógyszerek UV-sugárzás hatására oxigén szabad gyököket szabadítanak fel, így károsítják a bőrt. A készítmények a napfény hatását felerősítik, úgynevezett foto-toxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása.

Több gyógyszer is fényérzékenységet okozhat

Fontos tudni, hogy a tünetek megjelenése nem egyénfüggő, mindenkinek számítania kell rá, ha fényérzékenységet okozó gyógyszert szed, vagy krémet használ, és a napon tartózkodik. A legtöbb panasz a nyári időszakban szedett antibiotikumok (tetracyclin, doxycyclin, ciprofloxacin) miatt jelentkezik, de sok esetben találkozom az izomhúzódásokra, ízületi fájdalmakra használt krémek miatt jelentkező tünetekkel – mondja dr. Garaczi Edina. Emellett fényérzékenységet okozhatnak még a fájdalom- és gyulladáscsökkentők (ibuprofen), a vízhajtók (furosemide, hydrochlorothiazide), szívritmus szabályozók (amiodaron, quinidine) és a gombaölő készítmények (griseofulvin).

Foto-allergiát is kiválthatnak

A fényérzékenység mellett a gyógyszerek foto-allergiát is kiválthatnak. A foto-allergia szerzett immunológiai válaszkészség, csak azokban jön létre, akik előzetesen szenzibilizálódtak – érzékennyé váltak - a fényérzékenységet okozó hatóanyaggal szemben. Ebben az esetben az immunrendszer túlfokozott válaszkészsége van a háttérben, tehát allergiáról beszélünk. A különbség a tünetek megjelenésében is megfigyelhető: a foto-allergia tünetei nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem egyéb bőrfelületeken is. A napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek.

Megelőzés és kezelés

Gyógyszerek szedése előtt mindig nézzünk utána, hogy az adott készítmény okozhat-e fényérzékenységet – tanácsolja a Budai Allergiaközpont orvosa. Amennyiben igen, az alkalmazásának ideje alatt kerüljük a közvetlen napfényt, illetve használjunk fényvédő krémet, ha a szabadban tartózkodunk. Ha mégis panaszaink jelentkeznek, a kezeléséhez antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő - szteroid-tartalmú - krémek használhatók. A megelőzéshez védőruházat viselése javasolt, ugyanis a magas faktorszámú napvédő krém nem minden esetben jelent elegendő védelmet. Foto-allergiás egyéneknél egyedül a szigorú fényvédelem betartásával előzhetők meg a tünetek.

Mi okozza a tüneteket?

Az ekcémás bőr szerkezete eltér a normál bőrhöz képest. Bizonyos szerkezeti fehérjék vagy lipidek nem megfelelő termelése vagy lebomlása miatt a bőr védekező képessége megváltozik, a bőr kiszárad. Ez a megváltozott bőrszerkezet krónikus gyulladást eredményez, emellett a bőrfertőzésekre is fokozódhat a hajlam. Az atópiás dermatitis vagy más néven atópiás ekcéma világszerte a gyermekek 20%-át a felnőttek 1-3%-át érintő bőrbetegség.

Ekcéma és allergia kéz a kézben jár?

Az ekcémás betegek viszonylag nagy részénél specifikus allergia mutatható ki inhalatív allergénekkel: pl háziporatka, penészgomba, állati hámszövetek (kutya, macska) vagy különböző pollenekkel (pl. fa, fűfélék, gyomok) szemben. Ilyen esetekben tavasszal-nyáron a pollen expozíció súlyosbíthatja az atópiás ekcémát, főleg a ruházattal nem fedett bőrterületek (pl arc, szemhéjak, nyak, alkar vagy lábszár) érintettek.

Igazolt pollenallergia esetén nagyon fontos az adott allergén lehetőség szerinti kerülése illetve az adott hónapokban a pollenallergiák megfelelő kezelése. Ennek hiányában a télen megjelenő bőrszárazság nyáron sem szűnik meg, sőt az ekcémás tünetek a pollenszezonban tovább erősödnek.

Diétázni érdemes?

Atópiás ekcémában csak olyan esetben javasolt specifikus diéta tartása, ha az ételallergia fennállása megfelelő allergiavizsgálatokkal és ételprovokációval igazolt. Klinikai vizsgálatok alapján nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy tej- vagy tojásmentes diéta alkalmazása általánosságban előnyös lehet minden ekcémás beteg számára, emiatt ilyen étrend bevezetése kivizsgálás nélkül nem javasolt.

Amennyiben a betegnek az atópiás bőrszárazságon kívül étel-intolerancia betegsége is van (pl. igazolt laktóz érzékenység, hisztamin intolerancia), vagy autoimmun cöliákia betegség (lisztérzékenység) is fennáll, akkor ezeknek a diagnózisoknak megfelelő étrend tartása szükséges.

Szénanáthás betegek esetén az allergén pollenhez kapcsolható élelmiszer-keresztallergia fokozhatja az ekcémát: például nyírfapollen allergiás betegnél alma fogyasztása, vagy parlagfű allergiás betegnél dinnye vagy paradicsom fogyasztása ronthatja a bőrtüneteket. Ezekben az esetekben az adott zöldségek, gyümölcsök kerülése javasolt.

Alternatív gyógymódok, kiegészítő diéták?

Egyre nagyobb az érdeklődés az ekcémák kezelésében az úgynevezett alternatív gyógyászat és speciális étrendek iránt. Ilyen például a többszörösen telítetlen zsírsavakkal (pl. omega 3 zsírsavak) történő kiegészítő kezelés, ahol a leggyakrabban halolaj, olívaolaj vagy magolajokat alkalmaznak. Összehasonlító klinikai vizsgálatokban a bőrtünetek javulását írták le ugyan, de egyetlen vizsgálat sem mutatott szignifikáns különbséget az így kezelt betegek és a kontrollcsoport között.

A homeopátia vagy a fitoterápia (gyógynövények alkalmazása) esetén sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná ezen terápiák alkalmazását atópiás ekcémában.

A szakmai ajánlások arra is felhívják a figyelmet, hogy az alternatív gyógymódok nem mentesek a mellékhatásoktól: a szükségtelen diétás megszorítások alultápláltsághoz vezethetnek. A növényi vagy állati eredetű szerves anyagokat tartalmazó kezelések pedig toxikus vagy allergiás reakciókkal társulhatnak.

A legfontosabb a hidratálás!

Az atópiás ekcéma egyik vezető tünete a száraz bőr, ezért a bőr megfelelő hidratálása a kezelés elengedhetetlen lépése. Ebben nagy szerepe van a tisztálkodásnak, lehetőleg rövid (5 perces) tusolást válasszunk és nem irritáló mosakodó krémeket 

A napfény és a csípős ételek provokáló hatását már a legtöbb rosaceás beteg ismeri, és igyekszik is elkerülni annak érdekében, hogy ne lángoljanak fel újra a tünetei. Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus azonban olyan dolgokra is felhívja a figyelmet, amelyekkel sokan tudtunkon kívül árthatunk a rosaceás bőrnek.

Mi a rosacea?

A rosacea bőrtünetei jól ismertek: apró vörös, gyulladt göbcsék, úgynevezett papulák az orcákon, állon, az ajak mellett, időnként a homlokon és a nyakon is. Fokozott bőrpír vagy értágulatok is jellemezhetik a tünetes bőrt. A jelenség hátterében jól ismert az öröklött hajlam, de egyéb betegségek is előhozhatják a kellemetlen viszketéssel, égő érzéssel vagy akár fájdalommal járó gyulladt csomókat az arcon.

Mi okozza?

A rosacea kialakulásának pontos mechanizmusa egyelőre nem ismert. A tünetek hátterében gyakran a faggyúmirigyek kóros működése és az ahhoz társuló immuneredetű gyulladás áll, emiatt a tünetek a faggyúmirigyekben gazdag területeken: az orcákon, orron, homlokon, állon jellemzőek. A fokozott kipirosodás vagy állandósult értágulatok hátterében pedig az arcbőr keringési zavarát feltételezzük.

A napfény és a csípős ételek fokozzák a tüneteket

Nyáron az UV fény provokáló hatása jól ismert, ugyanígy a meleg-párás vagy a hideg-szeles idő is fokozottan ronthatja a bőr állapotát. Emellett az erős, csípős vagy fűszeres ételek fogyasztása általában nem javasolt azoknál az egyéneknél, akiknél a felsorolt ételek egyértelműen rontják a bőr állapotát. Ez néhány napig tartó diéta alatt jól látható az arcbőrön. Ide tartoznak a csípős fűszerek (fűszerpaprika, bors), illatanyagokat tartalmazó fűszerek (fahéj, vanília, curry), citrusfélék vagy egyéb mesterséges aromák is.

Mit érdemes még kivizsgáltatni vagy elkerülni?

-Reflux, vagy Helicobacter fertőzés 
Emésztési problémák, enzimhiányok, vagy allergiák gyakran előhozzák, vagy tovább rontják a rosacea bőrtüneteit. Magas gyomorsav vagy reflux betegség jól ismert provokáló faktora a rosaceás bőrnek, Helicobacterium pilory szűrővizsgálatszintén javasolt hirtelen romló bőrtünetek esetén.
- Készételek összetevői 
Tartósítószerek és egyéb adalékanyagok fogyasztása szintén ronthatja a fennálló tüneteket, üdítőkben, édességekben, alkoholokban vagy konzervekben ezek nagy mennyiségben lehetnek.
- Diétahiba 
Amennyiben a betegnek a rosaceán kívül valódi ételallergiája, glutén érzékenysége, laktóz érzékenysége vagy hisztamin intoleranciája is fennáll, diétahiba esetén ezek is provokálhatják a tüneteket.
- Stressz 
A stressz minden esetben rontja a tüneteket, ilyenkor a stressz hatására az egyéb fennálló emésztési zavarok is felerősödhetnek. - Hormonváltozások A hormonrendszert érintő változások - pajzsmirigy betegség, fogamzásgátló, terhesség, menopauza - szintén befolyásolják a rosacea tüneteit.

Nem csak a tüneteket, a kiváltó okot kell kezelni!

Dr. Garaczi Edina hangsúlyozza, hogy minden rosaceás beteget személyre szabottan kell kezelni. Nem elég csak a bőrtünetekre fókuszálni, nem létezik mindenki számára egyformán bevált csodaszer, mindenkinél egyénileg kell a rosaceát provokáló tényezőket megkeresni és kezelni. A rosacea terápiája ezért komplex kezelést, akár több terület szakembereinek – bőrgyógyász, allergológus, gasztroenterológus, endokrinológus - együttműködését teszi szükségessé. Emellett természetesen fontos a külső, kozmetikai kezelés és a mindennapi otthoni ápolás is.