Javában tart a parlagfűszezon, sokan szenvednek allergiás tünetektől, melyeket antihisztaminok segítségével próbálnak enyhíteni. Nem mindegy azonban, hogy milyen készítményt választunk. Bizonyos készítmények alkalmasabbak a szénanátha, mások a viszkető bőrtünetek kezelésére. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.

Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba, alkalmazásuk azonban döntően nem ettől, hanem hatóanyag tartalmuktól és a tünetektől függ. Tabletták, cseppek, és szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak. A megfelelő készítmények kisgyermekkorban és egyes esetekben kismamáknál is biztonsággal alkalmazhatóak.

Tényleg álmosítanak?

Az antihisztaminokat két csoportba soroljuk – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az első generációs, vagy szedatív antihisztaminok álmosító hatásúak, és gyakrabban okoznak mellékhatásokat, - szájszárazság, kettős látás, vizelet visszatartás - mint a második generációs, nem-szedatív készítmények. Ezeknél sem árt azonban vigyázni, főleg vezetésnél, mert enyhe álmosító hatás bizonyos típusú második generációs antihisztaminoknál is jelentkezhet. Alkohollal együtt fogyasztva a mellékhatások fokozódnak.

Nem mindegy, milyen tünetre, mit használunk

Az antihisztaminok főleg a tüsszögést, orrfolyást, könnyezést, garat-szemviszketést csökkentik. Az első generációs készítmények álmosító hatását leginkább a bőrviszketéssel járó esetekben tudjuk bevetni. Dr. Augusztinovicz Monika, néhány gyakori példát említve elmondta, hogy a szénanáthás tünetek esetén a második generációs készítmények váltak be inkább, mivel ezek mellett kevésbé jelentkezik fáradtság. Csalánkiütés esetén azonban hasznos az első generációs gyógyszerek enyhén nyugtató mellékhatása. Ha a betegnél az orrdugulás a fő panasz, akkor desloratadine és fexofenadine, levocetirizine tartalmú készítmények csökkentetik a tünetet, de ilyenkor egyéb kiegészítő kezelésre is szükség van.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

Antihisztamin készítményt várandósság alatt és a szoptatás időszakában csak orvosi konzultáció alapján lehet szedni, illetve van néhány betegség, amelyek esetén szintén óvatosságot igényel a használatuk. Ilyen többek közt a prosztata megnagyobbodás, vagy a glaukóma. Ezek részletes felsorolását egyébként a betegtájékoztató tartalmazza. A gyógyszerek felírása, vagy - recept nélkül kapható készítmények esetében - beszerzése előtt erről mindig tájékozódjunk! Fontos még, hogy bizonyos gyógyszerek – például antidepresszánsok és néhány gombaellenes szer – antihisztaminnal szedve egymással kölcsönhatásba kerülhetnek. A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről ezért mindig tájékoztassuk a kezelőorvost, mert ellenkező esetben az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, felszívódásuk, hatásuk változhat, esetleg a hatás elhúzódóvá válik.

Akár egész szezonban szedhetjük

Az antihisztaminok szedésének időtartama mindig a kiváltó októl függ. Ha a pollenallergia tüneteire szedjük, akkor akár egész pollenszezonban szedhetjük, sőt hosszú távon alkalmazva inkább hatékonyak, mintha csak magas pollenkoncentráció idején alkalmazzuk. A gyógyszerek hatása már a bevételt követő fél óra elteltével érezhető, a legjobb hatás eléréséhez azonban általában 1-2 óra szükséges.

Mit tegyünk, ha mégsem hat?

Ha az antihisztamin szedése mellett is allergiás tüneteink vannak, annak több oka is lehet. A leggyakoribb, hogy nem a számunkra megfelelő hatóanyagot választottuk, vagy az adott esetben több, részben receptköteles gyógyszer kombinációja szükséges – ez az előzetes orvosi vizsgálat nélkül vásárolt készítmények szedésénél szokott előfordulni – vagy nem az optimális adagolást követjük. „Ha a gyógyszer szedése álmosító hatású, a betegek hajlamosak csökkenteni az előírt mennyiségét, hogy a teljesítő képességük javuljon, ám így nem is várható, hogy a csökkentett hatóanyag mennyiség mellett is megszűnjenek a tüneteik. Amennyiben nem vált be egy készítmény, érdemes allergológussal konzultálni. Ma már olyan széles a szénanátha tüneteinek kezelésére szolgáló készítmények választéka, hogy mindenkinek meg tudjuk találni a megfelelő készítményt. Az antihisztaminok helyett is van alternatíva: kismamák számára is alkalmas a Rhinolight kezelés, a hosszú távú megoldást keresőknek az allergén immunterápia jelent megoldást.”

Ha a földimogyoró fogyasztása után szájviszketés, torokkaparás jelentkezik, lehet keresztallergia következménye, de jelentheti azt is, hogy az érintett a földimogyoróra allergiás. A pontos kiváltó okot azért lényeges kideríteni, mert míg az elsőnél csak enyhébb tünetek jelentkezhetnek, a második esetben akár életveszélyes anafilaxia is kialakulhat, melynek megelőzéséhez szigorú diétára van szükség.

Mi a keresztallergia?

A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok molekula szerkezete hasonló, ami az allergiás tünetek megjelenését eredményezheti. A két anyag kémiai szerkezete közötti különbség olyan kicsi, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük – magyarázza dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A keresztallergia esetében a hasonlóság valamilyen pollen-pollen, vagy pollen és bizonyos ételek között áll fenn.

Milyen tüneteket okoz?

A keresztallergiákkal kapcsolatban a mai napig sok a félreértés. A pollenallergia tipikusan tüsszögéssel, orrfolyással, könnyezéssel, szemviszketéssel, torokkaparással, rosszabb esetben pedig asztmatikus panaszokkal jár. A pollen-étel keresztallergiának ezzel szemben az orális allergia szindróma kialakulásában van leginkább szerepe. Nem arról van tehát szó, hogy az adott étel hatására felerősödnek a pollenallergia tünetei, hanem keresztallergia esetén a betegnél, a tüneteket okozó étel fogyasztásakor a szájüregben lép fel először az allergiás válasz. Fontos ismertetőjele, hogy a szájüregben kellemetlen viszketés alakul ki, ajakduzzanat, nyelvduzzanat, garatvizenyő, hasi görcsök jelentkezhetnek.

Nyírfapollen allergiásoknál a leggyakoribb

Pollen-étel keresztallergia az allergiások 5-10 százalékánál fordul elő, ezen belül is kiemelkedő a nyírfapollen allergiások száma. Esetükben jóval gyakoribb a pollen-étel keresztreakció, előfordulása megközelíti a 30 százalékot. A légúti panaszok mellett a nyírfapollen tehát nagyon gyakran vált ki keresztallergiát, és bár a légúti tünetek csak néhány hétig jelentkeznek, a keresztallergia okozta orális allergia szindróma tünetei egész évben kínozhatják a beteget.

Pontosan kiderítheti, hogy melyik ételeket kell mellőznie

Nyírfaallergiásoknál keresztallergia miatt tüneteket okozhat a mogyoró, dió, mandula, alma, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack és burgonya fogyasztása is. Nem ritka, hogy egy betegnél egyszerre több étel is panaszokat okoz, a bizonytalan tünetektől tartva, gyakran már nem is merik fogyasztani a többi felsorolt ételt sem – mesél tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. Ilyenkor, hogy a szükségtelen diétás megszorításokat elkerüljük, multiplex allergiateszt elvégzésével lehet kideríteni, hogy valóban fennáll-e a keresztallergia – és ha igen, pontosan melyik ételekre -, vagy sem.

Keresztallergia vagy ételallergia?

A multiplex allergiateszt ugyanis az egyes allergének összetevőit, komponenseit is képes vizsgálni, ezek pedig eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ha a nyírfaallergiás beteg például rendszeresen a földimogyoró fogyasztása során tapasztal szájviszketést, torokkaparást, és a teszt a földimogyoró komponensei közül az Ara h8 esetében mutat pozitivitást, akkor tudjuk, hogy a keresztallergia miatt jelentkeznek a tünetei. Azonban, ha a magas rizikójú Ara h1, Ara h2 komponensek pozitívak, akkor a tüneteket súlyos földimogyoró allergia okozza, melynek nemcsak enyhe szájüregi tüneteket, hanem életveszélyes anafilaxiás sokkot is okozhat. A betegnek ebben az esetben szigorúan diétáznia kell, és az andrenalintartalmú önbelövő injekciót is magánál kell tartania.

Bizonyos gyógyszerek napfény hatására bőrkiütéseket, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak. Leggyakrabban az antibiotikumok és a gyulladáscsökkentő krémek használata miatt kialakult bőrtünetekkel fordulunk orvoshoz.

Vörös, viszkető, hólyagos kiütések

A gyógyszerekhez mellékelt leírásból megtudhatjuk, ha egy készítmény fényérzékenységet okoz. Ilyen esetben az alkalmazásának ideje alatt kerülni kell a közvetlen napfényt – hívja fel a figyelmet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az ilyen típusú gyógyszerek UV-sugárzás hatására oxigén szabad gyököket szabadítanak fel, így károsítják a bőrt. A készítmények a napfény hatását felerősítik, úgynevezett foto-toxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása.

Több gyógyszer is fényérzékenységet okozhat

Fontos tudni, hogy a tünetek megjelenése nem egyénfüggő, mindenkinek számítania kell rá, ha fényérzékenységet okozó gyógyszert szed, vagy krémet használ, és a napon tartózkodik. A legtöbb panasz a nyári időszakban szedett antibiotikumok (tetracyclin, doxycyclin, ciprofloxacin) miatt jelentkezik, de sok esetben találkozom az izomhúzódásokra, ízületi fájdalmakra használt krémek miatt jelentkező tünetekkel – mondja dr. Garaczi Edina. Emellett fényérzékenységet okozhatnak még a fájdalom- és gyulladáscsökkentők (ibuprofen), a vízhajtók (furosemide, hydrochlorothiazide), szívritmus szabályozók (amiodaron, quinidine) és a gombaölő készítmények (griseofulvin).

Foto-allergiát is kiválthatnak

A fényérzékenység mellett a gyógyszerek foto-allergiát is kiválthatnak. A foto-allergia szerzett immunológiai válaszkészség, csak azokban jön létre, akik előzetesen szenzibilizálódtak – érzékennyé váltak - a fényérzékenységet okozó hatóanyaggal szemben. Ebben az esetben az immunrendszer túlfokozott válaszkészsége van a háttérben, tehát allergiáról beszélünk. A különbség a tünetek megjelenésében is megfigyelhető: a foto-allergia tünetei nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem egyéb bőrfelületeken is. A napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek.

Megelőzés és kezelés

Gyógyszerek szedése előtt mindig nézzünk utána, hogy az adott készítmény okozhat-e fényérzékenységet – tanácsolja a Budai Allergiaközpont orvosa. Amennyiben igen, az alkalmazásának ideje alatt kerüljük a közvetlen napfényt, illetve használjunk fényvédő krémet, ha a szabadban tartózkodunk. Ha mégis panaszaink jelentkeznek, a kezeléséhez antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő - szteroid-tartalmú - krémek használhatók. A megelőzéshez védőruházat viselése javasolt, ugyanis a magas faktorszámú napvédő krém nem minden esetben jelent elegendő védelmet. Foto-allergiás egyéneknél egyedül a szigorú fényvédelem betartásával előzhetők meg a tünetek.