Javában tart a parlagfűszezon, sokan szenvednek allergiás tünetektől, melyeket antihisztaminok segítségével próbálnak enyhíteni. Nem mindegy azonban, hogy milyen készítményt választunk. Bizonyos készítmények alkalmasabbak a szénanátha, mások a viszkető bőrtünetek kezelésére. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.

Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba, alkalmazásuk azonban döntően nem ettől, hanem hatóanyag tartalmuktól és a tünetektől függ. Tabletták, cseppek, és szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak. A megfelelő készítmények kisgyermekkorban és egyes esetekben kismamáknál is biztonsággal alkalmazhatóak.

Tényleg álmosítanak?

Az antihisztaminokat két csoportba soroljuk – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az első generációs, vagy szedatív antihisztaminok álmosító hatásúak, és gyakrabban okoznak mellékhatásokat, - szájszárazság, kettős látás, vizelet visszatartás - mint a második generációs, nem-szedatív készítmények. Ezeknél sem árt azonban vigyázni, főleg vezetésnél, mert enyhe álmosító hatás bizonyos típusú második generációs antihisztaminoknál is jelentkezhet. Alkohollal együtt fogyasztva a mellékhatások fokozódnak.

Nem mindegy, milyen tünetre, mit használunk

Az antihisztaminok főleg a tüsszögést, orrfolyást, könnyezést, garat-szemviszketést csökkentik. Az első generációs készítmények álmosító hatását leginkább a bőrviszketéssel járó esetekben tudjuk bevetni. Dr. Augusztinovicz Monika, néhány gyakori példát említve elmondta, hogy a szénanáthás tünetek esetén a második generációs készítmények váltak be inkább, mivel ezek mellett kevésbé jelentkezik fáradtság. Csalánkiütés esetén azonban hasznos az első generációs gyógyszerek enyhén nyugtató mellékhatása. Ha a betegnél az orrdugulás a fő panasz, akkor desloratadine és fexofenadine, levocetirizine tartalmú készítmények csökkentetik a tünetet, de ilyenkor egyéb kiegészítő kezelésre is szükség van.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

Antihisztamin készítményt várandósság alatt és a szoptatás időszakában csak orvosi konzultáció alapján lehet szedni, illetve van néhány betegség, amelyek esetén szintén óvatosságot igényel a használatuk. Ilyen többek közt a prosztata megnagyobbodás, vagy a glaukóma. Ezek részletes felsorolását egyébként a betegtájékoztató tartalmazza. A gyógyszerek felírása, vagy - recept nélkül kapható készítmények esetében - beszerzése előtt erről mindig tájékozódjunk! Fontos még, hogy bizonyos gyógyszerek – például antidepresszánsok és néhány gombaellenes szer – antihisztaminnal szedve egymással kölcsönhatásba kerülhetnek. A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről ezért mindig tájékoztassuk a kezelőorvost, mert ellenkező esetben az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, felszívódásuk, hatásuk változhat, esetleg a hatás elhúzódóvá válik.

Akár egész szezonban szedhetjük

Az antihisztaminok szedésének időtartama mindig a kiváltó októl függ. Ha a pollenallergia tüneteire szedjük, akkor akár egész pollenszezonban szedhetjük, sőt hosszú távon alkalmazva inkább hatékonyak, mintha csak magas pollenkoncentráció idején alkalmazzuk. A gyógyszerek hatása már a bevételt követő fél óra elteltével érezhető, a legjobb hatás eléréséhez azonban általában 1-2 óra szükséges.

Mit tegyünk, ha mégsem hat?

Ha az antihisztamin szedése mellett is allergiás tüneteink vannak, annak több oka is lehet. A leggyakoribb, hogy nem a számunkra megfelelő hatóanyagot választottuk, vagy az adott esetben több, részben receptköteles gyógyszer kombinációja szükséges – ez az előzetes orvosi vizsgálat nélkül vásárolt készítmények szedésénél szokott előfordulni – vagy nem az optimális adagolást követjük. „Ha a gyógyszer szedése álmosító hatású, a betegek hajlamosak csökkenteni az előírt mennyiségét, hogy a teljesítő képességük javuljon, ám így nem is várható, hogy a csökkentett hatóanyag mennyiség mellett is megszűnjenek a tüneteik. Amennyiben nem vált be egy készítmény, érdemes allergológussal konzultálni. Ma már olyan széles a szénanátha tüneteinek kezelésére szolgáló készítmények választéka, hogy mindenkinek meg tudjuk találni a megfelelő készítményt. Az antihisztaminok helyett is van alternatíva: kismamák számára is alkalmas a Rhinolight kezelés, a hosszú távú megoldást keresőknek az allergén immunterápia jelent megoldást.”

Várandósság alatt, ha csak lehet, inkább nem szedünk gyógyszereket, ám vannak olyan állapotok, amikor mérlegelni kell, hogy a gyógyszer szedése vagy mellőzése jelent-e nagyobb kockázatot. Arról, hogy mivel enyhíthetik biztonságosan a kismamák az allergiás panaszaikat, dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégészt, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Ha mi szenvedünk, a baba sem érzi jól magát

Ebben az időszakban egyre több kismama fordul orvoshoz, hogy – különösen a parlagfű szezonra készülve – felvértezze magát az allergiás tünetek ellen, úgy, hogy közben születendő gyermeke egészségét sem veszélyezteti. „Sokan tartanak az egyes gyógyszerek várandósság alatti szedésének következményeitől, emiatt elbizonytalanodnak. A legtöbb aggodalom azonban eloszlik, ha szakemberhez fordulnak, akivel megbeszélhetik, hogy mit tehetnek, mit szedhetnek és mit nem. A legrosszabb, ha kezelés nélkül, a tünetekkel küszködve vészelik át a terhességet” – hangsúlyozza dr. Augusztinovicz Monika. Bármilyen tünetről, betegségről legyen is szó, várandósság alatt az összes gyógyszernél fokozottan kell mérlegelni a hasznot és a kockázatot. Allergia esetén, ha nem kezeljük a tüneteket, akkor az sem a magzatnak, sem az anyának nem jó. Az anya folyamatosan tünetes, feszült, rossz a közérzete, nem tud pihenni sem. Az anya szervezetében keringő sejtszintű allergiás átvivő anyagok pedig átjutnak a magzatba is.

Szigorú szabályozás

Azzal kapcsolatban, hogy egy gyógyszer szedése milyen kockázatot jelent terhesség során, az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) az alábbi kategóriákat állapította meg:
- A – kontrollált vizsgálatokban biztonságosnak találták.
- B – állatkísérletekben biztonságosnak találták, embereken nem vizsgálták vagy állatkísérletekben veszélyesnek találták, de humán kísérletekben nem.
- C – állatkísérletekben veszélyesnek találták, humán kísérletben nem vizsgálták vagy hiányoznak az állatkísérletek. Alkalmazásának előnyei azonban igazolhatják a veszély vállalását.
- D – humán kísérletek veszélyességét igazolják, azonban alkalmazásának előnyei ellensúlyozhatják a veszélyt.
- X – terhességben ellenjavalt.

Beszélje meg kezelőorvosával!

Az FDA besorolása szerint mind az első, mind pedig a második generációs antihisztaminok egyaránt B vagy C kategóriába esnek. Ez fontos iránymutatás, ám az egyes kategóriákba sorolt hatóanyagok alkalmazása a gyakorlatban ennél némiképp árnyaltabb képet fest. A loratadine például besorolása szerint B kategóriába esik, ám a loratadine tartalmú antihisztamin betegtájékoztatójának leírása mégis arra figyelmeztet, hogy a gyógyszer alkalmazását terhesség alatt elővigyázatosságból javasolt elkerülni.

Dr. Augusztinovicz Monika elmondta, hogy ebben az esetben is érvényes az előnyök és kockázatok mérlegelése elv. „Ha a kismamánál az allergia miatt elhúzódó orrfolyás jelentkezik, ami napközben zavarja a munkavégzésben, éjszaka a pihenésben, akkor a loratadine tartalmú tabletta adásával tudjuk megszüntetni a panaszait. Orrdugulásra szteroid orrspray, allergiás szempanaszokra nátrium-kromoglikát tartalmú szemcsepp, allergiás viszketésre dimetindén-maleát tartalmú krém adható személyre szabottan, attól is függően, hogy a kismama a terhesség melyik hónapjában jár. Meg lehet találni tehát azt a megoldást, amivel legalább csökkenteni tudjuk a zavaró tüneteket.” Fontos azonban megjegyezni, hogy a szedett gyógyszerekről folyamatosan egyeztetni kell a kezelőorvossal, a szülés után is, mert szükség esetén olyankor a kezelést módosítani kell. Bizonyos hatóanyagok, így például a loratadine is kiválasztódik az anyatejbe, ezért szoptató nők esetében alkalmazása nem javasolt.

Természetes segítők

Léteznek gyógyszermentes megoldások is, amelyek még az első trimeszter alatt is teljes biztonsággal alkalmazhatók az allergiás tünetek enyhítésére. A tengeri sós vizes orrspray és az orrmosó naponta többször is használható. Segítenek az orrjáratokat megtisztítani a pollenektől, nedvesen tartják az orrnyálkahártyát. Sóbarlangot is érdemes ebben az időszakban felkeresni, kúraszerűen alkalmazva segíthet enyhíteni az allergiás tüneteket. Még egy remek alternatíva a Rhinolight fényterápia, mely mellékhatásoktól mentesen képes nagyfokú javulást elérni: az orrfolyást, orrdugulást, orrviszketést enyhíteni. Terhesség és szoptatás alatt is alkalmazható, a kezelést a tünetek megjelenésekor kell elkezdeni.

Tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, orrdugulás

Szénanátha gyermekkorban is kialakulhat, az első tünetek legkorábban az óvodáskor környékén jelentkeznek. A kockázat magasabb az allergiára hajlamos gyerekeknél, különösen, ha mindkét szülő allergiás. Megjelenését megelőzheti ekcémás bőr, ételallergia, ezeket az allergiás menetelés állomásainak is nevezzük – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Azonban mindez nem jelenti azt, hogy ha valakit gyermekként elkerült az allergia, akkor felnőttként már biztosan nem is alakulhat ki nála a betegség. A valóságban allergia bármilyen életkorban jelentkezhet, egyedül az idősebb korosztályban, 60-65 év felett nem jellemző a megjelenése.

Nem is gondolunk rá

Az első tünetek kapcsán náthára tippelünk, az elhúzódó panaszok miatt több féle kezeléssel is megpóbálkozunk, mire allergológushoz kerülünk. Dr. Augusztinovicz Monika elmondta, hogy az allergiások száma folyamatosan emelkedik, így lényeges, hogy ismerjük a kezdeti tüneteket, ne szedjünk felesleges gyógyszereket vagy kezelés nélkül szenvedjünk az orrdugulás, kivörösödött szemek, állandó fáradtság és gyakori tüsszögési rohamok miatt. Megfelelő kezeléssel ezektől a tünetektől megszabadulhatunk.

Miért érint egyre több embert az allergia?

Ennek pontos oka nem ismert. Egyes feltételezések szerint gyermekkorban a túlzásba vitt higiénia sem befolyásolja kedvezően az immunrendszer érését, de a környezetszennyezés, a klímaváltozás miatt egyre inkább elhúzódó pollenszezon is szerepet játszhat benne. Kutatások szerint az időjárás megváltozása miatt is egyre több az allergiás: a szinte átmenet nélkül érkező felmelegedés miatt hirtelen olyan nagymértékben megnő a pollenkoncentráció a levegőben, hogy az az egészséges szervezetet is megviseli, még a nem allergiásoknál is allergia-szerű tüneteket okozhat.

Stressz, költözés és korábbi allergiák

Szénanátha gyakran egy stresszesebb időszakot követően jelentkezik, de a lakhelyváltás is gyakori kiváltó tényező, sokaknál például vidékről a fővárosba költözés után fordulnak allergológushoz tüneteikkel. A felnőttkori szénanátha kapcsán meg kell említeni azt is, ha az illetőnél korábban már más allergia jelentkezett – például gyermekként ételallergiás tünetei voltak, de azokat a diéta mellett idővel kinőtte – ilyen esetben nem ritka, hogy később más típusú, például pollenallergiás tünetei jelentkeznek.

Mikor forduljon orvoshoz?

Habár az allergia és a nátha tünetei közt sok a hasonlóság, van azonban néhány jel, ami alapján a kettő nagy valószínűséggel megkülönböztethető. Ha folyik az orrunk, vagy be van dugulva, torkunk fáj, valószínűleg csak vírus okozta huruttól szenvedünk. Ha azonban a náthás tüneteink egy-két hét alatt sem múlnak el teljesen és mellette orr- és szemviszketés, tüsszögés, szemvörösség, könnyezés, esetleg száraz köhögés is jelentkezik, akkor nagy valószínűséggel már allergiás tünetekkel állunk szemben.