Várandósság alatt, ha csak lehet, inkább nem szedünk gyógyszereket, ám vannak olyan állapotok, amikor mérlegelni kell, hogy a gyógyszer szedése vagy mellőzése jelent-e nagyobb kockázatot. Arról, hogy mivel enyhíthetik biztonságosan a kismamák az allergiás panaszaikat, dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégészt, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Ha mi szenvedünk, a baba sem érzi jól magát

Ebben az időszakban egyre több kismama fordul orvoshoz, hogy – különösen a parlagfű szezonra készülve – felvértezze magát az allergiás tünetek ellen, úgy, hogy közben születendő gyermeke egészségét sem veszélyezteti. „Sokan tartanak az egyes gyógyszerek várandósság alatti szedésének következményeitől, emiatt elbizonytalanodnak. A legtöbb aggodalom azonban eloszlik, ha szakemberhez fordulnak, akivel megbeszélhetik, hogy mit tehetnek, mit szedhetnek és mit nem. A legrosszabb, ha kezelés nélkül, a tünetekkel küszködve vészelik át a terhességet” – hangsúlyozza dr. Augusztinovicz Monika. Bármilyen tünetről, betegségről legyen is szó, várandósság alatt az összes gyógyszernél fokozottan kell mérlegelni a hasznot és a kockázatot. Allergia esetén, ha nem kezeljük a tüneteket, akkor az sem a magzatnak, sem az anyának nem jó. Az anya folyamatosan tünetes, feszült, rossz a közérzete, nem tud pihenni sem. Az anya szervezetében keringő sejtszintű allergiás átvivő anyagok pedig átjutnak a magzatba is.

Szigorú szabályozás

Azzal kapcsolatban, hogy egy gyógyszer szedése milyen kockázatot jelent terhesség során, az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) az alábbi kategóriákat állapította meg:
- A – kontrollált vizsgálatokban biztonságosnak találták.
- B – állatkísérletekben biztonságosnak találták, embereken nem vizsgálták vagy állatkísérletekben veszélyesnek találták, de humán kísérletekben nem.
- C – állatkísérletekben veszélyesnek találták, humán kísérletben nem vizsgálták vagy hiányoznak az állatkísérletek. Alkalmazásának előnyei azonban igazolhatják a veszély vállalását.
- D – humán kísérletek veszélyességét igazolják, azonban alkalmazásának előnyei ellensúlyozhatják a veszélyt.
- X – terhességben ellenjavalt.

Beszélje meg kezelőorvosával!

Az FDA besorolása szerint mind az első, mind pedig a második generációs antihisztaminok egyaránt B vagy C kategóriába esnek. Ez fontos iránymutatás, ám az egyes kategóriákba sorolt hatóanyagok alkalmazása a gyakorlatban ennél némiképp árnyaltabb képet fest. A loratadine például besorolása szerint B kategóriába esik, ám a loratadine tartalmú antihisztamin betegtájékoztatójának leírása mégis arra figyelmeztet, hogy a gyógyszer alkalmazását terhesség alatt elővigyázatosságból javasolt elkerülni.

Dr. Augusztinovicz Monika elmondta, hogy ebben az esetben is érvényes az előnyök és kockázatok mérlegelése elv. „Ha a kismamánál az allergia miatt elhúzódó orrfolyás jelentkezik, ami napközben zavarja a munkavégzésben, éjszaka a pihenésben, akkor a loratadine tartalmú tabletta adásával tudjuk megszüntetni a panaszait. Orrdugulásra szteroid orrspray, allergiás szempanaszokra nátrium-kromoglikát tartalmú szemcsepp, allergiás viszketésre dimetindén-maleát tartalmú krém adható személyre szabottan, attól is függően, hogy a kismama a terhesség melyik hónapjában jár. Meg lehet találni tehát azt a megoldást, amivel legalább csökkenteni tudjuk a zavaró tüneteket.” Fontos azonban megjegyezni, hogy a szedett gyógyszerekről folyamatosan egyeztetni kell a kezelőorvossal, a szülés után is, mert szükség esetén olyankor a kezelést módosítani kell. Bizonyos hatóanyagok, így például a loratadine is kiválasztódik az anyatejbe, ezért szoptató nők esetében alkalmazása nem javasolt.

Természetes segítők

Léteznek gyógyszermentes megoldások is, amelyek még az első trimeszter alatt is teljes biztonsággal alkalmazhatók az allergiás tünetek enyhítésére. A tengeri sós vizes orrspray és az orrmosó naponta többször is használható. Segítenek az orrjáratokat megtisztítani a pollenektől, nedvesen tartják az orrnyálkahártyát. Sóbarlangot is érdemes ebben az időszakban felkeresni, kúraszerűen alkalmazva segíthet enyhíteni az allergiás tüneteket. Még egy remek alternatíva a Rhinolight fényterápia, mely mellékhatásoktól mentesen képes nagyfokú javulást elérni: az orrfolyást, orrdugulást, orrviszketést enyhíteni. Terhesség és szoptatás alatt is alkalmazható, a kezelést a tünetek megjelenésekor kell elkezdeni.

Az öröklött hajlamot diétával befolyásolni nem lehet

Az allergiás hajlam öröklődik, azokban a családokban, ahol az egyik szülő allergiás, 40%, ahol mindkét szülő allergiás, 60-80% az esélye, hogy a gyermeknél is megjelenik majd a betegség valamilyen formában. A gyerek azonban csak a hajlamot örökli, az, hogy a hajlamból betegség lesz-e, több tényező függvénye. Ha az édesanya saját maga allergiás, és emiatt nem tud fogyasztani tejet, tojást, glutént, vagy bármely más allergént a terhesség vagy szoptatás alatt, nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy ezzel a gyermekének kárt okozna, és hátráltatná nála az orális tolerancia kialakulását - magyarázza dr. Polgár Marianne. Ugyanakkor a vizsgálatok azt mutatták, hogy előnyt sem jelent az anyai diéta az allergia megelőzésében a kisbaba számára.

A kisbabánál az allergiás tünetek megjelenése inkább az örökletes családi hajlammal mutat összefüggést, mint azzal a ténnyel, hogy a magzati életben, vagy a szoptatás alatt találkozott, vagy nem találkozott idegen fehérje részecskékkel az anya diétája miatt.

A jelenlegi ajánlás alapján tehát a terhesség és szoptatás időszaka alatt semmilyen diéta nem indokolt. Amennyiben az édesanya nem érintett valamilyen allergiától vagy ételérzékenységtől, akkor kizárólag prevenciós célból – hogy a gyermeknél megelőzze az allergia kialakulását - szükségtelen diétáznia.

Diétázni akkor kell, ha a gyereknél allergiás tünetek jelentkeznek

Az édesanyának tehát egészen addig szükségtelen diétás korlátozásokat bevezetnie, amíg a kicsinél allergiás tünetek nem jelentkeznek. A szoptatás alatt az anyatejjel átjutó fehérjék is okozhatnak tüneteket, de később, a hozzátáplálás időszakában, az új alapanyagok kóstolása kapcsán is jelentkezhet a gyermeknél hasfájás, puffadás, a széklet megváltozása vagy kiütések, ekcéma. Ezek a tünetek allergiát is jelezhetnek, ilyen esetben orvoshoz kell fordulni. Szoptatás alatt ilyen esetekben az anyának mellőznie kell a tüneteket kiváltó alapanyagot. Tápszeres babánál a tápszer cseréje, nagyobbaknál a diéta – ha nem fogyasztja a tüneteket okozó összetevőt – fogja megszüntetni a panaszokat.

Egy friss kutatás adatai alapján a kismama által, a várandósság alatt átélt stressz következtében nagymértékben nő a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázata.

Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján a stressz és az asztma közti összefüggés még pontosan nem tisztázott, azonban azt állatkísérletek is igazolják, hogy a várandósság alatti stressz negatívan befolyásolja a magzat immunrendszerének fejlődését. A bostoni Harvard Medical School által elvégzett kutatás az első olyan vizsgálat, amely embereken is igazolja a korábbi feltételezések valóságát.

A vizsgálatban 557 olyan család vett részt, ahol az apánál, vagy az anyánál jelentkezett asztmás, vagy allergiás megbetegedés. A résztvevők –többek közt családon belüli erőszakkal, egzisztenciális bizonytalansággal kapcsolatos kérdéseket tartalmazó - kérdőíveket töltöttek ki, melyek alapján a kutatók felmérték az őket érő stressz mértékét. Szülés után a kutatók a gyermeknél a köldökzsinórból vett vérmintákból elvégezték a különböző allergénekre, vírusokra és baktériumokra adott reakciók vizsgálatát.

A citokinek az immunválasz működésének fontos jelzői, így segítségükkel a kutatók a vérminták alapján képet kaphatnak arról, mekkora az adott gyermeknél a későbbiekben megjelenő asztma veszélye. A vérminták alapján a kutatók megállapították, hogy ennek kockázata a várandósság alatt gyakran stresszhelyzettel küzdő édesanyák gyermekeinél egyértelműen magasabb. A vizsgálat azonban ezen a ponton még nem zárult le, a kutatók a későbbi években is nyomon követik majd a gyermekek állapotát, mert véleményük szerint csak ilyen módon támasztható alá egyértelműen a várandósság alatti stressz és az asztma kapcsolata.

A vizsgálat eddigi eredményei alapján azonban a várandós kismamáknak törekedniük kell a stressz minimalizálására, megfelelő stresszkezelő technikák elsajátítására. Így feltehetően az anya környezetében élők is sokat tehetnek azért, hogy a születendő gyermeknél csökkentsék az olyan krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, mint az asztma.

Forrás: American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine 2010 March 18