Az asztmás panaszok kezelése különösen fontos a várandósság időszakában. A gyógyszeres terápia elhagyása súlyos rohamokat provokálhat, az így kialakult oxigénhiányos állapot pedig a magzat fejlődését is veszélyezteti.

A vizsgálatban résztvevő kismamák személyes és telefonos beszélgetés során számoltak be betegségük állapotáról, tüneteik súlyosságáról. Az eredmények összesítése alapján, amennyiben a kismama terhessége alatt az előírt módon alkalmazta a gyógyszereket, tünetei nem rosszabbodtak. Azok a kismamák, azonban, akik saját döntésük alapján felfüggesztették, vagy csökkentették a szükséges gyógyszerek mennyiségét, állapotuk romlásáról számoltak be.

Várandósság alatt lehetőleg kerüljük a gyógyszerek szedését. Kivételt képeznek az olyan krónikus betegségek, mint az asztma is, ahol a gyógykezelés elhagyása nagyobb kockázatot jelent az anya és a magzat egészségére. A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy már gyermekvállalás előtt konzultáljunk kezelőorvosunkkal, így a gyógykezelés még idejében módosítható.

Forrás: Obstet Gynecol. 2010 Mar;115(3):559-67.

Azoknak a nőknek, akik terhességi cukorbetegséggel (gesztációs diabétesszel) küzdenek, jelentősen megnő az esélyük egy későbbi 2-es típusú diabétesz kialakulására, a terhességi cukorbaj ugyanis szinte előzménye lehet a súlyosabb változat megjelenésének.

Ráadásul azok a hölgyek, akik korábban átélték a gesztációs diabéteszt, még a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségek nagyobb rizikójával is számolhatnak. Számos tanulmány felhívta már a figyelmet arra, hogy a normálisan zajló terhességekben is megváltozik az anyagcsere.

Arra is sokszor rávilágítottak már, hogy a terhességi cukorbetegségnek később komoly következményei lehetnek, szövődményeket és akár szülési komplikációkat is okozhat. A gesztációs diabétesz miatt a babák nagyobb súlyúak, gyakrabban elakadnak szüléskor, és gyakrabban fordul elő császármetszés is.

Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a terhességi cukorbetegséget megelőzzük, illetve karbantartsuk. Ennek érdekében építhetünk a szakorvosi felügyeletre, a testsúly kontrollra és a rendszeres fizikai aktivitásra is, amely segít kordában tartani a szervezet anyagcsere folyamatait és megelőzni a későbbi kardiovaszkuláris szövődményeket.

Forrás: Womens Health (Lond Engl). 2010 Jan;6(1):97-105

Az allergia megelőzésének egyik eszköze lehet, ha sikerül meghatározni a probiotikus baktériumok pontos hatását a bélrendszer mikroorganizmusaira. Az utrechti egyetemen folyó kutatások célja az volt, hogy tanulmányozzák az egyes probiotikus baktériumok preventív hatását a magzatkorban lévő és a már megszületett, magas allergia-kockázattal rendelkező gyermekeknél.

Egy duplavak, véletlenszerű, és placebo-kontrollált vizsgálatsorozat kapcsán in-vitro kísérletekben kiválasztott probiotikus baktérium-mixtúrát adtak (Bifidobacterium bifidum, Bifidobacterium lactis, Lactococcus lactis) a magas rizikócsoportba tartozó magzatokkal terhes nőknek. Magas rizikócsoportnak a családban halmozódó allergiás betegségeket tekintették. A babák a megszületésük után még 12 hónapig kapták ezt a kiegészítést.

Eredményképpen a szülők beszámolóiból kiderült, hogy az első 3 hónap során jóval kevesebb ekcémás megbetegedés történt a kezelt, mint a placebót kapott csoportnál. A szülők által jelzett ekcéma összesített előfordulása egy- és kétéves korban is alacsonyabb volt a probiotikumokat fogyasztó gyerekeknél.

Összefoglalva elmondható, hogy a megválogatott probiotikus baktériumoknak jelentős megelőző hatása van a magas allergia-kockázattal rendelkező gyerekeknél, ami az első 2 évben fenntarthatónak tűnik. És mint előzetes tanulmányokból kiderül, az első három hónap során megszerzett védelem megalapozza az egész szóló preventív hatást.

Forrás: Allergy, European Journal of Allergy and Clinical Immunology