Ön is belefáradt abba, hogy évről-évre újra küzdjön az allergia tüneteivel? Ha elege van a gyógyszerszedésből, orrcseppekből és szeretné gondtalanul élvezni a szabadban töltött időt nyáron is, akkor érdemes megfontolnia a következő szezon előtt az allergén immunterápiát. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa összefoglalta, hogy mit kell tudnia erről a kezelésről.

Már az első évben javulnak a tünetek

Az allergén immunterápia lényege, hogy a kezelés során a beteg folyamatosan emelt dózisban azt az allergént kapja, ami az allergiás tüneteit kiváltja. A szervezete így idővel megtanulja elviselni az allergént, és miután hozzászokott, az allergiás tünetei sem jelentkeznek majd. Ez az idő egyénenként változó, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek tünetei már a kezelés első évében jelentősen javulnak. Ez igaz az általam is végzett szublingvális kezelésre, mely nem jár kötöttséggel, a betegnek az otthonában, cseppeket vagy napi egy tablettát a nyelve alatt feloldva kell beszedni – teszi hozzá dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

Kinek érdemes ezt a kezelést választania?

- Az allergén immunterápia ajánlható mindenkinek, aki idegenkedik a tartós gyógyszerszedéstől, hosszútávú megoldást keres az allergiája kezelésére. Átlagosan 3-5 éves kezeléssel akár 10 évre megszűnhetnek az allergiás tünetek. Mivel nem mindenki reagál egyformán a kezelésre, ezért ebben lehetnek egyéni eltérések.

- Annak is érdemes belevágnia, akinél a hagyományos tüneti szerek nem hoztak elég javulást, az allergén növény virágzásának idején még mindig zavarja az orr-, szem-, torokviszketés, orrdugulás, tüsszögés, ami miatt sokan éjszaka sem tudnak pihentetően aludni.

- Az érvek mellett szólhat az is, hogy a jelenleg elérhető allergia kezelési módok közül ez az egyetlen, amely képes megelőzni a további allergiák megjelenését, illetve azt, hogy az allergia szövődményeként asztma is kialakuljon.

Mikor lehet elkezdeni?

A tüneti szerekkel ellentétben az allergén immunterápiát nem akkor kezdjük, amikor az allergiát okozó pollenek megjelennek a levegőben – magyarázza dr. Balogh Katalin. Ezt a kezelést az allergén növény virágzása előtt legkésőbb 2 hónappal meg kell kezdeni. Parlagfű allergiásoknak tehát május végéig, a nyírfa allergiásoknak decemberben, a pázsifűfélékre allergiásknak pedig márciusig, érdemes tehát előre feljegyezni. Az immunterápia akkor is végezhető, ha több mindenre vagyunk allergiások. Ilyen esetben a kezelés előtt végzett allergia vizsgálat eredményét a beteg beszámolója alapján, a tüneteivel összevetve határozzák meg, hogy melyik allergén váltja ki a legerősebb tüneteket, melyik okoz nagyobb mértékű életminőség romlást, s ez alapján arra a kezelést először megkezdik.

Allergiásoknál nem ritka, hogy idővel asztmás tüneteik is jelentkeznek. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogyan előzhetjük ezt meg, illetve milyen tünetek kapcsán forduljunk mindenképp orvoshoz – ha korábban nem is tettük.

Allergiából asztma

Légúti allergia esetén „szénanáthás” tünetek jelentkeznek. Ha a beteg valamilyen növény pollenjére allergiás, akkor a virágzás időszakában jelentkeznek a tünetei, majd annak végeztével el is múlnak. Ha állandóan jelenlévő allergénre pl. poratkára, állati szőrre, vagy gombára allergiás, a tünetek egész évben fennállnak. A szénanátha tünetei: az orrfolyás, orrdugulás, szem-, orr- és torokviszketés és a tüsszögés. A légúti allergiások kb. 30%-ánál az allergiából idővel asztma alakul ki, ennek oka, hogy az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg, hanem az alsóbb légutakban is. Ilyenkor a betegnél a náthaszerű tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés is.

Mikor forduljunk orvoshoz?

- ha ki-, vagy belégzés során sípoló hangot hallunk, és ez a tünet ismétlődően jelentkezik,

- intő jel lehet az indokolatlan elhúzódó fáradtság érzés,

- megfázások után elhúzódóan fennmaradó rohamszerű köhögés, / légzési nehezítettség esetén

- ismétlődően, vagy elhúzódóan jelentkező köhögési roham, vagy az éjszaka, fekvő helyzetben ránk törő köhögés is.

A nehézlégzés, köhögés sok esetben csak terhelésre jelentkezik, sportolás vagy például lépcsőzés közben, sírás vagy nevetés hatására. Ha ilyenkor nem fordulunk orvoshoz, akkor a tünetek egyre gyakrabban, idővel már nyugalmi helyzetben is jelentkeznek.

Milyen vizsgálatokra számítsunk?

Az asztmára utaló légúti beszűkülés meglétéről és mértékéről pontos képet adhat a légzésfunkciós vizsgálat, tájékoztató értéket ad a csúcsáramlás mérő (peak-flow-meter). Ezek fájdalmatlan, gyorsan elvégezhető vizsgálatok, nem érdemes halogatni az elvégzésüket, ha panaszaink vannak. Az eredményeket a tüneteinkkel összevetve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy esetünkben milyen súlyos az asztma, majd annak megfelelő, személyre szabott kezelési tervet állít össze. Ennek segítségével, az előírásokat betartva a légzési panaszaink is megszűnnek, de legalábbis jelentősen javulnak, a betegség súlyosbodása, az asztmás roham kialakulása is megelőzhető.

Elkerülhetjük allergia mellett az asztmás tünetek megjelenését?

Ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását megelőzzük, fontos, hogy ismerjük az allergént és tüneti szerekkel kezeljük a betegséget. „Ha valaki az év egy adott időszakában ugyanazokat a náthaszerű tünetek észleli magán évről-évre, akkor végeztessen allergiavizsgálatot és kezdje meg a kezelőorvos által felírt allergiaellenes szerek használatát. Allergéntől függően életmódi ill. környezeti változtatásokkal esetleg az egyéni allergénterhelést is lehet mérsékelni. Ezek fontos lépések a betegség súlyosbodásának megelőzésében” – tanácsolja Potecz főorvosnő.

Allergén immunterápiával megelőzhető az asztma?

Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy az allergénspecifikus immunterápia az a kezelési mód, amely leginkább garantálni tudja azt, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk. Az immunterápia az immunrendszer működésére hat. Azáltal, hogy a szervezetet fokozatosan szoktatjuk hozzá az allergénhez, idővel megtanulja panaszok nélkül elviselni a jelenlétét, és az allergia tünetei sem jelentkeznek. Több kutatás is igazolja, hogy az allergénspecifikus immunterápia hosszútávon képes a tüneteket megszüntetni, emellett az újabb allergiák megjelenését és az asztma kialakulását megakadályozni.

Javában tart a parlagfűszezon, sokan szenvednek allergiás tünetektől, melyeket antihisztaminok segítségével próbálnak enyhíteni. Nem mindegy azonban, hogy milyen készítményt választunk. Bizonyos készítmények alkalmasabbak a szénanátha, mások a viszkető bőrtünetek kezelésére. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.

Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba, alkalmazásuk azonban döntően nem ettől, hanem hatóanyag tartalmuktól és a tünetektől függ. Tabletták, cseppek, és szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak. A megfelelő készítmények kisgyermekkorban és egyes esetekben kismamáknál is biztonsággal alkalmazhatóak.

Tényleg álmosítanak?

Az antihisztaminokat két csoportba soroljuk – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az első generációs, vagy szedatív antihisztaminok álmosító hatásúak, és gyakrabban okoznak mellékhatásokat, - szájszárazság, kettős látás, vizelet visszatartás - mint a második generációs, nem-szedatív készítmények. Ezeknél sem árt azonban vigyázni, főleg vezetésnél, mert enyhe álmosító hatás bizonyos típusú második generációs antihisztaminoknál is jelentkezhet. Alkohollal együtt fogyasztva a mellékhatások fokozódnak.

Nem mindegy, milyen tünetre, mit használunk

Az antihisztaminok főleg a tüsszögést, orrfolyást, könnyezést, garat-szemviszketést csökkentik. Az első generációs készítmények álmosító hatását leginkább a bőrviszketéssel járó esetekben tudjuk bevetni. Dr. Augusztinovicz Monika, néhány gyakori példát említve elmondta, hogy a szénanáthás tünetek esetén a második generációs készítmények váltak be inkább, mivel ezek mellett kevésbé jelentkezik fáradtság. Csalánkiütés esetén azonban hasznos az első generációs gyógyszerek enyhén nyugtató mellékhatása. Ha a betegnél az orrdugulás a fő panasz, akkor desloratadine és fexofenadine, levocetirizine tartalmú készítmények csökkentetik a tünetet, de ilyenkor egyéb kiegészítő kezelésre is szükség van.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

Antihisztamin készítményt várandósság alatt és a szoptatás időszakában csak orvosi konzultáció alapján lehet szedni, illetve van néhány betegség, amelyek esetén szintén óvatosságot igényel a használatuk. Ilyen többek közt a prosztata megnagyobbodás, vagy a glaukóma. Ezek részletes felsorolását egyébként a betegtájékoztató tartalmazza. A gyógyszerek felírása, vagy - recept nélkül kapható készítmények esetében - beszerzése előtt erről mindig tájékozódjunk! Fontos még, hogy bizonyos gyógyszerek – például antidepresszánsok és néhány gombaellenes szer – antihisztaminnal szedve egymással kölcsönhatásba kerülhetnek. A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről ezért mindig tájékoztassuk a kezelőorvost, mert ellenkező esetben az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, felszívódásuk, hatásuk változhat, esetleg a hatás elhúzódóvá válik.

Akár egész szezonban szedhetjük

Az antihisztaminok szedésének időtartama mindig a kiváltó októl függ. Ha a pollenallergia tüneteire szedjük, akkor akár egész pollenszezonban szedhetjük, sőt hosszú távon alkalmazva inkább hatékonyak, mintha csak magas pollenkoncentráció idején alkalmazzuk. A gyógyszerek hatása már a bevételt követő fél óra elteltével érezhető, a legjobb hatás eléréséhez azonban általában 1-2 óra szükséges.

Mit tegyünk, ha mégsem hat?

Ha az antihisztamin szedése mellett is allergiás tüneteink vannak, annak több oka is lehet. A leggyakoribb, hogy nem a számunkra megfelelő hatóanyagot választottuk, vagy az adott esetben több, részben receptköteles gyógyszer kombinációja szükséges – ez az előzetes orvosi vizsgálat nélkül vásárolt készítmények szedésénél szokott előfordulni – vagy nem az optimális adagolást követjük. „Ha a gyógyszer szedése álmosító hatású, a betegek hajlamosak csökkenteni az előírt mennyiségét, hogy a teljesítő képességük javuljon, ám így nem is várható, hogy a csökkentett hatóanyag mennyiség mellett is megszűnjenek a tüneteik. Amennyiben nem vált be egy készítmény, érdemes allergológussal konzultálni. Ma már olyan széles a szénanátha tüneteinek kezelésére szolgáló készítmények választéka, hogy mindenkinek meg tudjuk találni a megfelelő készítményt. Az antihisztaminok helyett is van alternatíva: kismamák számára is alkalmas a Rhinolight kezelés, a hosszú távú megoldást keresőknek az allergén immunterápia jelent megoldást.”