Az elhúzódó köhögés sokakat érintő panasz az őszi-téli időszakban. Jelentkezhet akkor is, ha túl száraz a lakásban a levegő, vagy kevés folyadékot fogyasztunk, de akár súlyos egészségügyi problémákra is felhívhatja a figyelmet. Dr. Potecz Györgyitüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa a leggyakoribb kiváltó okokat foglalta össze.

Légúti betegsége volt az elmúlt időszakban?

Légúti fertőzés után akár hetekig is megmaradhat a köhögés, anélkül, hogy egyéb panaszaink jelentkeznének. A vírusok miatt ugyanis a légutak duzzadttá, túlérzékennyé válhatnak, emiatt fordulhat elő, hogy a néhány nap alatt lezajló fertőzés miatt még hosszú időn át köhögés keseríti a mindennapokat. Ilyenkor nincs más tennivalónk, mint kivárni a tünetek elmúlását. Ha azonban a köhögés egyre erősödik vagy más tünete is - magas láz, rossz közérzet, fájdalmak, gyengeség, esetleg légzési nehézség - jelentkezik, mindenképp forduljon orvoshoz, mert ezek a jelek bakteriális fertőzésre is utalhatnak, ilyenkor antibiotikumos kezelésre is szükség lehet.

Elsősorban fekvő helyzetben köhög?

A köhögést nem szabad félvállról venni, ha fertőzéses tünet nélkül, hosszabb ideje jelentkezik. Ez ugyanis hátsó garatfali váladékcsorgást okozó krónikus arcüreggyulladás, vagy reflux betegséggel társuló gyomorsav-túltengés és alvási apnoe tünete is lehet. Ilyen esetekben a köhögés csak az alapbetegség kezelésével fog elmúlni, ezért az alábbi panaszok esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni: ha a köhögés fekvő helyzetben fokozódik, mellette gyomorégés, gyakori böfögés, hangos horkolás és nappali fáradtság is jelentkezik.

Gyakran elfelejt napközben inni?

Egészséges embereknél is fontos, hogy napi 2 liter körüli folyadékot fogyasszanak, betegségek esetén ez a mennyiség megnő. Légúti betegségek esetén a gyorsabb felépülést segíti, ha meleg teákat, leveseket vagy gyümölcsleveket, ásványvizet fogyasztunk, kinek mi esik jól. Az alkoholos italok és a koffein dehidratáló tulajdonságúak, ezért ezeket ilyenkor ne fogyasszuk. Az orrnyálkahártya helyi hidratálásáról sós vizes orrspray rendszeres használatával, vagy a levegő párásításával gondoskodhatunk.

Mennyi a páratartalom lakásban/irodában?

A levegő ideális relatív páratartalmának mértéke 40-60 százalék. A túl nedves, magas páratartalmú levegő pedig kedvez az olyan beltéri allergének megjelenésének, mint a háziporatka és a penészgomba, melyek allergiás, asztmás tüneteket is kiválthatnak. Ennek egyik jele az elhúzódó köhögés is lehet. A lakások száraz levegőjétől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken, nő a légúti fertőzések kockázata. A túl magas páratartalom pedig hozzájárul a háziporatka elszaporodásához. Mivel a téli időszakban, a zárt térben eltöltött időarány elérheti a 95 százalékot, így különösen fontos, hogy megfelelő minőségű levegőt lélegezzünk be.

Szed vérnyomáscsökkentő gyógyszert?

Az ACE-gátlók, a vérnyomáscsökkentők egyik csoportjába tartozó készítmények krónikus, száraz köhögést is okozhatnak. Ez a mellékhatás nagyjából ötből egy esetben fordul elő. Ilyen esetben a kezelőorvosnak jelezni kell a panaszokat, a gyógyszer cseréje jelenthet megoldást, erről orvosa dönt.

Asztmás?

Az asztma krónikus betegség, mely a légutak állandó gyulladásával jár. Emiatt a légutakat borító nyálkahártya a nem asztmásokhoz képest jóval érzékenyebben reagál a különböző külső hatásokra. Ha a légutakba kórokozók (vírusok, baktériumok) kerülnek, az érzékeny, gyulladásban lévő nyálkahártya védtelenebb és fokozottan reagál a betolakodókkal szemben. A legjellemzőbb tünet, hogy a nátha kezdeti jeleit követően a betegeknél erős köhögés kezdődik, melyet egyaránt okozhat légúti fertőzés is, de lehet az asztma rosszabbodásának jele. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma. Ha úgy érezzük, hogy a jelenlegi kezelés mellett is jelentkeznek asztmás tüneteink, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.

Mikor járt utoljára COPD szűrésen?

A gyakori köhögés - különösen ha más tünetek is társulnak hozzá: szorító érzés a mellkasban, nehézlégzés, a váladék felköhögése – a COPD tünete is lehet. A betegség korai felismerése azért fontos, mert a tünetek idővel egyre gyakrabban, kezdetben csak terhelésre, végül már nyugalmi helyzetben is jelentkeznek, a betegség végső stádiumában pedig a betegeknél rendszerint folyamatos otthoni oxigénterápia válik szükségessé. A COPD korai szűrésére alkalmas, fájdalmatlan eljárás a légzésfunkciós vizsgálat, más néven spirometria. A vizsgálatot évente javasolt elvégeztetni, akkor is, ha semmilyen panaszunk nincsen, de akár a 40 feletti életkor, akár a dohányzás, meglévő egyéb krónikus légúti betegség vagy munkahelyi ártalmak miatt a rizikócsoportba tartozunk.

Allergiásoknál nem ritka, hogy idővel asztmás tüneteik is jelentkeznek. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogyan előzhetjük ezt meg, illetve milyen tünetek kapcsán forduljunk mindenképp orvoshoz – ha korábban nem is tettük.

Allergiából asztma

Légúti allergia esetén „szénanáthás” tünetek jelentkeznek. Ha a beteg valamilyen növény pollenjére allergiás, akkor a virágzás időszakában jelentkeznek a tünetei, majd annak végeztével el is múlnak. Ha állandóan jelenlévő allergénre pl. poratkára, állati szőrre, vagy gombára allergiás, a tünetek egész évben fennállnak. A szénanátha tünetei: az orrfolyás, orrdugulás, szem-, orr- és torokviszketés és a tüsszögés. A légúti allergiások kb. 30%-ánál az allergiából idővel asztma alakul ki, ennek oka, hogy az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg, hanem az alsóbb légutakban is. Ilyenkor a betegnél a náthaszerű tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés is.

Mikor forduljunk orvoshoz?

- ha ki-, vagy belégzés során sípoló hangot hallunk, és ez a tünet ismétlődően jelentkezik,

- intő jel lehet az indokolatlan elhúzódó fáradtság érzés,

- megfázások után elhúzódóan fennmaradó rohamszerű köhögés, / légzési nehezítettség esetén

- ismétlődően, vagy elhúzódóan jelentkező köhögési roham, vagy az éjszaka, fekvő helyzetben ránk törő köhögés is.

A nehézlégzés, köhögés sok esetben csak terhelésre jelentkezik, sportolás vagy például lépcsőzés közben, sírás vagy nevetés hatására. Ha ilyenkor nem fordulunk orvoshoz, akkor a tünetek egyre gyakrabban, idővel már nyugalmi helyzetben is jelentkeznek.

Milyen vizsgálatokra számítsunk?

Az asztmára utaló légúti beszűkülés meglétéről és mértékéről pontos képet adhat a légzésfunkciós vizsgálat, tájékoztató értéket ad a csúcsáramlás mérő (peak-flow-meter). Ezek fájdalmatlan, gyorsan elvégezhető vizsgálatok, nem érdemes halogatni az elvégzésüket, ha panaszaink vannak. Az eredményeket a tüneteinkkel összevetve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy esetünkben milyen súlyos az asztma, majd annak megfelelő, személyre szabott kezelési tervet állít össze. Ennek segítségével, az előírásokat betartva a légzési panaszaink is megszűnnek, de legalábbis jelentősen javulnak, a betegség súlyosbodása, az asztmás roham kialakulása is megelőzhető.

Elkerülhetjük allergia mellett az asztmás tünetek megjelenését?

Ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását megelőzzük, fontos, hogy ismerjük az allergént és tüneti szerekkel kezeljük a betegséget. „Ha valaki az év egy adott időszakában ugyanazokat a náthaszerű tünetek észleli magán évről-évre, akkor végeztessen allergiavizsgálatot és kezdje meg a kezelőorvos által felírt allergiaellenes szerek használatát. Allergéntől függően életmódi ill. környezeti változtatásokkal esetleg az egyéni allergénterhelést is lehet mérsékelni. Ezek fontos lépések a betegség súlyosbodásának megelőzésében” – tanácsolja Potecz főorvosnő.

Allergén immunterápiával megelőzhető az asztma?

Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy az allergénspecifikus immunterápia az a kezelési mód, amely leginkább garantálni tudja azt, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk. Az immunterápia az immunrendszer működésére hat. Azáltal, hogy a szervezetet fokozatosan szoktatjuk hozzá az allergénhez, idővel megtanulja panaszok nélkül elviselni a jelenlétét, és az allergia tünetei sem jelentkeznek. Több kutatás is igazolja, hogy az allergénspecifikus immunterápia hosszútávon képes a tüneteket megszüntetni, emellett az újabb allergiák megjelenését és az asztma kialakulását megakadályozni.

Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, a betegséggel kapcsolatban még mindig sok tévhit kering a köztudatban. A leggyakoribb tévedéseket tisztázzuk dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológussal, a Budai Allergiaközpont főorvosával.

Nem a széna okozza

A légúti allergiás tüneteket összefoglaló néven szénanáthaként is szokás emlegetni. Ennek eredete Angliába, a 19. századba nyúlik vissza. A szénát bálázó munkásoknál jelentkező jellegzetes tünetekről úgy tartották, hogy a széna okozza, innen kapta a nevét. Azóta már tudjuk, hogy vélhetően nem a széna maga, sokkal inkább a közte megbújó penészgomba spórák okozták a tüsszögést, orrfolyást, szem- és orrviszketést, a szénanátha elnevezés azonban fennmaradt és napjainkban is használatos összefoglaló név, a pollenallergia tüneteire.

A méz hatásos ellenszer allergiára

Az elterjedt tévhit alapja, hogy a mézet virágporból készítik a méhek, így fogyasztása „deszenzitizáló” hatású, vagyis a szervezetet hozzászoktathatja az allergének elviseléséhez, így idővel a szénanáthás tüneteink is megszűnhetnek. Ez a felvetés azonban eleve téves, hiszen a méhek által összegyűjtött pollenek nem azonosak az allergiás tüneteket kiváltó, szelek szárnyán „közlekedő” allergén pollenekkel. Fogyasszunk bátran mézet, ha kedveljük az ízét, azonban ne várjuk tőle, hogy bármilyen hatást gyakorol az allergiánkra! Aki nem szokott mézet fogyasztani, ha elkezdi, lehetőleg fajtamézzel kezdje, ne vegyes virágmézzel, mert abba nagyobb valószínűséggel valamennyire belekerülhet allergén vagy keresztallergén.

Ne aggódj, majd elmúlik!

A leggyakoribb tévhit, sokan úgy gondolják, hogy az allergia átmeneti állapot, ami nem igényel különösebb kezelést, idővel magától is elmúlik majd. Ez annyiban igaz, hogy szezonális allergia esetén, ha a panaszainkat egy adott allergén növény pollenjei okozzák, akkor a virágzását követően természetesen nem jelentkeznek a majd a tüneteink. A következő évben azonban számíthatunk rá, hogy ugyan abban az időszakban újra megjelennek, kezelés nélkül pedig idővel egyre erősebb tünetetek, újabb allergiák és szövődményként asztma is kialakulhat.

Gyógyszert, majd ha tüneteim lesznek!

Az antihisztamin készítmények és szteroid orrspray-k is jobban kifejtik a hatásukat, ha nem várjuk meg, amíg tüneteink jelentkeznek. Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy ha valaki diagnosztizált allergiás beteg - allergia vizsgálat kimutatta, hogy pontosan mire allergiás - az tudja, hogy az allergén növény az év melyik hónapjában kezdi a pollenszórást. Persze figyelni kell az aktuális pollenjelentést is, mivel ez az időpont az aktuális időjárás függvényében módosulhat. Ne várjuk meg, amíg a pollenkoncentráció eléri azt a szintet, hogy tüneteink jelentkeznek. A gyógyszereket a pollenszórás kezdetekor kell elkezdeni használni annak érdekében, hogy hatásukat maximálisan ki tudják fejteni.

Nálam nem hatnak a gyógyszerek

Ha nem érezzük elég hatásosnak a gyógyszereket, annak több oka is lehet. Ilyenkor keressük fel kezelőorvosunkat, mondjuk el részletesen, hogy milyen tünetek zavarnak, és ő új típusú kezelést fog javasolni. A terápiát addig módosítjuk, amíg a beteg tünetei meg nem szűnnek – magyarázza dr. Potecz Györgyi. Előfordulhat, hogy a korábbi években jól bevált kezelést is módosítani kell. Ha nem érezzük elég hatásosnak az addigi gyógyszereket, jó ha tudjuk, hogy a legsikeresebb kezelés az immunterápiától várható, meghatározott pollenekre.