Az elhúzódó köhögés sokakat érintő panasz az őszi-téli időszakban. Jelentkezhet akkor is, ha túl száraz a lakásban a levegő, vagy kevés folyadékot fogyasztunk, de akár súlyos egészségügyi problémákra is felhívhatja a figyelmet. Dr. Potecz Györgyitüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa a leggyakoribb kiváltó okokat foglalta össze.

Légúti betegsége volt az elmúlt időszakban?

Légúti fertőzés után akár hetekig is megmaradhat a köhögés, anélkül, hogy egyéb panaszaink jelentkeznének. A vírusok miatt ugyanis a légutak duzzadttá, túlérzékennyé válhatnak, emiatt fordulhat elő, hogy a néhány nap alatt lezajló fertőzés miatt még hosszú időn át köhögés keseríti a mindennapokat. Ilyenkor nincs más tennivalónk, mint kivárni a tünetek elmúlását. Ha azonban a köhögés egyre erősödik vagy más tünete is - magas láz, rossz közérzet, fájdalmak, gyengeség, esetleg légzési nehézség - jelentkezik, mindenképp forduljon orvoshoz, mert ezek a jelek bakteriális fertőzésre is utalhatnak, ilyenkor antibiotikumos kezelésre is szükség lehet.

Elsősorban fekvő helyzetben köhög?

A köhögést nem szabad félvállról venni, ha fertőzéses tünet nélkül, hosszabb ideje jelentkezik. Ez ugyanis hátsó garatfali váladékcsorgást okozó krónikus arcüreggyulladás, vagy reflux betegséggel társuló gyomorsav-túltengés és alvási apnoe tünete is lehet. Ilyen esetekben a köhögés csak az alapbetegség kezelésével fog elmúlni, ezért az alábbi panaszok esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni: ha a köhögés fekvő helyzetben fokozódik, mellette gyomorégés, gyakori böfögés, hangos horkolás és nappali fáradtság is jelentkezik.

Gyakran elfelejt napközben inni?

Egészséges embereknél is fontos, hogy napi 2 liter körüli folyadékot fogyasszanak, betegségek esetén ez a mennyiség megnő. Légúti betegségek esetén a gyorsabb felépülést segíti, ha meleg teákat, leveseket vagy gyümölcsleveket, ásványvizet fogyasztunk, kinek mi esik jól. Az alkoholos italok és a koffein dehidratáló tulajdonságúak, ezért ezeket ilyenkor ne fogyasszuk. Az orrnyálkahártya helyi hidratálásáról sós vizes orrspray rendszeres használatával, vagy a levegő párásításával gondoskodhatunk.

Mennyi a páratartalom lakásban/irodában?

A levegő ideális relatív páratartalmának mértéke 40-60 százalék. A túl nedves, magas páratartalmú levegő pedig kedvez az olyan beltéri allergének megjelenésének, mint a háziporatka és a penészgomba, melyek allergiás, asztmás tüneteket is kiválthatnak. Ennek egyik jele az elhúzódó köhögés is lehet. A lakások száraz levegőjétől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken, nő a légúti fertőzések kockázata. A túl magas páratartalom pedig hozzájárul a háziporatka elszaporodásához. Mivel a téli időszakban, a zárt térben eltöltött időarány elérheti a 95 százalékot, így különösen fontos, hogy megfelelő minőségű levegőt lélegezzünk be.

Szed vérnyomáscsökkentő gyógyszert?

Az ACE-gátlók, a vérnyomáscsökkentők egyik csoportjába tartozó készítmények krónikus, száraz köhögést is okozhatnak. Ez a mellékhatás nagyjából ötből egy esetben fordul elő. Ilyen esetben a kezelőorvosnak jelezni kell a panaszokat, a gyógyszer cseréje jelenthet megoldást, erről orvosa dönt.

Asztmás?

Az asztma krónikus betegség, mely a légutak állandó gyulladásával jár. Emiatt a légutakat borító nyálkahártya a nem asztmásokhoz képest jóval érzékenyebben reagál a különböző külső hatásokra. Ha a légutakba kórokozók (vírusok, baktériumok) kerülnek, az érzékeny, gyulladásban lévő nyálkahártya védtelenebb és fokozottan reagál a betolakodókkal szemben. A legjellemzőbb tünet, hogy a nátha kezdeti jeleit követően a betegeknél erős köhögés kezdődik, melyet egyaránt okozhat légúti fertőzés is, de lehet az asztma rosszabbodásának jele. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma. Ha úgy érezzük, hogy a jelenlegi kezelés mellett is jelentkeznek asztmás tüneteink, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.

Mikor járt utoljára COPD szűrésen?

A gyakori köhögés - különösen ha más tünetek is társulnak hozzá: szorító érzés a mellkasban, nehézlégzés, a váladék felköhögése – a COPD tünete is lehet. A betegség korai felismerése azért fontos, mert a tünetek idővel egyre gyakrabban, kezdetben csak terhelésre, végül már nyugalmi helyzetben is jelentkeznek, a betegség végső stádiumában pedig a betegeknél rendszerint folyamatos otthoni oxigénterápia válik szükségessé. A COPD korai szűrésére alkalmas, fájdalmatlan eljárás a légzésfunkciós vizsgálat, más néven spirometria. A vizsgálatot évente javasolt elvégeztetni, akkor is, ha semmilyen panaszunk nincsen, de akár a 40 feletti életkor, akár a dohányzás, meglévő egyéb krónikus légúti betegség vagy munkahelyi ártalmak miatt a rizikócsoportba tartozunk.

Néhány betegség ismétlődése nem természetes

A kisgyerekeknél, különösen ha közösségbe kerülnek, nem ritka az évi 6-7 légúti megbetegedés sem. Nátha, köhögés, orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés a velejárói az ilyen betegségeknek, a kicsik elesettek, fáradtak, étvágytalanság jelentkezhet. A náthából könnyen lehet arcüreg- vagy fülgyulladás, ilyen tünetekkel is sokan fordulnak orvoshoz ebben az időszakban. Vannak azonban olyan betegségek, amelyek gyakori ismétlődése fel kell, hogy hívja a gyermekorvos figyelmét arra, hogy a háttérben más kiváltó ok is állhat.

Nem csak gyomor- és bélrendszeri, vagy bőrtüneteket okozhatnak

A Budai Allergiaközpont főorvosa előadásában kiemelte, hogy az ételallergiák több féle tünetet is okozhatnak. Ez lehet csalánkiütés, angioödéma, orális allergia szindróma (a szájüregben jelentkező égő, viszkető érzés) köhögés, nehézlégzés, hányinger, hányás, hasfájás és a sürgősségi ellátást igénylő anafilaxia. Ezek a panaszok rendszerint az allergén étel már kis mennyiségű elfogyasztását követő néhány órán belül fellépnek. A kései reakciók nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása után 1 nap, sőt akár 2 hét múlva is jelentkezhetnek ekcéma, véres széklet, krónikus hasmenés, a súlyfejlődés elmaradása, vérszegénység és a már említett légúti betegségek formájában.

Az ételallergiák légúti tünetei

- allergiás nátha (orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés)

- köhögés, rekedtség, felgyorsult légzés

- elsősorban csecsemőkorban a gyakori asztmás hörghurut és savós középfülgyulladás

- nagyobb gyermekeknél, 10 éves kortól az orális allergia szindróma (a szájüregben jelentkező égő, viszkető érzés)

Hogyan deríthető ki, hogy ételallergia okozza?

A visszatérő légúti tünetek kapcsán nagyon fontos a komplex megközelítés – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit. Először természetesen vizsgálni kell, hogy nem áll-e valamilyen fertőzés a tünetek hátterében. Ki kell zárni a nem ételallergén okozta asztma, szénanátha, orrmandula megnagyobbodás és gégegyulladás meglétét. Reflux már gyermekkorban is jelentkezhet és a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav is gyakran okoz légúti panaszokat, így ezt a lehetőséget is vizsgálni kell. Gyermekeknél a légúti fejlődési rendellenesség és a légúti idegentest sem kizárt.

Ha diétázik, a légúti tünetek is megszűnnek

Ha minden egyéb lehetőséget kizártunk, a beteg tünetei és az allergiavizsgálat is igazolja az ételallergia meglétét, akkor a továbbiakban a problémás élelmiszert a gyermek nem fogyaszthatja. A diéta hatására rendszerint már rövid időn belül jelentős javulás tapasztalható a légúti tünetek terén is.

Ha a gyerek fizikai terhelésre rendszeresen befullad, nehezen veszi a levegőt, akkor kerülni fogja a testmozgást, így azonban idővel nemcsak az asztmájával, hanem a plusz kilók miatti következményekkel is meg kell küzdenie. Dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa szerint ezért a megoldás nem a sport kerülése, hanem a rendszeres testmozgáshoz való feltételek biztosítása.

Gyakori tévhit: nem a szteroid miatt hízik el!

Az inhalációs szteroidok a leghatásosabb gyulladáscsökkentők, az asztma kezelésének alapjai, semmivel nem helyettesíthetők. A szteroid tartalmú gyógyszerekről ismert, hogy szedésük következtében nem ritka az akár jelentősebb mértékű elhízás. Ez azonban nem igaz az asztma kezelésében használt, inhalációs szteroidokra. Az asztma kezelése során alkalmazott szteroidok belélegzéssel jutnak a tüdőbe, ahol kizárólag helyi hatást fejtenek ki. Ennek megfelelően a mellékhatásaik is helyben jelentkeznek, rekedtséget, szájgombásodást okozhatnak – ezt a használatukat követő alapos szájöblítéssel lehet megelőzni.

Két választás létezik

Az asztma és az elhízás kapcsolata tehát nem a gyógyszerekre vezethető vissza, oka a mozgásszegény életmód. A tudat, hogy gyereke bármelyik pillanatban befulladhat a pályán, aggasztó. Aki átélte már szülőként az asztmás rohammal járó ijedtséget, mindent megtenne azért, hogy a jövőben ezt elkerülje. Ilyenkor a szülő két megoldás közül választhat: vagy felmenti a gyereket minden testmozgás alól, s az egyébként jól beállított kezeléssel panaszmentesen telnek napjaik. A másik megoldás, hogy felkeresi a gyermeket kezelő orvost, elmondja, hogy a gyermeke sportolni szeretne és közösen megbeszélik, hogy miként szükséges módosítani a megelőző gyógyszerek dózisát, illetve mit használjon az edzések előtt, hogy a fizikai terhelés által kiváltott rohamot megelőzzék.

Az „egyszerűbb” megoldásnak ára van

A sport számtalan előnyét nehéz lenne egy bekezdésben felsorolni, de azon túl, hogy az egészséges izomzat és vázrendszer kialakulásában nélkülözhetetlen, asztmás gyerekek esetében még egy fontos előnnyel bír: javítja a tüdő működését. Több kutatás és a napi tapasztalat is igazolja, hogy a rendszeresen edző gyerekek jobban reagálnak a kezelésre, esetükben kevesebb gyógyszerre is lehet szükség ahhoz, hogy állapotuk stabil maradjon, és a rohamokat elkerüljék. Nem kell feltétlenül csak a versenysportra gondolni. A testnevelés óra alól felmentett, a szünetekben focizó társai mellett kispadra szoruló gyerek egy sor közösségi élményből is kimarad. A biztosnak látszó felmentés és a mozgás elkerülése tehát hosszútávon nem a legjobb megoldás.

Együtt élni az asztmával

A fizikai terhelés mellett valakinél a pollenek, a dohányfüst, bizonyos illatanyagok, a háziállatok szőre vagy épp a hideg okoz hirtelen köhögési rohamot, nehézlégzést – magyarázza dr. Hidvégi Edit. A gyermeket ezektől sem tudjuk mindig megóvni, a lényeges dolog az, hogy mindig legyen náluk „iránytű” az olyan helyzetekre, amikor a tüneteik fokozódnak. Ez az iránytű a megfelelően beállított kezelés, a jól kontrollált asztma mellett az asztma akcióterv. Ebben pontról pontra minden fontos információ és leírás megtalálható arról, hogy mit tegyen a roham megelőzéséhez, ha úgy érzi, hogy a tünetei erősödnek és mit csináljon, ha mégis befulladt. Ha ismeri a betegségét, megfelelően használja a gyógyszereket – ezt a rendelőben van mód begyakorolni – akkor nem a betegsége fogja meghatározni a mindennapjait.