A glutén fogyasztásának mellőzését sokan divatdiétának vélik, ám valójában sokan vannak, akiknél megszűnnek bizonyos tünetek, ha kiiktatják az étrendből a gluténtartalmú ételeket.
Szorongás
Egy 2013-as, University of Maryland School of Medicine által végzett kutatás kimutatta, hogy a szorongás bizonyos formái csökkentek a glutén elhagyásával. A gluténmentes étrend elsősorban a szociális fóbia és a pánikbetegség tüneteiben hozott javulást.
Depresszió
Az intézmény kutatói azt is megállapították, hogy a gluténérzékeny embereknél gyakrabban fordul elő hangulatingadozás, depresszió. Ezek a tünetek már serdülők körében is megjelenhetnek, vélhetően a fel nem ismert betegség következtében. Az arra érzékenyeknél ugyanis a glutén fogyasztása miatt a triptofán (olyan esszenciális aminosav, amely hozzájárul a mentális egészség, a pozitív kedélyállapot fenntartásához) szintje lecsökken a szervezetben.
Agyblokk, vagy ködös agy
Így hívjuk azt a jelenséget, amikor úgy érzi, hogy nehezen koncentrál, nem tud visszaemlékezni bizonyos dolgokra, mintha az agya egy adott időszakot egy paraván mögött töltött volna. A Royal Hallamshire Hospital in Sheffield kutatói szerint a jelenség oka lehet a glutén fogyasztása is, mely serkenti a szervezetben bizonyos gyulladást okozó antitestek termelődését, és ez okozza a mentális elmosódottságot.
Gyakori betegségek
Ha visszatérő fertőzések jelentkeznek, úgy érzi, hogy szinte alig gyógyult ki az egyik betegségből, máris egy másik miatt szenved, akkor érdemes gluténérzékenységre is gyanakodni. Az arra érzékenyeknél ugyanis az elfogyasztott glutén az immunrendszer megfelelő működését biztosító antitestekre is hat, ha pedig az immunrendszer működése nem megfelelő, akkor a betegségekre is fogékonyabbak lehetünk.
Afták, fekélyek a szájban
Ha a fájdalmas elváltozások gyakran jelennek meg a szájüregben, annak oka lehet gluténérzékenység is. Ezt állapította meg egy korábbi, 2009-ben közölt BMC Gastroenterology folyóiratban megjelent kutatás. Fáradtság Mivel a szervezetünk folyamatosan „harcol” a számára feldolgozhatatlan fehérjékkel szemben, ez rengeteg energiát vesz el, ami miatt krónikus fáradtságot érezhetünk.
Ízületi fájdalmak
Habár a gluténérzékenység kapcsán inkább az emésztőrendszeri tünetekre gondolunk, meglepő, de sokaknál a sajgó, duzzadt ízületek jelzik a betegséget. Az Arthritis Foundation szerint ennek oka a glutén által a szervezetben létrejött gyulladás, és a rossz felszívódása miatt kialakult tápanyaghiány.
Migrén
A Neurological Institute az Columbia University Medical Center kutatói által végzett vizsgálat megállapította, hogy migrénes panaszok gyakrabban jelentkeznek gluténérzékenyek körében, tehát ez a tünet is lehet a betegség egyik megjelenési formája.
Mit tegyen, ha gluténérzékenységre gyanakszik?
Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a tünetek és a glutén közötti összefüggést nemcsak egy-egy kórház vizsgálta, a felsoroltak mellett is elég széles a szakirodalma. „A fenti kiragadott példák remélhetőleg felhívják a betegek figyelmét arra, hogy ilyen nem hasi tünetek mögött is lehet gyomor-bélrendszeri betegség. Ha azonban a felsorolt tünetek alapján úgy érzi, panaszait orvosolná a gluténmentes étkezés, akkor sem javasolt előzetes kivizsgálás nélkül elkezdenie. Ha valaki hosszabb ideje küzd a felsorolt panaszok közül akár többel is, akkor első körben utána kell járni, hogy nincs-e egyéb betegség a háttérben.”
Hangulatingadozást, fáradtságot pajzsmirigybetegség is okozhat. Az ízületi fájdalmak hátterében autoimmun betegség is állhat, migrént neurológiai probléma is kiválthat. Ilyen esetekben csak felesleges anyagi kiadással jár, és közérzetünkben sem nem hoz javulást a gluténmentes étkezést. A gluténtartalmú ételek fogyasztásával összefüggő panaszokon belül is fontos tisztázni, hogy autoimmun betegségről, cöliákiáról van-e szó, vagy nem-cöliákiás gluténérzékenységről. Ha bebizonyosodik, hogy panaszaink valóban a glutén fogyasztásához köthetők, a diétát személyre szabottan, az egyéni igényeknek megfelelően, a hiányállapotok megelőzését biztosítva javasolt összeállítani.
A nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) az 1980-as években írták le először. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát) sem pedig a búza allergiát. Az érintettek számát kutatások alapján 2-6% körül becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1% körülire tehető, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük a tüneteket!