A reflux népbetegség, sokan küzdenek a gyomorégés, gyomorfájás tüneteivel. A betegségnek létezik azonban egy másik formája is. Csendes reflux esetében nem jelentkeznek a jellegzetes panaszok, gombócérzés, gyakori fertőzések és kialvatlanság figyelmeztethet rá.

Köhögés és rekedtség is lehet a tünete

A reflux igen szerteágazó tüneteket okozhat. A köztudatban elterjedt gyomorégés, gyomorfájdalom, maró érzés, savas szájíz és gyakori böfögés mellett a betegség számtalan egyéb tünet formájában megnyilvánulhat, sok betegnél ezért nehezen születik meg a diagnózis – mondja dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A betegség a felsorolt típusos tünetek nélkül is fennállhat, így jellegzetesen nem emésztőszervi tünetek hátterében is meghúzódhat mint krónikus köhögés, rekedtség, torok köszörülés, gombócérzés, orrmelléküreg-gyulladás. Reflux esetén a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, a torkot és a gégét is irritálja. Mivel sem a gége, sem a torok nem ellenállók a savassággal szemben, így gyakran jelentkeznek olyan tünetek, amelyek nem az emésztéshez, hanem a légutakhoz kapcsolódnak.

Reggelente fáradtan ébred?

Egy másik érdekes összefüggés, amikor a beteg napközben erős fáradtságérzésre panaszkodik, hiába kerül ágyba este időben, napközben továbbra is egyre kialvatlanabb. Ennek oka is lehet a néma reflux, amely a betegnél egyedül éjszaka okoz tüneteket. Fekvő testhelyzetben a savas gyomortartalom könnyebben visszaáramlik, ez okozhat alvászavart. Az alvászavar megnyilvánulhat nehezebb elalvásban, éjszakai felébredésekben vagy az alvás közben fellépő légzéskimaradásban, azaz alvási apnoeban. Ugyanakkor a reflux ún. mikroébredéseket is okozhat, amikor az érintettek ténylegesen nem ébrednek fel, csak az alvásuk felületes marad, a mély alvás periódusok száma csökken, így az alvásuk nem pihentető – magyarázza dr. Sárdi Krisztina. Hiába alszanak tehát eleget, reggel és napközben fáradtságtól szenvednek.

Fertőzés is okozhatja

A H.pylori egy baktérium, amely gyulladást okozhat a gyomorban, valamint gyomor és nyombél fekélyek kialakulásához is vezethet. A felsorolt panaszok esetén érdemes elvégezni ennek kivizsgálását is, így rövid időn belül juthatunk eredményhez, amivel kizárhatjuk, vagy megerősíthetjük a kórokozó jelenlétét. A H.pylori vizsgálata egy kilégzéses teszt segítségével történik, az izotópos vizsgálat előtt egy kapszulát kell a betegnek bevennie, majd bele kell fújnia egy e célra kifejlesztett eszközbe. A levegőminta alapján a diagnózis azonnal megállapítható. A Helicobacter pylori vizsgálata a baktérium jelenlétét mutatja ki a szervezetben, egy gyors és fájdalommentes lehetőség azok számára, akik a felsorolt tüneteket észlelik magukon. Amennyiben a teszt eredménye pozitív, a H.pylori fertőzés kezelése antibiotikummal történik. A reflux diagnózisához azonban ennél összetettebb vizsgálatokra is szükség lehet.

Habár a nevük nagyon hasonló és mindkét vizsgálat hidrogén-kilégzési teszttel történik, eltérő betegségeket diagnosztizálhathatunk a segítségükkel. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmagyarázza a laktóz és a laktulóz vizsgálat közti különbségeket.

Laktóz vagy laktulóz?

A laktóz és a laktulóz egyaránt diszacharid. Míg a laktóz, vagyis a tejcukor lebontása a vékonybélben történik a laktáz enzim segítségével, addig a laktulózt a vékonybélben lévő enzimek nem tudják lebontani, csak a vastagbélben élő baktériumok képesek átalakítani. A tejcukor minden – nem laktózmentes – állati tejtermékben megtalálható, legnagyobb mennyiségben a tejben, tejszínben, tejfölben, joghurtban.

Laktózintolerancia vagy kontaminált vékonybél szindróma?

Laktózintolerancia esetén a beteg laktáz enzimtermelése lecsökken, emiatt nem tudja tökéletesen megemészteni az elfogyasztott tejcukrot. A laktulózzal végzett hidrogén-kilégzéses tesztre azonban akkor kerül sor, ha a betegnél felmerül a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) lehetősége. Ebben az esetben a vékonybélbe vastagbél baktériumok kerülnek.

Puffadás, hasmenés, hasfájás

SIBO esetén a rossz emésztés miatt elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés a panasz. A betegség hosszabb fennállásakor a nem kielégítő felszívódás miatt B12 vitaminhiány, vérszegénység, fogyás és csontritkulás jelentkezhet. A laktóz intolerancia tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz enzim aktivitásától, illetve mennyiségétől is függ. A tünetek a laktóz tartalmú ételek fogyasztását követő fél-egy óra múlva jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.

Mikor kell laktulózt használni a vizsgálathoz?

Ha valakinél a tünetei alapján felmerül a kontaminált vékonybél szindróma gyanúja, akkor laktulóz hidrogén kilégzési teszttel lehet kizárni vagy megerősíteni a diagnózist. A módszer alapját az képezi, hogy hidrogén-gáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni. A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt követően 20 percenként lélegezni egy diagnosztikai készülékbe, mely a kilélegzett levegő hidrogén tartalmát rögzíti. A vizsgálat időtartama átlagosan 120-180 perc. A készülék által jelzett értékek és a vizsgálat során fellépő panaszok egybevetésével hozható meg a diagnózis.

Mikor van szükség laktózzal végzett hidrogén-kilégzési tesztre?

Laktóz intolerancia kimutatására a hidrogén kilégzéses teszt alkalmazható. A kilélegzett levegő hidrogén-gáz koncentrációja normális körülmények között rendkívül alacsony. A bélben el nem bomlott és fel nem szívódott tejcukrot a bélbaktériumok használják fel, eközben hidrogén keletkezik, a H2 vizsgálat ennek kimutatására alkalmas. Amennyiben tehát a vizsgálat során a normálisnál magasabb a kilégzett hidrogén mennyisége, az a laktóz intolerancia meglétét támasztja alá. Az eliminiációs vagy kizárásos diéta is segíthet a tejcukor-érzékenység gyanújának megerősítésére. Ennek során a beteget a tej és bizonyos tejtermékek fogyasztásának teljes elhagyására kérjük. Majd megfigyeljük, hogy a diéta tartása mellett illetve a tej, tejtermékek ismételt fogyasztása során fellépő panaszaikat illetően jelentkeznek-e különbségek.

A cöliákia diagnózisához szükséges vékonybél biopszia eredményét az ún. Marsh-kritériumok alapján határozzák meg. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát a vizsgálatról és az eredmények kiértékeléséről kérdeztük.

Pozitív és negatív laborvizsgálat mellett is szükség van rá

Ha valakinél felmerül a gyanú, hogy panaszai összefügghetnek a glutén fogyasztásával, akkor első lépésben szerológiai vizsgálatot végeznek. A vérvétel eredményét minden esetben összevetik a beteg panaszaival, vagyis negatív lelet mellett sem jelenthető ki senkiről, hogy nem cöliákiás, pedig panaszai vannak. Ilyen esetben tovább kell folytatni a kivizsgálást, a következő lépés a vékonybél biopszia elvégzése. Erre egyébként pozitív laborlelet mellett is sor kerül, mert a cöliákia diagnózisához a szerológiai vizsgálat mellett a biopszia elvégzésére is szükség van.

Mit mutat a vizsgálat?

A gyomortükrözés során a gyomron át a vékonybél kezdeti szakaszába vezetjük az endoszkópot. A vékonybélben látott ödémás, vizenyős nyálkahártya, csipkézett redő élek illetve ellapult redőzet utalhat cöliákiára. A vékonybél biopszia során vett bélnyálkahártya minta szövettani vizsgálatra kerül. A cöliákiás immunrendszere autoantitesteket termel a búzában, árpában és rozsban lévő fehérjék (glutén) ellen. Az autoantitestek gyulladást okoznak a bélben és károsítják a bélfalat. A gyulladás miatt a vékonybélben található bélbolyhok károsodnak, ellaposodhatnak, ez a változás megfigyelhető a szövettani mintában.

Marsh és a számok

A szövettani minták eredményeit súlyossági fok szerint, a Michael N. Marsh patológus által meghatározott csoportosítás alapján, 0-4-es skálán értékelik. A Marsh 0 érték a negatív lelet, ha ezt látjuk, normális a bélnyákahártya állapota. Marsh 1 és 2 gyulladást jelez, Marsh 3 esetében már a bélbolyhok megrövidülése látható. Itt több alcsoport is létezik attól függően, hogy a károsodás mértéke részleges vagy teljes. A Marsh 4 pedig ritka, de súlyos eredmény, mely a bélbolyhok teljes sorvadását jelzi.

Egymásnak ellentmondó eredmények?

Dr. Sárdi Krisztina felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes vizsgálatok eredményeit és a beteg tüneteit nagyon fontos együttesen értékelni, csakis így születhet megfelelő diagnózis. Valóban ellentmondásosnak tűnhet, ha a beteg a pozitív szerológia mellett kap egy Marsh 0-s leletet, ezt nevezzük látens cöliákiának. Egy másik eset a néma cöliákia, amikor tünetek nem jelentkeznek, a szerológia pozitív és a bélbolyhok károsodása “észrevétlenül” zajlik. Ezt a folyamatot visszafordítani gluténmentes étrend segítségével lehet. A harmadik eset, amikor minden vizsgálat negatív, ám a betegnek a glutén fogyasztásával összefüggő tünetei vannak. Ilyenkor a kezelőorvos javaslatára megkezdi a gluténmentes étkezést és figyeli, hogy tapasztal-e javulást. Amennyiben igen, akkor nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) a diagnózis.