Budai Allergiaközpont


Figyelje mit szed, ha hisztamin intoleranciás és fáj a feje!

2018. június 05. - EgészségBlog
Aki hisztamin intoleranciás, jól tudja, hogy a diéta során kerülnie kell a magas hisztamin tartalmú, vagy a szervezetben hisztamin felszabadulását elősegítő ételek fogyasztását. Az étkezések mellett azonban a gyógyszerszedésre is figyelni kell, bizonyos készítmények szedése ugyanis fokozhatja a tüneteket.
 

Diétával kezelhető

Egyre több embernél derül ki, hogy szerteágazó tüneteik hátterében hisztamin intolerancia áll. A betegek jellemzően több orvosnál is jártak, különböző kivizsgáláson is átestek, mire kiderül, hogy panaszaik oka a csökkent DAO enzimszint – magyarázza dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Emiatt a hisztamin lebontása a szervezetükben nem tökéletes, és a hiányzó enzim mértékétől és a táplálkozással bevitt hisztamin mennyiségétől függően, eltérő erősségű tüneteik jelentkeznek.

A hisztamin intolerancia leggyakoribb tünetei

- bőrpír, csalánkiütés, ekcéma, viszketés
- (migrénszerű) fejfájás, szédülés, heves szívdobogásérzés
- orrfolyás, orrdugulás, nehézlégzés, ritkán asztmás roham
- torokfájás, torokviszketés
- puffadás, hasfájás, görcsök, hasmenés
- hányinger, hányás.

Nem diétahiba, hanem gyógyszerek miatt is jelentkeznek újra a tünetek

Nem mindegy, hogy mit szed, ha hisztamin intoleranciás és fáj a feje!Dr. Sárdi Krisztina elmondta, hogy a hisztamin intolerancia tünetei diétával és szükség esetén enzimpótlással kezelhetők, az érintettek panaszai így megszűnnek. Ha újra fogyasztja a problémás ételeket, akkor pedig visszatérnek. Előfordulhat azonban az is, hogy nem diétahiba okozza a panaszok kiújulását. Bizonyos gyógyszerek szedése is befolyásolja a hisztamin szintet. Egyes készítmények blokkolják a DAO enzim működését, mások pedig hisztamin felszabadító hatásúak, vagyis szedésük mellett megemelkedik a szervezetben a hisztamin szint.

Fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagok

Hisztamin intolerancia esetén az említett okok miatt kerülni kell az acetilszalicilsav, diclofenac, indometacin, ketopfrofen, metamizol, naproxen, pethidine, pirazolonok hatóanyagú készítmények szedését. Fejfájásra szedhetők például a paracetamol tartalmú gyógyszerek, ezek nem befolyásolják a hisztamin intolerancia tüneteit. Dr. Sárdi Krisztina felhívja a figyelmet arra is, hogy nemcsak fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok, hanem egyéb gyógyszerek – például antibiotikumok, vérnyomáscsökkentők, reuma elleni szerek, nyugtatók, szívgyógyszerek, köptetők - is DAO blokkoló, vagy hisztamin felszabadító hatású összetevőt tartalmazhatnak, ezért a készítmények felírása előtt, minden esetben jelezzük orvosunknak, ha hisztamin intoleranciában szenvedünk! 

Milyen betegség esetén segít a low FODMAP diéta?

Egy, a felnőtt lakosság 9-23 százalékát érintő bélbetegség kezelésében hatásos diétát fejlesztettek ki néhány évvel ezelőtt az ausztráliai Monash Egyetem kutatói. A low (alacsony) FODMAP étrendi ajánlással kapcsolatos főbb tudnivalókat dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.

 

Népbetegség a bélbetegség

Az irritábilis bélszindróma (IBS) egyaránt jelentkezhet erős hasi görcsök, puffadás és hasmenés formájában, de van, akinél székrekedést okoz, sőt a hasmenés és a székrekedés akár felváltva is követheti egymás egy azon betegnél. Krónikus betegségről van szó, a betegek hol jobban, hol rosszabbul érzik magukat. Panaszaik felerősödhetnek más betegségek – például fertőzéses hasmenés - kapcsán, de nőknél a menstruáció idején is erősebbek a tünetek. Nagyon gyakori, hogy a hosszabb ideje tünetmentes beteg panaszai stresszhelyzetben ismét kiújulnak, de összefügg az étkezéssel is: bizonyos ételek vagy nagy mennyiségű étkezés miatt is rosszabbul érezhetik magukat.

Diétával gyógyulni: 4-ből 3 beteg panaszmentes

A hasi panaszokat gyógyszerekkel enyhíteni lehet: a kezelőorvos görcsoldó, székletfogó vagy épp hashajtó hatású készítményeket tud javasolni, ám a tüneti kezelés mellett, az IBS-sel való együttélés jelentős életmódbeli változtatásokat is igényel az érintettek részéről. Egyértelműen hasznos számukra valamilyen stresszkezelő technika elsajátítása és a rendszeres és kímélő testmozgás. Nagyon fontos emellett az étrend szerepe, a megfelelő diéta az egyik alapköve az IBS kezelésének. „Sokáig azonban nem tudtunk igazán eredményes javaslatot adni a betegeknek, de néhány éve elérhető az alacsony FODMAP étrend. A Monash Egyetem tapasztalatai szerint, ennek követésével 4 irritábilis bélszindrómás betegből 3 gyakorlatilag panaszmentes.”

Mi a low FODMAP lényege?

Milyen betegség esetén segít a low FODMAP diéta?A FODMAP egy mozaikszó. A kifejezés különböző szénhidrátokat jelöl: a Fermentábilis Oligoszacharidok Diszacharidok Monoszacharidok és Poliolok kezdőbetűinek összeolvadásából keletkezett. A rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok a vékonybélben rosszul szívódnak fel. A nem felszívódott szénhidrátok vizet szívnak a bélbe, illetve a vastagbélben élő baktériumokhoz kerülnek, amik megemésztik, erjesztik és gázok képződnek. Ennek a folyamatnak az eredménye az irritábilis bélszindrómás betegeknél fokozottan megjelenő puffadás, hasfájás és hasmenés. A low FODMAP diéta során azokat az ételeket kell kerülni, amelyek nagyobb mennyiséget tartalmaznak a tüneteket okozó szénhidrátokból és azokat lehet fogyasztani, amelyek alacsony FODMAP tartalmúak.

Meddig és miről kell lemondani a diéta során?

A magas FODMAP tartalmú ételek listája igen hosszú. Édesítésre kerülendő például a méz és a xylit, de fogyasztható a szőlőcukor és a stevia. Alma helyett banán, tejtermékek közül csak a laktózmentes, gabonából csak a gluténmentes és a zab fogyasztható, hogy néhány példát említsünk. A kerülendő és a fogyasztható ételekről a diagnózist követően kapunk részletes tájékoztatást, a diéta összeállításához javasolt dietetikus segítségét kérni. Az első 8 hétben teljes mértékben ki kell zárni a magas FODMAP tartalmú ételeket, ezt követően fokozatosan vissza lehet vezetni, de figyelni kell, hogy visszatérnek-e a tünetek! A végleges diéta minden esetben személyre szóló, a beteg tüneteitől függ. A cél egy megengedőbb étrend, amely mellett panaszmentesség biztosítható.

Csak akkor segít, ha valóban IBS okozza a tüneteit!

Dr. Sárdi Krisztina arra is felhívja a figyelmet, hogy a low FODMAP diéta kizárólag diagnosztizált IBS esetén javasolt étrend. Senkinek nem javasolt pusztán azért belekezdenie, mert rendszeres hasi panaszokkal küzd. Puffadást, hasmenést, hasi görcsöket és székrekedést más bélbetegség, ételallergia, ételintolerancia is okozhat, melyeknek szintén megvan a speciális diétája, ami segít megszüntetni a panaszokat. A kiváltó októl függően eltérő étrend szükséges, diétázni tehát csak célzottan és abban az esetben kezdjünk, ha pontosan tudjuk, hogy mi okozza a tüneteinket.

Beszámoló az első Prima Medica Akkreditált Szakmai Napról

A Budai Allergiaközponttal közös szervezésben, „Táplálékallergiák és intoleranciák” témakörben hirdette meg első akkreditált szakorvosi továbbképzését a Prima Medica Egészségközpontok. Az egyre szélesebb rétegeket érintő téma sok szakembert vonzott, így azok számára, akik helyhiány miatt nem vehettek részt a programon, online közvetítés formájában is elérhetővé tették az előadások anyagát.

 

A 2018. január 27-én zajlott rendezvény köszöntő beszédében dr. Babai László igazgató elmondta, hogy a Prima Medica Akkreditált Szakmai Napok célja, hogy segítséget nyújtson egy-egy speciális szakterület ellátásában, egyes betegségcsoportok sikeres kezelésében, az adott területen megjelenő innovációk megismerésében és további, elmélyült tudás megszerzésében. A Szakmai Napok rangját emeli a Szegedi Orvostudományi Egyetem akkreditációja, amelynek révén, a „Táplálék allergiák és intoleranciák” képzésen való részvételért 14 kreditpontot biztosítottak a résztvevők számára.

 

 

 

Az első előadásban Prof. Dr. Nékám Kristóf allergológus és klinikai immunológus, belgyógyász, klinikai farmakológus a komplex, több szervi allergiák közt az ételallergiák helyéről és terheiről beszélt. Kiemelte, hogy még mindig nem vesszük elég komolyan az allergiák jelentőségét, hiányosak az ismereteink az életveszélyes allergiás reakció, az anafilaxia ellátásának terén is. Kitért arra is, hogy a törvényi szabályozás ellenére az ételallergének jelölésében is elmaradás tapasztalható. Második előadásában az adalékanyagokkal és táplálékkiegészítőkkel kapcsolatos aktuális tudnivalókat ismertette.

 

A szünetet követően dr. Hidvégi Edit PhD gyermekgyógyász, gasztroenterológus, tüdőgyógyász a táplálékallergiák és intoleranciák típusait, illetve a kettő közti különbségeket és hasonlóságokat foglalta össze. Előadásából megtudhattuk, hogy egyes élelmiszerek ételallergiát és ételintoleranciát egyaránt okozhatnak, illetve kiemelte, hogy a gyermekkori táplálékallergia a gyomor- és bélrendszeri, bőrtünetek mellett milyen gyakori légúti betegségek kialakulásában játszhat szerepet.

 

 

 

 

 

Dr. Polgár Marianne PhD gyermekgyógyász, gasztroenterológus a táplálékallergia kisded és gyermekkori sajátosságait összefoglalva hangsúlyozta az első ezer nap fontosságát a gyermek fejlődésében. Ismertette a korai allergia prevenció sarkalatos pontjait, beszélt többek közt a probiotikumok szerepéről, a bél megfelelő mikrobiom összetételének és az anyatejes táplálás jelentőségéről. Következő előadásában, a táplálékallergia megelőzésének megváltozott szemlélete kapcsán ismertette a hozzátáplálásra vonatkozó aktuális információkat, nemzetközi és hazai ajánlás alapján.

 

Az ebédszünetet követően Dr. Réthy Lajos PhD allergológus és klinikai immunológus, gyermekgyógyász előadásában beszélt a molekuláris komponens alapú diagnosztika szerepéről az ételallergiák és keresztallergiák kivizsgálásában, illetve a 244-es nanotechnológiás allergiateszt alkalmazásának területeiről. Számos érdekesség közt megtudhattuk azt is, hogy miért okozhat tüneteket poratka allergiásnak egy ráksaláta elfogyasztása, miért kerül ananász enzim a mentes lisztbe és hallhattunk a kullancscsípés hatására jelentkező vöröshús-allergiáról is.

 

Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus a gluténfüggő megbetegedések típusait ismertette. Előadásában hangsúlyozta, hogy a gyomor- és bélrendszeri tüneteken túl a glutén fogyasztása szerteágazó tüneteket produkálhat az arra érzékenyeknél. Beszélt a lehetséges szövődményekről és társbetegségekről is, illetve hangsúlyozta, hogy a kivizsgálás előtt megkezdett diéta álnegatív eredményhez vezethet.

 

 

 

A rövid szünetet követően a szakmai napot Varga Dóra dietetikus, okleveles táplálkozás tudományi szakember előadása zárta, aki a táplálékallergiával és intoleranciával élők étrendjének főbb sajátosságait ismertette. Előadásában külön hangsúlyozta a kiegyensúlyozott étrend szerepét a hiányállapotok megelőzésében, beszélt az egyes allergének helyettesítésének lehetőségeiről, illetve felhívta a figyelmet a Mentes és Finom védjegyre, mely az érintettek otthonon kívüli mentes étkezését hívatott megbízhatóbbá tenni.

 

 

A Prima Medica Akkreditált Szakmai Napok ebben az évben még négy alkalommal kerül megrendezésre. A pontos időpontokról, témakörökről és jelentkezés módjáról bővebb információt a

http://primamedica.hu/szakmai-napok
honlapon olvashat.

süti beállítások módosítása