A tej nem csak allergiát okozhat. Valaki tejallergiás, míg másnál a tejfehérje érzékenység, másnéven tejintolerancia okoz tüneteket, de a két betegség nem ugyanazt jelenti. A következőkben a tej fogyasztása kapcsán fellépő tünetekről, okokról és a tejintoleranciáról lesz szó bővebben.

A felnőttek 15-30 százaléka érzékeny valamilyen ételre

Az ételintolerancia egyáltalán nem ritka, a tej mellett leggyakrabban a búza és a tojás okoz panaszokat. Emiatt egyre nő a mentes élelmiszereket és készételeket árusító helyek száma, de sok érintett még mindig nehézségekbe ütközik, ha valamilyen allergia, vagy érzékenység okán diétára kényszerül. Sokan az alapvető fogalmakkal nincsenek tisztában, ami viszont igen komoly problémákat okozhat az érintetteknél. Ha valaki a számára kerülendő összetevőt tartalmazó ételt elfogyasztja, utána – órákkal, de van, hogy csak napokkal később - egyéni érzékenységétől és az elfogyasztott mennyiségtől függően különböző súlyosságú tünetei jelentkeznek – magyarázza dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Hasfájás, puffadás, hasmenés a leggyakoribb panasz, de a tünetek igen szerteágazóak lehetnek: sokaknál például fejfájás, hangulatváltozás, bőrtünetek is jelentkezhetnek, és akár több napig is tarthatnak.

Tejallergia

Tünetei csecsemőkorban megjelennek, a tápszerek, a tejtartalmú ételek bevezetésével egy időben, vagy az anyatejjel átjutó tejfehérje miatt. A gyerekek többsége 3 éves korára kinövi a betegséget. Allergiában minden esetben az immunrendszer is érintett, IgE ellenanyag termelődik a szervezetbe jutó tejfehérje ellen, ezt az ellenanyagot lehet allergia vizsgálat során kimutatni.

Laktózintolerancia

Másnéven tejcukor-érzékenység, enzimhiány, az immunrendszer nem, csak az emésztőrendszer érintett, a vékonybélben termelődő laktáz enzim szintjének csökkenése okozza a tüneteket.

Tejfehérje érzékenység

Az emésztőrendszer és az immunrendszer egyaránt részt vesz a kialakulásában. A nem megfelelően megemésztett tejfehérje átkerül a bélfalon és az immunrendszer IgG ellenanyagot kezd termelni ellene.

Nem mindegy, hogy laktóz, vagy tejfehérje!

Egy tejcukor-érzékeny nyugodtan fogyaszthat tejtartalmú ételeket, arra kell csak ügyelnie, hogy az adott étel laktózmentes tejtermékek felhasználásával készüljön. Nála tehát megengedett egy laktózmentes túróval és tejföllel készült túrós tészta vagy egy laktózmentes sajttal borított pizza is. Sőt, ha épp semmilyen laktózmentes termék nem elérhető a közelében, akkor az étkezés előtt bevett laktáz enzimet tartalmazó tablettával megelőzheti a kellemetlen tüneteket. A tejfehérje-érzékeny azonban semmilyen, így a laktózmentes termékekből sem fogyaszthat, hiszen azok csak tejcukor-mentesek, de a tejfehérjét tartalmazzák. Tüneteit egyetlen módon előzheti meg: a tejtermékek teljes elhagyásával. Ebben az esetben növényi (elsősorban mandulából, zabból, kókuszból, rizsből készült) tejekkel, sajtokkal, és joghurtokkal elkészített ételeket lehet csak fogyasztani.

Mit tegyen, ha tünetei vannak a tejtől?

A szerteágazó tünetek megnehezítik a tejintolerancia diagnózisát. Ha visszatérő panaszaink vannak, dr. Sárdi Krisztina azt javasolja, hogy mindenképp érdemes ezt a lehetőséget is vizsgálni. Erre az IgG ételintolerancia teszt ad lehetőséget. Emellett a diagnózishoz az eliminációs diéta is szükséges, vagyis igazolni kell azt is, hogy a beteg tünetei valóban megszűnnek a tejtartalmú ételek elhagyásával. Tejintolerancia esetén a diéta nem egy életre szól, általában 2-3, de egyéntől függően 6-8 hónapos szigorú tejmentes étrendet kell tartani. Ennyi idő után meg lehet próbálni a tejtartalmú ételeket fokozatosan visszavezetni az étrendbe, ha szeretnénk.

A cöliákia, vagy közismert nevén lisztérzékenység egy autoimmun betegség, diagnosztizálása során fontos szerepe van a vérvizsgálattal kimutatott szöveti transzglutamináz IgA antitest értékének is. Több otthon végezhető gyorsteszt is ennek eredménye alapján ad pozitív, vagy negatív eredményt, ám ez néhány esetben félrevezető is lehet.

Mi az IgA?

A szöveti transzglutamináz IgA egy ellenanyag, mely jellemzően cöliákiában termelődik. A cöliákia ugyanis egy autoimmun betegség, melynek során a szervezet saját magát támadja meg. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a szöveti transzglutamináz IgA értékének emelkedése ezt az autoimmun folyamatot jelzi. A genetikailag érintett egyéneknél a glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, és következményesen tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet.

Mikor adhat téves diagnózist az alacsony IgA érték?

Alapesetben tehát a cöliákia diagnózisa esetén a szöveti transzlgutamináz IgA értéke megemelkedik, adódhatnak azonban olyan körülmények, melyek következtében ez az érték nem magasabb. Ennek több oka is lehet:
- egyéntől függően előfordulhat szelektív IgA hiány, ilyenkor a tünetek ellenére is alacsony lesz a vizsgálati értéke.
- ha gluténmentes diétát követően kerül sor a vizsgálat elvégzésére.
A cöliákia egyetlen kezelési módja a gluténmentes diéta, melyet egy életen át tartani kell. A diagnózis megállapítása után a helyesen összeállított diétával a tünetek rendszerint hetek-hónapok alatt elmúlnak, a laborértékek pedig átlagosan 6 hónap elteltével már normál értékeket jeleznek. Ha tehát a szöveti transzglutamináz IgA szint meghatározására gluténmentes diétát követően kerül sor, akkor fals negatív eredmény születhet.

Hasi panaszokat, puffadást, hasmenést vagy székrekedést más ételallergia vagy ételintolerancia, és több gyomor- és bélrendszeri betegség is okozhat. Mivel ezek teljesen eltérő diétát és kezelést igényelnek, ezért nagyon fontos a tünetek pontos kiváltó okát meghatározni, mielőtt valaki diétázni kezd.

A vékonybél biopszia szerepe a diagnózisban

Ha a cöliákiára jellemző ellenanyagok vérvizsgálata pozitív eredményt mutat, akkor gyomortükrözés vizsgálatot kell végezni, melynek során vékonybél biopszia történik. Ennek eredménye alapján mondhatjuk ki a cöliákia diagnózisát. Normál laboreredmények sem zárják ki minden esetben a cöliákia diagnózisát. Ha a beteg panaszai, tünetei erősen felvetik a cöliákiát, akkor negatív véreredmény esetén is elvégezzük a vékonybél biopsziát – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Cöliákiában a vékonybélbolyhok károsodnak, a boholykárosodás súlyossági foka is meghatározásra kerül a bélből vett minta szövettani elemzésekor.

A glutén fogyasztásának mellőzését sokan divatdiétának vélik, ám valójában sokan vannak, akiknél megszűnnek bizonyos tünetek, ha kiiktatják az étrendből a gluténtartalmú ételeket.

Szorongás

Egy 2013-as, University of Maryland School of Medicine által végzett kutatás kimutatta, hogy a szorongás bizonyos formái csökkentek a glutén elhagyásával. A gluténmentes étrend elsősorban a szociális fóbia és a pánikbetegség tüneteiben hozott javulást.

Depresszió

Az intézmény kutatói azt is megállapították, hogy a gluténérzékeny embereknél gyakrabban fordul elő hangulatingadozás, depresszió. Ezek a tünetek már serdülők körében is megjelenhetnek, vélhetően a fel nem ismert betegség következtében. Az arra érzékenyeknél ugyanis a glutén fogyasztása miatt a triptofán (olyan esszenciális aminosav, amely hozzájárul a mentális egészség, a pozitív kedélyállapot fenntartásához) szintje lecsökken a szervezetben.

Agyblokk, vagy ködös agy

Így hívjuk azt a jelenséget, amikor úgy érzi, hogy nehezen koncentrál, nem tud visszaemlékezni bizonyos dolgokra, mintha az agya egy adott időszakot egy paraván mögött töltött volna. A Royal Hallamshire Hospital in Sheffield kutatói szerint a jelenség oka lehet a glutén fogyasztása is, mely serkenti a szervezetben bizonyos gyulladást okozó antitestek termelődését, és ez okozza a mentális elmosódottságot.

Gyakori betegségek

Ha visszatérő fertőzések jelentkeznek, úgy érzi, hogy szinte alig gyógyult ki az egyik betegségből, máris egy másik miatt szenved, akkor érdemes gluténérzékenységre is gyanakodni. Az arra érzékenyeknél ugyanis az elfogyasztott glutén az immunrendszer megfelelő működését biztosító antitestekre is hat, ha pedig az immunrendszer működése nem megfelelő, akkor a betegségekre is fogékonyabbak lehetünk.

Afták, fekélyek a szájban

Ha a fájdalmas elváltozások gyakran jelennek meg a szájüregben, annak oka lehet gluténérzékenység is. Ezt állapította meg egy korábbi, 2009-ben közölt BMC Gastroenterology folyóiratban megjelent kutatás. Fáradtság Mivel a szervezetünk folyamatosan „harcol” a számára feldolgozhatatlan fehérjékkel szemben, ez rengeteg energiát vesz el, ami miatt krónikus fáradtságot érezhetünk.

Ízületi fájdalmak

Habár a gluténérzékenység kapcsán inkább az emésztőrendszeri tünetekre gondolunk, meglepő, de sokaknál a sajgó, duzzadt ízületek jelzik a betegséget. Az Arthritis Foundation szerint ennek oka a glutén által a szervezetben létrejött gyulladás, és a rossz felszívódása miatt kialakult tápanyaghiány.

Migrén

A Neurological Institute az Columbia University Medical Center kutatói által végzett vizsgálat megállapította, hogy migrénes panaszok gyakrabban jelentkeznek gluténérzékenyek körében, tehát ez a tünet is lehet a betegség egyik megjelenési formája.

Mit tegyen, ha gluténérzékenységre gyanakszik?

Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a tünetek és a glutén közötti összefüggést nemcsak egy-egy kórház vizsgálta, a felsoroltak mellett is elég széles a szakirodalma. „A fenti kiragadott példák remélhetőleg felhívják a betegek figyelmét arra, hogy ilyen nem hasi tünetek mögött is lehet gyomor-bélrendszeri betegség. Ha azonban a felsorolt tünetek alapján úgy érzi, panaszait orvosolná a gluténmentes étkezés, akkor sem javasolt előzetes kivizsgálás nélkül elkezdenie. Ha valaki hosszabb ideje küzd a felsorolt panaszok közül akár többel is, akkor első körben utána kell járni, hogy nincs-e egyéb betegség a háttérben.”

Hangulatingadozást, fáradtságot pajzsmirigybetegség is okozhat. Az ízületi fájdalmak hátterében autoimmun betegség is állhat, migrént neurológiai probléma is kiválthat. Ilyen esetekben csak felesleges anyagi kiadással jár, és közérzetünkben sem nem hoz javulást a gluténmentes étkezést. A gluténtartalmú ételek fogyasztásával összefüggő panaszokon belül is fontos tisztázni, hogy autoimmun betegségről, cöliákiáról van-e szó, vagy nem-cöliákiás gluténérzékenységről. Ha bebizonyosodik, hogy panaszaink valóban a glutén fogyasztásához köthetők, a diétát személyre szabottan, az egyéni igényeknek megfelelően, a hiányállapotok megelőzését biztosítva javasolt összeállítani.