Tudta, hogy nem is kell ennie belőle, a dió már a sütemény készítése közben is okozhat allergiát? Felismeri a halallergia tüneteit? Az ünnepi menüben gyakran előforduló két allergénről dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Az évnek ebben az időszakában fogyasztjuk a legtöbb diót és halat is. Bejgli a legtöbb család asztalára kerül, és a halas ételeknek is hagyománya van, a halászlé pedig még mindig az egyik legnépszerűbb karácsonyi ételünk. Sajnos a hirtelen megnövelt fogyasztásnak kellemetlen mellékhatásai is lehetnek, a dió és a halak is okozhat allergiás tüneteket.

Dióallergia bármilyen életkorban kialakulhat, tünetei az egészen enyhétől az életveszélyesig terjedhetnek. A tünetek egyénenként, de ugyanazon személy esetében még alkalmanként is eltérőek lehetnek. Felléphet szájzsibbadás, bőrviszketés, csalánkiütés, duzzanat az ajkakon, arcon, nyelven vagy a torokban, ziháló vagy nehézlégzés, hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás, szédülés, ájulás; súlyos esetben akár életveszélyes és azonnali orvosi ellátást igénylő anafilaxia is kialakulhat. Dióallergiásoknak fontos tudni, hogy az allergén fehérje belélegezve, vagy a bőrrel érintkezve is allergiás reakciót okozhat!

A halételek fogyasztását követően, rövid időn belül jelentkező allergiás tünetek hasonlóak a dióallergiánál leírtakhoz: legjellemzőbb az arc kipirosodása, testszerte csalánkiütés, torokduzzanat, nehézlégzés, fulladás, de a szédülés, verejtékezés is intő jel lehet. Az allergiás reakció legsúlyosabb formája, az ájulással, eszméletvesztéssel járó anafilaxiás sokk ez esetben is bekövetkezhet. A tüneteket általában csak a halételek fogyasztása váltja ki, de egyéni érzékenységtől, az allergia súlyosságától függően egyes betegeknél már az is tüneteket okozhat, ha csak beleszagolnak a hal feldolgozása során, a készülő étel gőzébe.

Mit tegyünk allergiás reakció esetén?

Ha azt látjuk, hogy valakinél diót tartalmazó, vagy halételek fogyasztását követően a felsorolt tünetek jelentkeznek, azonnal hívjunk orvost, mert csak szakember képes megfelelően ellátni a beteget. Az allergiás reakció kapcsán tévesen elterjedt gyakorlat, hogy a betegek kalcium injekció, vagy pezsgőtabletta segítségével próbálják a tüneteket csillapítani. Ha valódi allergiáról van szó, akkor ez nem elégséges, sőt árthat is! Az anafilaxiás sokk során a beteg vérnyomása hirtelen lecsökken, ez okozza a rosszullétet, az ájulást. A kalcium vérnyomás csökkentő hatással bír, így egyértelműen nem javasolt használni.

Hogyan előzhetjük meg?

Fontos már a menü tervezése során előre tájékozódni arról, hogy a meghívottak között van-e, aki ételallergiás, vagy valamilyen ételérzékenysége van. Amennyiben igen, akkor az adott alapanyagot helyettesítenünk kell, ám az sem mindegy, hogy milyen alternatíva után nézünk. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy aki a dióra allergiás, annak az egyéb dióféléket - mogyoró, pisztácia, mandula – is javasolt kerülnie. A keresztallergia miatt – amennyiben a felsorolt élelmiszerek fogyasztása kapcsán a szájüregben égő, viszkető érzést tapasztal - pedig a szezámmag, mák és a kivi fogyasztását is javasolt mellőznie. Ha valakinél egy adott fajta tengeri hal fogyasztása okoz tüneteket, az az édesvízi halakat esetleg el tudja fogyasztani, de ez egyénfüggő. A keresztreakció lehetősége miatt viszont a tengeri herkentyűk fogyasztása kerülendő.

A téli időszakban gyakori náthás panaszok mellett bizonyos ételek is okozhatják, ha állandóan orrfolyástól, orrdugulástól szenvedünk. Ilyen esetben a magas hisztamin tartalmú ételek kerülésével, és a hiányzó enzim pótlásával szüntethetők meg a tünetek.

Légúti tüneteket okozó ételek

Bizonyos ételek hisztamin tartalma magas, más ételek pedig a szervezet hisztamin termelését fokozzák. Az eredmény mindkét esetben az, hogy a hisztamin intoleranciás beteg, ha ezeket az ételeket elfogyasztja, kellemetlen tünetek megjelenését fogja tapasztalni. Hasfájás, hasmenés, fejfájás, hányás a leggyakoribb panasz – sorolja dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. „ A visszatérő tünetektől szenvedő betegek idővel összefüggésbe hozzák a gyomor-és bélrendszeri panaszokat valamilyen étel elfogyasztásával, megfigyelik melyik fogás után jelentkeztek a tüneteik, így előbb-utóbb sikerül a tettest beazonosítani. Az viszont sokkal kevésbé nyilvánvaló, hogy bizonyos élelmiszerek légúti tüneteket is okozhatnak, pedig a krónikus orrfolyás és orrdugulás hátterében is megbújhat hisztamin intolerancia, ami ritkán, de asztmás rohamot is kiválthat.”

Paradicsomtól, sajttól és vörösbortól orrdugulás?

A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, mely részben a szervezetben termelődik, illetve bizonyos élelmiszerek is tartalmazzák eltérő mennyiségben, így az étkezések során is emelkedhet szervezetünkben a hisztamin szint mértéke. Mindez problémát akkor jelent, ha a diamino-oxidáz (DAO) enzim csökkent, vagy hiányzó működése miatt a hisztamin lebontása nem történik meg megfelelően. Ezt a jelenséget hisztamin intoleranciánaknevezzük. A hisztamin mértékét növeli az alábbi ételek fogyasztása: halak, pácolt húsok, alkohol (különösen a vörösbor), sajtok, savanyú káposzta, padlizsán, ketchup, citrusfélék, papaya, eper, ananász, dió, mogyoró, paradicsom, spenót és csokoládé.

Az antibiotikumok is felerősíthetik a hisztamin intoleranciás tüneteket

Dr. Balogh Katalin elmondta, hogy az elhúzódó orrfolyással, orrdugulással orvoshoz forduló betegeknél a hisztamin intolerancia által okozott tünetek gyakran keverednek a téli időszakban egyébként is gyakori meghűléses, légúti fertőzések által okozott panaszokkal. „Ha a beteg meglévő hisztamin intoleranciás tünetei –orrfolyás, orrdugulás- mellé légúti fertőzés is társul, a panaszok függvényében a kezelőorvos antibiotikumot írhat fel a betegség kezelésére. A helyzet ilyenkor gyakran tovább súlyosbodhat, bizonyos gyógyszerek ugyanis hisztamin felszabadítók, vagy gátolják a DAO enzim működését, így a tünetek tovább fokozódhatnak. A cefuroxim, cefotiam, izoniazid, pentamidin, klavulánsav és klorokvin antibiotikumok mellett bizonyos nyákoldó hatóanyagok is – acetilcisztein és ambroxol is ebbe a csoportba tartoznak.”

Diéta, enzimpótlás és körültekintő gyógyszerszedés

Dr. Balogh Katalin fontosnak tartja megjegyezni, hogy a felsorolt tünetek más betegségek tünetei is lehetnek. Ezért ki kell vizsgálni, hogy valóban enzimhiány, hisztamin érzékenység áll-e a panaszok hátterében, mielőtt valaki diétázni kezdene. „A kivizsgálás azért is fontos, mert a panaszok sok esetben hasonlatosak az allergia (légúti , illetve étel) tüneteihez, ezért ál allergiának is nevezik. Fontos elkülöníteni, ami sokszor nem egyszerű.”

A főorvosnő elmondta, hogy a hisztamin intolerancia kimutatása vérvizsgálattal lehetséges. A tünetek megszűnéséhez diétát kell tartani, a magas hisztamin tartalmú ételeket kerülni, illetve a hiányzó enzim tablettával történő pótlására is van lehetőség. Bármilyen gyógyszer bevétele előtt pedig meg kell győződni arról, hogy nem hisztamin felszabadító, illetve nem gátolja a DAO enzim működését. Amennyiben szükséges, a kezelőorvossal konzultálni kell a gyógyszer cseréjéről, lehetőleg olyan hatóanyagot választva, ami nem fokozza a hisztamin intoleranciás tüneteket.

Forrás: Budai Allergiaközpont