Meddig tekinthetjük normális jelenségnek a csecsemőkori bukásokat és mikor gyanakodjunk refluxra? Erről, és a betegség egyéb tüneteiről is kérdeztük dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.

A csecsemők fejletlen emésztőrendszere miatt a savas gyomortartalom könnyen visszajut a nyelőcsőbe, pici babáknál ezért gyakori az étkezések utáni bukás. Ez nem feltétlenül jelez minden esetben problémát, okozhatja az is, ha a baba nagyobb mennyiséget fogyasztott egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakott jól. Ha azonban valóban reflux áll a gyakori bukások hátterében, azt fontos mielőbb felismerni és kezeltetni, mert ellenkező esetben súlyos szövődményeket – súlygyarapodás elmaradása és nyelőcsőszűkület - is okozhat!

1. Hányás

Evés közben a csecsemők sok levegőt is nyelnek, ezért fontos étkezések után függőleges helyzetben büfiztetni a babát, hogy ez a levegő távozni tudjon. Aggodalomra ad okot, ha a bukások ennek ellenére is az átlagosnál gyakrabban jelentkeznek, vagy mellette hányás is rendszeresen előfordul.

2. Zöldes-sárgás bukás

A bukások színe normál esetben fehér. Reflux esetén azonban a bukás zöld vagy sárga, esetleg véres is lehet. Az elszíneződést az epét tartalmazó váladék, ill. az extrém ritkán jelentkező nyálkahártya felmaródás esetén jelentkező friss vér okozhatja.

3. Tiltakozás az evés ellen

A nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav rövid idő alatt gyulladásokat idézhet elő az érintett területen, ezért a csecsemő számára a nyelés fájdalmassá válhat. A fájdalom miatt a baba nyugtalan, rosszul alszik, elutasíthatja az evést. A reflux jele lehet, ha sokszor hátrafeszíti a nyakát és hátát, mert így megnyúlik a nyelőcső, ami enyhíti a kellemetlen érzést.

4. Stagnáló súlygyarapodás

A gyakori bukások és hányás következtében a csecsemő fejlődéséhez szükséges tápanyagok nem tudnak felszívódni a szervezetben, emiatt a reflux tünete lehet a súlyfejlődés elmaradása is.

5. Légzési problémák

A visszaáramló gyomortartalom nemcsak a nyelőcsövet, de a légcsövet, légutakat is irritálhatja, az érzékeny nyálkahártyán gyulladásokat okozhat. Ez is közrejátszhat abban, hogy a refluxos babáknál gyakoribbak a felső légúti betegségek. Orrdugulás, nátha, visszatérő orrmelléküreg gyulladások (szinuszitiszek), valamint fülfertőzések jelentkezhetnek. Figyelmeztető jel lehet, ha a csecsemő gyakran csuklik, tüsszög, köhécsel vagy böfög, emellett erős szájszag is kialakulhat náluk.

Ha idejében felismerjük a tüneteket és orvoshoz fordulunk, kivizsgálással a reflux megállapítható és még a súlyosabb szövődmények előtt kezelni lehet a betegséget. Ebben sokat segíthet, ha a kicsit egy nap több alkalommal, kisebb adagokban tápláljuk, többször, hosszabban büfiztetjük és az ágy fejvégét kicsit megemeljük. A tápszer cseréjével, vagy az ahhoz, vagy az anyatejhez kevert sűrítővel is csökkenteni lehet a bukások számát. Jó hír, hogy a panaszok nagyjából a kicsi fél-egy éves kora körül – az emésztőrendszer fejlődésével, a szilárd táplálékok bevezetésével és a kicsi mozgásának változásával (kevesebb időt tölt fekve) – rendszerint megszűnnek. Addig azonban a szövődmények – súlyfejlődés elmaradása, nyelőcsőszűkület - megelőzésének érdekében nagyon fontos kezeltetni a betegséget!

Ne a kalkulátoroknak higgyünk!

Az édesanyák gyakran keresnek fel a rendeléseken azért, mert gyermekük súlyfejlődése miatt aggódnak – mesél tapasztalatairól dr. Vass Noémi. Sajnos az interneten elérhető – valójában tájékoztató jellegű - kalkulátorok és egymás gyerekeinek összehasonlítása csak további stresszhelyzetet jelent, de az sem ritka, hogy sokan a rokonok, védőnő, vagy gyerekorvos megjegyzése miatt esnek kétségbe. Először is tehát azt tartsuk szem előtt, hogy minden gyermek eltérő ütemben fejlődik, emellett pedig az egyéni és öröklött tulajdonságok is meghatározhatják a súlygyarapodást.

Tünetek, amikkel orvoshoz kell fordulni

A növekedésre általában jellemző, hogy egy-egy stagnáló időszakot hirtelen kiugrás követ, nagyobbaknál megfigyelhetjük, hogy ilyenkor szinte egyik napról a másikra megnyúlnak, vagy rövid idő alatt változik a cipő-, ruhaméretük. Ezzel párhuzamosan az étvágyuk is hullámzó. Betegségek idején a gyermekek étvágya általában csökken, a gyógyulás jele, hogy újra a kedvenceit kívánja. A csökkent étvágy – gyakran más egyéb tünet nélkül - lehet a betegség kezdeti jele is, például húgyúti fertőzést, vérszegénységet, vagy középfülgyulladást is jelezhet.

Aggodalomra ad okot, ha a gyermek hosszabb ideje étvágytalan, a súlya csökken, fáradékony, hasmenés, hányás, haspuffadás jelentkezik. Ilyen esetekben mindenképp ki kell vizsgáltatni, hogy mi áll a háttérben.

A glutén felszívódási zavart okoz

A liszttartalmú ételekben, felvágottakban és készételekben is megtalálható gluténnal szembeni érzékenység egyre gyakoribb probléma, melynek tünetei gyermekkorban is jelentkezhetnek. A panaszok általában a gluténtartalmú ételek bevezetését követően csak több hónappal, akár évekkel később jelennek meg. A hasmenés és hasfájás mellett a gluténérzékenység jellegzetes tünete az ún. zsírszéklet, amely a tápanyagok rossz felszívódásának következménye.

„A glutén az arra érzékenyeknél idővel tönkreteszi a vékonybél nyálkahártyát, ahol a tápanyagok felszívódása történik. A szervezetben fel nem szívódott zsírok miatt a széklet lazább, jellegzetes zsírfényű lesz. A rossz felszívódás miatt a tápanyagok nem tudnak megfelelően felszívódni, ezért a súly stagnálása, fogyás jelentkezik. A soványság mellett azonban feltűnő a gázos belek, nagy mennyiségű, a bélben levő híg széklet miatt elődomborodó has. A fel nem ismert betegség idővel súlyos hiányállapotokhoz vezethet, vérszegénységet, a fejlődés elmaradását is okozhatja.”

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a glutén tartalmú ételek bevezetését követően, többnyire 2 éves kor után, a gyermeknél hosszabb ideje hasfájás, hasmenés jelentkezik, mindenképp javasolt az orvosi kivizsgálás. Ne várjuk meg, amíg a súlyosabb tünetek kialakulása – súlyfejlődés, vagy akár a növekedés elmaradása – bekövetkezik.

A lisztérzékenység vérvizsgálattal kimutatható és az eredménytől függően, kiegészítő vizsgálatok elvégzését teszi szükségessé még a diéta megkezdése előtt. Ha bebizonyosodik, hogy valóban a glutén (búza, árpa, rozs) okozza a panaszokat, akkor ezekre az ételekre szigorú diétát kell tartani, a gyermek kizárólag gluténmentes ételeket fogyaszthat! A tudomány mai állása szerint ez jelenleg egész életre szóló gluténmentes diéta tartását jelenti, a lisztérzékenységet nem lehet kinőni!

Kevés mozgás, rossz táplálkozás és betegségek is okozhatják, ha a gyereknél ismétlődő hasfájás, ritka és fájdalmas székelés jelentkezik. Dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát házi praktikákról és kivizsgálásról kérdeztük.

Mit nevezünk székrekedésnek?

Életkortól, étkezési szokásoktól és egyéni adottságoktól is függően lehetnek eltérések, de székrekedésnek nevezzük, ha átlagosan heti háromnál, vagy a korábban rendszeres alkalmaknál kevesebbszer van széklet. A székelés fájdalommal járhat, nehezen ürül, kemény, száraz, nagyméretű, a wc papíron kis vér is megjelenhet. A puffadás, teltségérzés miatt a gyermek közérzete rossz.

Kicsiket és nagyokat is érinthet

A gyermekkori székrekedés már az egészen kicsiket is érinthet, csecsemőkorban általában akkor fordul elő, ha az anyatejes táplálásról tápszerre váltanak, vagy a szilárd ételek bevezetése kapcsán. Kisgyermekeknél, totyogóknál is előfordulhat a szobatisztaság idején, rendszerint abban az esetben, ha a kicsi még nem elég érett a feladatra és a pelenka elhagyására szorongással reagál. Óvodás, kisiskolás korban sokszor az inger késleltetése vezet szoruláshoz: ha a gyerek nem szívesen hagyja félbe a játékot, nem szeret, vagy tud a tanóráról kikéredzkedni, esetleg nehezen végzi el „idegen” környezetben a dolgát.

A leggyakoribb kiváltó okok

A belek megfelelő működéséhez rostban gazdag táplálkozásra és bőséges folyadék fogyasztásra van szükség. Ez az a két dolog, amivel szülők rendszerint nehezen birkóznak meg – mondja dr. Vass Noémi. „Az ilyen problémával hozzám forduló iskoláskorú gyermekekről rendszerint kiderül, hogy nem szívesen fogyasztanak zöldségeket, gyümölcsöt is alig, a teljes kiőrlésű pékáruktól idegenkednek, napközben alig isznak és többségében inkább üdítőt, mint vizet. A helytelen étkezés negatív hatásait felerősíti, ha a gyermek egész nap csak ül, az iskolában, majd délután a számítógép, vagy tévé előtt.”

Betegségeket is jelezhet

Székrekedés lehet gyógyszerek mellékhatása is: antidepresszánsok és vaskészítmények szedése kapcsán gyakori tünet. A túl sok stressz is okozhatja: iskolaváltás, vagy otthoni problémák. Az érzelmi gondok miatt az is előfordulhat, hogy a gyermeknél a székrekedés és a hasmenés felváltva van jelen. Ezek a tünetek, amennyiben hosszabb ideje fennállnak, az IBS jelei is lehetnek. „Az irritábilis bél szindróma esetén hasmenés és székrekedés is jelentkezhet, gyakori puffadás és hasfájás mellett. A tüneteket bizonyos ételek – főleg a zsíros, vagy fűszeres fogások – és a stressz is súlyosbítja. Ha a gyermeknél 2-3 héten át jelentkeznek a panaszok, mindenképp orvosi vizsgálat javasolt.”

Természetes segítség

A székrekedés kezelésében jó megoldásnak tűnhet a recept nélkül kapható hashajtók alkalmazása, dr. Vass Noémi azonban arra figyelmeztet, hogy ezeket ne adjuk a gyereknek anélkül, hogy a kezelőorvossal ne egyeztetnénk, vagy kivizsgáltattuk volna a kiváltó okokat.
Amit érdemes megpróbálni és hosszútávon is bevezetni:
- Rendszeres folyadék fogyasztás, hogy megkönnyítsük a széklet áthaladását a belekben. Ennek érdekében iskoláskorú gyerekeknek napi minimum 3-4 pohár víz, esetleg gyümölcslé fogyasztása javasolt. Kisebb gyermekeknél, a hozzátáplálás idején szilvalé fogyasztásával érhetünk el természetes hashajtó hatást.
- Helyes táplálkozás. A túl sok szénhidrátot és zsírt tartalmazó étrend lelassítja a belek mozgását. A rostok emésztetlen állapotban haladnak végig a bélrendszeren, ezáltal tisztítják, növelik a bélmozgást. A rostokat fokozatosan vezessük be a gyermek étrendjébe, növekvő mennyiségben adagolva az egyes étkezésekhez és emellett még fontosabb ügyelni a bőséges folyadék fogyasztásra is. Kiváló rostforrások: a teljes kiőrlésű pékáruk, a zabpehely, zabkorpával készült ételek, zöldségek és gyümölcsök frissen, vagy turmixként, főzelékként fogyasztva.
- Mozgás! Ha egész nap csak ül az iskolapadban, a belső szervek is összenyomódnak, ellustulnak. Ahhoz, hogy a beleket is mozgásba hozzuk, nem feltétlenül kell rögtön edzésre küldeni a gyereket, ha egyébként nem szeret mozogni. Délutáni kerékpározás, gördeszka, séta a barátokkal, ugrókötelezés a kertben épp olyan hasznos lehet.
- Fontos a rendszer. Az étkezések időpontjában és a mellékhelységben töltött idő terén is igyekezzünk napi rutint kialakítani. Mivel az étkezések serkentik a bélmozgást, keltsük fel egy picit korábban, hogy nyugodtan megreggelizzen, így utána lesz még ideje elvégezni a dolgát is. Ha reggel nagyon szorít az idő, akkor iskola után, délután, vagy este szánjunk rá legalább 10 nyugodt percet, hogy így a székrekedést megelőzzük.