Ha valakinél csökkent, vagy hiányzik a hisztamint lebontó diamino-oxidáz (DAO) enzim működése, akkor a szervezete nem tudja megfelelően lebontani a táplálékokkal bevitt, vagy a szervezetben termelődő hisztamint. Néhány antibiotikum is gátolhatja a DAO enzim működését, ezáltal felerősítheti a hisztamin intolerancia tüneteit.

Hasfájás, puffadás, orrfolyás

A hisztamin intolerancia változatos tüneteket okoz, melyek jelentkezhetnek a gyomor-bélrendszerben, de a légutakban is. Hasfájás, hasmenés, hányás, fejfájás, krónikus orrfolyás és orrdugulás hátterében is gyakran ez húzódik meg – sorolja a tüneteket dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Hiányzó, vagy csökkent DAO enzim működés mellett, ha a beteg hisztaminban gazdag ételeket fogyaszt, vagy olyanokat, amelyek a szervezet hisztamin termelését serkentik, akkor a felsorolt tünetek megjelenésére számíthat.

Kit érint a hisztamin intolerancia?

Korra és nemre való tekintet nélkül bármikor jelentkezhetnek a tünetei, férfiaknál, nőknél és gyermekeknél is előfordul. Felismerése gyakran sokáig elhúzódik, hiszen az orrfolyás, orrdugulás kapcsán valamilyen légúti fertőzésre vagy légúti allergiára gondolunk, a hasfájást, fejfájást pedig gyakran a stressz tüneteként kezeljük. Akkor is érdemes ebbe az irányba is vizsgálódni, ha más étel-, vagy pollenallergiát célzó vizsgálatokkal eddig nem sikerült azonosítani, hogy mi okozza az elhúzódó panaszokat.

Télen több okból is erősödhetnek a tünetek

Ebben az időszakban több olyan ételt is fogyasztunk, melyek a hisztamin intoleranciások számára nem javasoltak. Az ünnepek alatt gyakran kerül az asztalra dió, mogyoró, halak, vörös bor, csokoládé és savanyú káposzta is, de ezek mellett a sajtok, paradicsom, citrusfélék, ananász és spenót is fogyasztása is felerősíti a tüneteket. A helyzetet tovább súlyosbítja, ha valamilyen betegség kapcsán antibiotikumot kell szedni. Bizonyos gyógyszerek ugyanis hisztamin felszabadítók, vagy gátolják a DAO enzim működését, így a tünetek tovább fokozódhatnak. A cefuroxim, cefotiam, izoniazid, pentamidin, klavulánsav és klorokvin antibiotikumok mellett bizonyos nyákoldó hatóanyagok is – acetilcisztein és ambroxol is ebbe a csoportba tartoznak.

Diétával és enzim pótlással kezelhető

A diamino-oxidáz (DAO) enzim mennyisége a szervezetben vérvizsgálattal kimutatható, s amennyiben bebizonyosodik, hogy a csökkent termelődés áll a hátterében, az enzim pótlására van lehetőség, tabletta formájában. Emellett természetesen diétát is javasolt tartani, a magas hisztamin tartalmú ételeket kerülni kell.

A legjobb szándékunk ellenére is kellemetlen perceket okozhatunk szeretteinknek, ha nem a megfelelő ajándékot választjuk az ünnepi alkalomra. Mivel az allergia ma már egyre több embert érint, nem árt, ha tisztában vagyunk a főbb allergénekkel. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának tanácsai ebben segíthetnek.

Hisztamin intoleranciásnak bort vagy csokit

Bizonyos ételek hisztamin tartalma magas, más ételek pedig a szervezet hisztamin termelését fokozzák. Az eredmény mindkét esetben az, hogy a hisztamin intoleranciás beteg, ha ezeket az ételeket elfogyasztja, kellemetlen tünetek megjelenését fogja tapasztalni. Hasfájás, hasmenés, fejfájás, hányás a leggyakoribb panasz, de a krónikus orrfolyás és orrdugulás hátterében is megbújhat hisztamin intolerancia, ami ritkán, de asztmás rohamot is kiválthat. A csokoládé mellett a hisztamin mértékét növeli a következő, az ünnepi asztalon is gyakran előforduló ételek fogyasztása is: halak, pácolt húsok, alkohol (különösen a vörösbor), sajtok, savanyú káposzta, padlizsán, ketchup, citrusfélék, papaya, eper, ananász, dió, mogyoró, paradicsom és spenót.

Poratka allergiásnak plüssállatot

A házipor-allergia okozója a háziporatka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, levegőben szálló széklete. Fő táplálékát az ember elhalt, lehullt hámsejtjei jelentik, ezért főleg a kárpitozott bútorokban, ágyneműben, matracban és a plüssállatokban fordul elő nagy mennyiségben. Az arra érzékenyeknél a poratka orrdugulást, tüsszögést, torokviszketést és bőrtüneteket is okozhat. Főként a gyermekek előszeretettel választanak hálótársul plüssállatot maguknak, így természetesen bizonyos idő elteltével ezek is megtelnek poratkával. Az atka terjedését jól jellemzi az az adat, mely szerint az egy-két éve a szobánkban lévő párna súlyának mintegy 10 százalékát már az elhullott atkák és ürülékük teszi ki.

Fémallergiásnak bizsut

A bizsuk nem nemesfémekből készülnek, ezzel együtt nagyon népszerűek, hiszen segítségükkel változatos kiegészítőkre tehetünk szert, viszonylag kedvező áron. Ám nem ritka, hogy viselésük kellemetlen tüneteket okoz: a fülbevaló környékén a fül ég, viszket, a nyaklánc, karkötő mellett a bőr kipirul, begyullad. A fémallergia leggyakrabban bőrtünetekkel jelentkezik. Vörösség, viszketés, duzzanat, hámló-kiszáradt bőr. A tünetek először közvetlenül az érintkezés helyén alakulnak ki, később akár test szerte is megjelenhetnek. Hosszabb fennállás esetén a bőr megvastagodik, berepedezik, bizonyos esetekben a bőrtünet lehet csalánkiütésszerű is. Azt gondolhatnánk, hogy bizsuk helyett biztosabb, ha ezüst ékszert választunk, de sajnos gyakran ezek viselése is fémallergiás tüneteket vált ki. Ennek oka, hogy az ezüstből készült ékszereket más fémekkel is ötvözhetik, az eltérő összetétel miatt pedig az is előfordulhat, hogy az egyik ezüst ékszer panaszokat okoz, a másik pedig nem. Ha bizonytalanok vagyunk, válasszunk aranyból készült ékszert, ez az az anyag, amely a legkisebb valószínűséggel fog allergiás tüneteket okozni.

Illatosítók, gyertyák és illóolajok

A karácsonyi hangulat elengedhetetlen kellékei. A pot-pourri szárított növényi összetevői penész spórák táptalajai lehetnek, ezért allergiások semmiképp ne tegyék olyan helyre, ahol közvetlenül belélegezhetik. Bizonyos illatanyagok az arra érzékenyeknél szintén felerősíthetik a tüneteket, így a bennük lévő kémiai anyagok miatt az illatosított gyertyák egy része is problémát okozhat.

Allergén szobanövények

Egy 1985-ben készült belga tanulmány szerint a fikuszok családjába tartozó Ficus benjamina, másnéven csüngőágú fikusz nedvéből, annak száradása után a latex szerkezetéhez hasonló, allergén molekulák jutnak a lakás légterébe. A kutatók által végzett vizsgálatban résztvevő 59 szénanáthás beteg 78 százaléka mutatott allergiás reakciót a fikusz, yucca, borostyán, pálma és más közismert dísznövények közül legalább egyre. Dr. Balogh Katalintól megtudtuk, hogy a szobanövények fajtától függetlenül is képesek allergiát okozni, gyakran öntözött, nedves földjük ugyanis kedvelt táptalaj a penészgombák számára. A gombatelepek kialakulását megelőzendő, javasolt bizonyos időközönként fellazítanunk a föld felső rétegét és a kelleténél gyakrabban cserélnünk a virágföldet. Fontos, hogy a cserépbe, a virágföldre hullott leveleket eltávolítsuk, mert ezeken is elszaporodhatnak a penészgombák.

Ételallergiások vendégségben

A nagy gonddal megválasztott ajándékok mellett fontos, hogy a menü összeállítása során ügyeljünk az alapanyagokra is. Ha ételallergiás vendég is érkezik hozzánk, akkor győződjünk meg róla, hogy az ételek hozzávalói között nem szerepel allergén összetevő, illetve, hogy az allergénmentes fogások a főzés során sem szennyeződtek (érintkeztek) az allergénnel!

Három évig kell szednie azt az anyagot, amire allergiás, de a kezelés végére –sőt a tapasztalatok szerint már a kezelés első évében is – jelentősen, átlagosan 80 százalékkal csökkennek az allergiás tünetei. Ön bevállalná?

Világszerte használt kezelési mód

„Maga az allergén specifikus immunterápia egyáltalán nem új kezelési mód, több mint száz éves múltra tekint vissza” – magyarázza dr. Balogh Katalinallergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Elsőként az 1900-as évek elején alkalmazták, ekkor fedezték fel, hogy ha a beteg szervezetébe juttatják az allergén anyagot, akkor az idővel megtanulja elviselni azt, így pedig az adott pollen hatására fellépő allergiás reakció is megszüntethető. Az 1950-es évek óta az immunterápiás készítményeket világszerte egyre több országban használják az allergiás betegségek kezelésére.

Nemcsak a tüneteket csillapítja, hanem a kiváltó okot kezeli

Az ebben az időszakban sokak által szedett antihisztamin tartalmú készítmények hatóanyaga, az allergiás reakció során, a szervezetben felszabadult hisztamin kötődését gátolja a nyálkahártyán lévő hisztamin receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy hatására az allergiás tünetek már nem tudnak megjelenni: a betegnél egy időre – a gyógyszer folyamatos szedésének ideje alatt – szerencsés esetben megszűnik a tüsszögés, orrfolyás. Ezzel szemben az allergén specifikus immunterápiama az egyetlen olyan kezelési mód, amely nem csak a tünetekre hat, hanem az allergia kiváltó okát, az immunrendszer túlműködését fékezi meg. Sikeres terápia esetén pedig a hatás a készítmény szedésének befejezését követően több évig tart.

Erősödnek-e a tünetei, ha az allergént szedi?

Az immunterápiás készítmények előállítása és adagolása szigorúan szabályozott keretek közt történik. A biztonságos kezelés érdekében már az 1970-es években megszületett az a mai napig is érvényben lévő alap koncepció, mely a készítmények összeállításának módját egységesen szabályozza. Az allergén-specifikus immunterápia gyakorlati alkalmazására vonatkozó nemzetközi irányelveket pedig az Egészségügyi Világszervezet fektette le 1997-ben. „A terápia során a beteg valóban azt az allergént szedi, ami a panaszait kiváltja, ám a lényeg, hogy mindezt ellenőrzött mennyiségben, tisztított, standardizált allergénekkel teszi. Az allergiás tünetei pedig azért nem fognak a kezelés hatására erősödni, mert más a bevitel útja. A pollenek a légutakon keresztül okoznak tüneteket, a beteg belélegzi, tüsszögni kezd, az orra viszket. Itt a beteg az allergént tabletta, vagy cseppek formájában a nyelve alá helyezi, vagyis nem a légutakba kerül, hanem a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel, ezért nem erősödnek a légúti tünetei” – fejti ki részletesen a sokakban megfogalmazódott kérdést a főorvosnő.

Negatív és pozitív mellékhatásokra is számíthat!

Ahogyan az antihisztamin készítmények esetében, úgy az allergén specifikus immunterápiánál is előfordulhatnak mellékhatások. Ezek jellemzően helyi mellékhatások, a bevitel helyén jelennek meg és átmeneti kellemetlenség kategóriába sorolhatók. A leggyakoribb eset, a készítmények alkalmazását követően fellépő, a szájnyálkahártyán tapasztalt enyhe viszkető érzés. Dr. Balogh Katalin fontosnak tartja megemlíteni, hogy az allergén immunterápia esetében pozitív hatásokról is beszélhetünk. A készítmények szedésével ugyanis meg lehet előzni az újabb allergiák megjelenését, illetve az olyan súlyos szövődményt is, ami elsősorban a nem megfelelően kezelt allergiásoknál jelentkezik: az asztma kialakulását.