Három évig kell szednie azt az anyagot, amire allergiás, de a kezelés végére –sőt a tapasztalatok szerint már a kezelés első évében is – jelentősen, átlagosan 80 százalékkal csökkennek az allergiás tünetei. Ön bevállalná?

Világszerte használt kezelési mód

„Maga az allergén specifikus immunterápia egyáltalán nem új kezelési mód, több mint száz éves múltra tekint vissza” – magyarázza dr. Balogh Katalinallergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Elsőként az 1900-as évek elején alkalmazták, ekkor fedezték fel, hogy ha a beteg szervezetébe juttatják az allergén anyagot, akkor az idővel megtanulja elviselni azt, így pedig az adott pollen hatására fellépő allergiás reakció is megszüntethető. Az 1950-es évek óta az immunterápiás készítményeket világszerte egyre több országban használják az allergiás betegségek kezelésére.

Nemcsak a tüneteket csillapítja, hanem a kiváltó okot kezeli

Az ebben az időszakban sokak által szedett antihisztamin tartalmú készítmények hatóanyaga, az allergiás reakció során, a szervezetben felszabadult hisztamin kötődését gátolja a nyálkahártyán lévő hisztamin receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy hatására az allergiás tünetek már nem tudnak megjelenni: a betegnél egy időre – a gyógyszer folyamatos szedésének ideje alatt – szerencsés esetben megszűnik a tüsszögés, orrfolyás. Ezzel szemben az allergén specifikus immunterápiama az egyetlen olyan kezelési mód, amely nem csak a tünetekre hat, hanem az allergia kiváltó okát, az immunrendszer túlműködését fékezi meg. Sikeres terápia esetén pedig a hatás a készítmény szedésének befejezését követően több évig tart.

Erősödnek-e a tünetei, ha az allergént szedi?

Az immunterápiás készítmények előállítása és adagolása szigorúan szabályozott keretek közt történik. A biztonságos kezelés érdekében már az 1970-es években megszületett az a mai napig is érvényben lévő alap koncepció, mely a készítmények összeállításának módját egységesen szabályozza. Az allergén-specifikus immunterápia gyakorlati alkalmazására vonatkozó nemzetközi irányelveket pedig az Egészségügyi Világszervezet fektette le 1997-ben. „A terápia során a beteg valóban azt az allergént szedi, ami a panaszait kiváltja, ám a lényeg, hogy mindezt ellenőrzött mennyiségben, tisztított, standardizált allergénekkel teszi. Az allergiás tünetei pedig azért nem fognak a kezelés hatására erősödni, mert más a bevitel útja. A pollenek a légutakon keresztül okoznak tüneteket, a beteg belélegzi, tüsszögni kezd, az orra viszket. Itt a beteg az allergént tabletta, vagy cseppek formájában a nyelve alá helyezi, vagyis nem a légutakba kerül, hanem a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel, ezért nem erősödnek a légúti tünetei” – fejti ki részletesen a sokakban megfogalmazódott kérdést a főorvosnő.

Negatív és pozitív mellékhatásokra is számíthat!

Ahogyan az antihisztamin készítmények esetében, úgy az allergén specifikus immunterápiánál is előfordulhatnak mellékhatások. Ezek jellemzően helyi mellékhatások, a bevitel helyén jelennek meg és átmeneti kellemetlenség kategóriába sorolhatók. A leggyakoribb eset, a készítmények alkalmazását követően fellépő, a szájnyálkahártyán tapasztalt enyhe viszkető érzés. Dr. Balogh Katalin fontosnak tartja megemlíteni, hogy az allergén immunterápia esetében pozitív hatásokról is beszélhetünk. A készítmények szedésével ugyanis meg lehet előzni az újabb allergiák megjelenését, illetve az olyan súlyos szövődményt is, ami elsősorban a nem megfelelően kezelt allergiásoknál jelentkezik: az asztma kialakulását.

A D-vitaminról tudjuk, hogy nem csak a csontritkulás megelőzése miatt fontos. Pótlásával - több krónikus betegség megelőzése mellett - az őszi-téli időszakban gyakori megbetegedéseket is csökkenthetjük. Prof. Balázs Csabaendokrinológus, immunológus, az Endokrinközpont orvosa emellett a szelén kedvező hatásaira is felhívja a figyelmet.

Korábbi évek kutatásai igazolták, hogy a hazai lakosság döntő többségénél jelentős D-vitamin hiány jelentkezik tél végére. A D-vitamin napfény hatására termelődik a bőrben, ezért a téli hónapok alatt fontos pótolni tabletták, cseppek segítségével. A jelenleg érvényben lévő ajánlások szerint gyerekeknek 1000NE, felnőtteknek 2000NE az ajánlott napi bevitel.

Az utóbbi évek figyelemfelhívó kampányának köszönhetően sokkal többen tudnak a D-vitamin szerepéről. Van azonban egy nyomelem, amiről kevesebbet hallani, pedig szintén fontos eszköz a védekezésben. A szelén szedését minden betegem számára javasolni szoktam – mondja Prof. Balázs Csaba. „Betegeim körében elsősorban hormonális problémák – pajzsmirigy rendellenességek, női és férfi meddőség - kapcsán merül fel a szelén szedése, ám egyéb betegségek kiegészítő terápiájában és prevenciójában is hasznos eszköznek tartom.

A szelén pótlás segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket, antioxidánsként pedig a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, a stroke, az asztma, a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások kockázatát is csökkentheti.” Számos kedvező tulajdonsága mellett, a téli időszakban leginkább a szelén antivirális hatását élvezhetjük.

2005-ös felmérések alapján az influenzajárvány Európa azon országaiban volt különösen nagymértékű, ahol alacsony szelén szint jellemző. „Európa országainak nagyobb részében, így hazánkban sem elegendő a talaj szeléntartalma. A szelénben legszegényebb skandináv országokban erre a problémára már megoldás is született: különböző módszerekkel érték el, hogy az ott termesztett növények, és az arra épülő táplálékláncban a szelénhiányt kiküszöböljék.”

Szelén a legnagyobb mennyiségben a brazil dióban, a tenger gyümölcseiben (rák, kagylók, tonhal), állati belsőségekben, szárnyasok húsában és a vörös húsokban található. Jó forrásai még a tejtermékek - elsősorban a vaj -, a citrusfélék, az avokádó, hagyma, paradicsom, sörélesztő és a teljes kiőrlésű gabonafélék. A brokkoli különösen sok szelént tartalmaz. Mivel azonban az étrendünk gyakran nem tartalmazza napi szinten a felsorolt élelmiszereket, illetve a talaj alacsony szeléntartalma miatt az egyes ételek szeléntartalma nem éri el a szükséges napi mennyiségét, érdemes táplálék kiegészítőként fogyasztani, meghatározott mennyiségben.

A szelén nagy dózisban mérgező hatású, ezért nagyon fontos, hogy betartsuk az orvos által felírt napi dózist. „Meg kell találnunk tehát azt a tartományt - általában 150-200 ug/nap - amelytől kedvező hatás várható, azonban a dózis függ a beteg állapotától, az indikációtól: a kritikus állapotban lévő betegeknek ennél lényegesen nagyobb dózisra van szükségük. Az optimális hatás érdekében a napi szükséges mennyiséget személyre szabottan javasolt beállítani: csak akkor és csak annyit, amit a szervezetünk feltétlenül igényel.”

forrás: Budai Endokrinközpont