Ha a tavalyi évhez hasonlóan az elmúlt heteket is tüsszögéssel, köhögéssel, orrfolyással és szemviszketéssel tölti, akkor gyanús, hogy a tünetek hátterében nem egy évről-évre ismétlődő nátha, hanem légúti allergia áll. Az alkaros bőrpróba, vagy Prick-teszt azonban ebben az időszakban nem végezhető el, ám más módon meg lehet állapítani, hogy mi okozza a tüneteket.

Az alkaros bőrpróba sok esetben nem végezhető

Pollenallergiás tünetek esetén az allergia vizsgálatát rendszerint alkaros bőrteszttel végezik. Ennek során az allergént az alkar bőrére csepegtetik, majd minimális (felületi hámréteg) bőrkarcolás történik, ezt követően nézik a bőr reakcióját. 10-15 perc alatt kialakuló vörösödés, duzzanat esetén az adott allergénre az allergia bizonyított. Erős allergiás tünetek esetén azonban nem végzünk bőrtesztet – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Erre a legalkalmasabb időszak a pollenszezon utáni hónapok: októbertől februárig. Szintén nem javasolt a teszt elvégzése, ha a beteg: - antihisztamint szed - bőrtünete van—például ekcéma, csalánkiütés, pikkelysömör - várandós vagy szoptat - az elmúlt hetekben tablettás vagy injekciós szteroid készítményt kapott.

Nem kell a szezon végéig szenvedni a tünetektől

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a betegnek az allergén növény virágzásának teljes időszakát allergiás tünetekkel kellene átvészelnie. A felsorolt esetekben vérből végzett allergiavizsgálatot lehet végezni, az allergiát ez esetben az allergénnel szemben a szervezetben termelődött ellenanyag – IgE – értékének megemelkedése igazolja. Az IgE specifikus, tehát nem csak az allergia tényét tudjuk így igazolni, hanem azt is pontosan meg tudjuk állapítani, hogy a beteg pontosan mire allergiás – teszi hozzá dr. Augusztinovicz Monika.

Gyorsan csökkennek a tünetek

A teszt eredménye alapján, a beteg tüneteit figyelembe véve személyre szabott kezelést fogunk kapni, mely egyaránt tartalmazhat vényköteles és recept nélküli készítményeket, gyógyszereket és orrspray-ket is. A tüneti kezelés hatására a panaszaink pár napon belül érezhetően csökkennek. Ezeket mindaddig szedni kell, amíg a tüneteket kiváltó pollen jelen van a levegőben. Ha hosszú távú megoldásban gondolkodunk, és nem szeretnénk minden szezonban gyógyszert szedni, akkor érdemes megfontolni az allergén immunterápia lehetőségét. Ezt a kezelést szezon előtt legalább 2 hónappal meg kell kezdni, tehát parlagfű allergiásoknak jövő májusban kell rá gondolni.

Három évig kell szednie azt az anyagot, amire allergiás, de a kezelés végére –sőt a tapasztalatok szerint már a kezelés első évében is – jelentősen, átlagosan 80 százalékkal csökkennek az allergiás tünetei. Ön bevállalná?

Világszerte használt kezelési mód

„Maga az allergén specifikus immunterápia egyáltalán nem új kezelési mód, több mint száz éves múltra tekint vissza” – magyarázza dr. Balogh Katalinallergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Elsőként az 1900-as évek elején alkalmazták, ekkor fedezték fel, hogy ha a beteg szervezetébe juttatják az allergén anyagot, akkor az idővel megtanulja elviselni azt, így pedig az adott pollen hatására fellépő allergiás reakció is megszüntethető. Az 1950-es évek óta az immunterápiás készítményeket világszerte egyre több országban használják az allergiás betegségek kezelésére.

Nemcsak a tüneteket csillapítja, hanem a kiváltó okot kezeli

Az ebben az időszakban sokak által szedett antihisztamin tartalmú készítmények hatóanyaga, az allergiás reakció során, a szervezetben felszabadult hisztamin kötődését gátolja a nyálkahártyán lévő hisztamin receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy hatására az allergiás tünetek már nem tudnak megjelenni: a betegnél egy időre – a gyógyszer folyamatos szedésének ideje alatt – szerencsés esetben megszűnik a tüsszögés, orrfolyás. Ezzel szemben az allergén specifikus immunterápiama az egyetlen olyan kezelési mód, amely nem csak a tünetekre hat, hanem az allergia kiváltó okát, az immunrendszer túlműködését fékezi meg. Sikeres terápia esetén pedig a hatás a készítmény szedésének befejezését követően több évig tart.

Erősödnek-e a tünetei, ha az allergént szedi?

Az immunterápiás készítmények előállítása és adagolása szigorúan szabályozott keretek közt történik. A biztonságos kezelés érdekében már az 1970-es években megszületett az a mai napig is érvényben lévő alap koncepció, mely a készítmények összeállításának módját egységesen szabályozza. Az allergén-specifikus immunterápia gyakorlati alkalmazására vonatkozó nemzetközi irányelveket pedig az Egészségügyi Világszervezet fektette le 1997-ben. „A terápia során a beteg valóban azt az allergént szedi, ami a panaszait kiváltja, ám a lényeg, hogy mindezt ellenőrzött mennyiségben, tisztított, standardizált allergénekkel teszi. Az allergiás tünetei pedig azért nem fognak a kezelés hatására erősödni, mert más a bevitel útja. A pollenek a légutakon keresztül okoznak tüneteket, a beteg belélegzi, tüsszögni kezd, az orra viszket. Itt a beteg az allergént tabletta, vagy cseppek formájában a nyelve alá helyezi, vagyis nem a légutakba kerül, hanem a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel, ezért nem erősödnek a légúti tünetei” – fejti ki részletesen a sokakban megfogalmazódott kérdést a főorvosnő.

Negatív és pozitív mellékhatásokra is számíthat!

Ahogyan az antihisztamin készítmények esetében, úgy az allergén specifikus immunterápiánál is előfordulhatnak mellékhatások. Ezek jellemzően helyi mellékhatások, a bevitel helyén jelennek meg és átmeneti kellemetlenség kategóriába sorolhatók. A leggyakoribb eset, a készítmények alkalmazását követően fellépő, a szájnyálkahártyán tapasztalt enyhe viszkető érzés. Dr. Balogh Katalin fontosnak tartja megemlíteni, hogy az allergén immunterápia esetében pozitív hatásokról is beszélhetünk. A készítmények szedésével ugyanis meg lehet előzni az újabb allergiák megjelenését, illetve az olyan súlyos szövődményt is, ami elsősorban a nem megfelelően kezelt allergiásoknál jelentkezik: az asztma kialakulását.