Napozószerek

A kozmetikai készítmények is allergiát válthatnak ki, vagy a napfény és a kozmetikai készítmény együttes hatására fotoallergia alakulhat ki. A tünetek nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem a test egyéb pontjain is: a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek – magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az allergiáért elsősorban a készítményekben lévő illatanyagok és konzerválószerek a felelősek. Az érzékeny, allergiára hajlamos emberek ezért különös odafigyeléssel válasszák ki kozmetikumaikat! A készítmények kiválasztásakor alapvető követelmény, hogy ne károsítsák a bőrt, ne legyenek toxikusak, fényérzékenyítők és a verejtékkel se lépjenek reakcióba.

Citrusfélék, növények

Fitofotodermatitisz akkor jelentkezik, ha bizonyos növényekből fényérzékenyítő anyag kerül a bőrre, ami napfénnyel érintkezve égési sérüléshez hasonló tüneteket okoz. A tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin a felelős. Ha ez az anyag a bőrre jut, a napfény hatását felerősíti és leégéshez hasonló tüneteket okoz: a bőr kipirosodik, viszket, fájdalmas hólyagok jelennek meg rajta. A súlyosabb tünetek általában a növénnyel történt érintkezést követő 24 órában alakulnak ki, majd az ezt követő 2-3 napban rendszerint tovább fokozódnak. Dr. Garaczi Edina elmondta, hogy a citrusfélék (citrom, lime) mellett több, a kiskertekben előforduló növény is okozhat hasonló tüneteket: a leggyakrabban a petrezselyem, a zeller és egyéb gyomnövények által kiváltott panaszokkal találkozik a rendeléseken.

Fényérzékenységet okozó gyógyszerek

Bizonyos gyógyszereket ősszel és télen biztonsággal szedhetünk, de tavasszal-nyáron napfény hatására bőrkiütéseket, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak. Az ilyen típusú gyógyszerek UV-sugárzás hatására oxigén szabad gyököket szabadítanak fel, így károsítják a bőrt. A készítmények a napfény hatását felerősítik, úgynevezett foto-toxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása. A fényérzékenység mellett a gyógyszerek foto-allergiát is kiválthatnak. A különbség a tünetek megjelenésében is megfigyelhető: a foto-allergia tünetei nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem egyéb bőrfelületeken is.

Tanácsok a megelőzéshez és kezeléshez

- Ha új napvédő terméket használunk, legyünk elővigyázatosak, s mindig egy kis bőrfelületen teszteljük, mielőtt az egész testen alkalmaznánk!
- Gyógyszerek szedése előtt mindig nézzünk utána, hogy az adott készítmény – leggyakrabban az antibiotikumok és gyulladáscsökkentő krémek - okozhat-e fényérzékenységet! Ha igen, az alkalmazásának ideje alatt kerüljük a közvetlen napfényt, illetve a szabadban használjunk fényvédő krémet.
- Fitofotodermatitisz esetén fontos, hogy ne kertészkedjen direkt napsütésben, emellett a megelőzéshez védőruházat viselése is javasolt. A magas faktorszámú napvédő krém ugyanis a furokumarin fényérzékenyítő hatása ellen nem nyújt elegendő védelmet.
- Panaszok esetén ne kísérletezzünk otthoni kezeléssel. A bőrtünetek ellen antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő - szteroid-tartalmú - krémek használhatók.

Az Amerikai Asztma, Allergia és Klinikai Immunológiai Akadémia hírlevélben figyelmezteti az asztmásokat és asztmás gyermekek szüleit a nyár veszélyeire. Tapasztalatok szerint ugyanis a vakáció idején, táborokban és a nyaralás alatt sokan elfeledkeznek a rendszeres gyógyszerszedésről, amivel a súlyos asztmás roham kialakulását kockáztatják.

A gyógyszer biztosítja a tünetmentességet

Ha az asztmás beteg már hosszabb ideje jól érzi magát, a betegség tünetei - zihálás, köhögés, nehézlégzés - már nem jelentkeznek, hajlamos megfeledkezni a fenntartó kezelésről – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető betegség, ahhoz azonban, hogy a tünetek ne jelentkezzenek, a gyógyszereket a kezelőorvos tudta nélkül nem szabad elhagyni!

Gyerekek szülői felügyelet nélkül

A gyermekek esetében a szülőktől távol töltött idő jelenti a veszélyt, a táborokban, nagyobbak a fesztiválok idején gyakran elfelejtik a megszokott időben bevenni a gyógyszereiket. Az odafigyelésre pedig nagy szükség van, hiszen az új helyzetben több lehet az asztmás rohamot provokáló tényező – például magasabb pollenterhelés, nagyobb fizikai aktivitás - is. A nyári időszakban ezért jellemzően megemelkedik a sürgősségi ellátást igénylő asztmás esetek száma, különösen gyermekek és fiatalok körében.

Mit tegyünk, ha kimaradt a gyógyszer?

- Ha elfelejtettük használni a fenntartó kezelés során egyébként rendszeresen szedett gyógyszereinket, akkor amint ezt észrevettük figyeljünk rá, hogy álljunk vissza a korábbi adagolásra. Ne pótoljuk a kimaradt mennyiséget, de ügyeljünk rá, hogy ezt követően az előírt adagban alkalmazzuk. Erre azért van szükség, mert ezek a készítmények csökkentik a légutak gyulladását és így előzik meg az asztmás roham kialakulását.
- Az ezt követő időszakban még fokozottabban figyeljünk a tüneteinkre, használjuk rendszeresen a csúcsáramlásmérő készüléket! Ha az így mért értékeknél rosszabbodást látunk, akkor kövessük az asztma akciótervben leírtakat.
- A rohamoldó szereket nem kell minden nap, rendszeresen alkalmazni, csak ha a mért értékek vagy a tüneteink alapján szükség van rá. Azonban ha a fenntartó gyógyszerek kihagyását követően a szokásosnál is több alkalommal van rá szükségünk, akkor javasolt kezelőorvosunkkal egyeztetni, mert a gyógyszeres kezelés módosítására lehet szükség.

Jobb megelőzni

- Kisebb gyerek esetében, ha a szülőktől távol tölti a szünidő egy részét, akkor a rá felügyelő pedagógusokat, rokonokat tájékoztassuk a betegségéről, a roham kezdeti tüneteiről és a gyógyszerek szedésének menetéről.
- Ma már a gyerekek többségének van okostelefonja, ezt is segítségül hívhatjuk. Léteznek olyan alkalmazások, amik naponta, a megadott időben figyelmeztetnek a gyógyszerek szedésére.
- Utazás előtt keressük fel a gyermek kezelőorvosát, és gondoskodjunk arról, hogy a nyaralás idejére legyen nálunk elegendő gyógyszer. A gyógyszerek felírása mellett kérjük az orvos tanácsát azzal kapcsolatban, hogy mire érdemes még figyelni a vakáció alatt.

Három évig kell szednie azt az anyagot, amire allergiás, de a kezelés végére –sőt a tapasztalatok szerint már a kezelés első évében is – jelentősen, átlagosan 80 százalékkal csökkennek az allergiás tünetei. Ön bevállalná?

Világszerte használt kezelési mód

„Maga az allergén specifikus immunterápia egyáltalán nem új kezelési mód, több mint száz éves múltra tekint vissza” – magyarázza dr. Balogh Katalinallergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Elsőként az 1900-as évek elején alkalmazták, ekkor fedezték fel, hogy ha a beteg szervezetébe juttatják az allergén anyagot, akkor az idővel megtanulja elviselni azt, így pedig az adott pollen hatására fellépő allergiás reakció is megszüntethető. Az 1950-es évek óta az immunterápiás készítményeket világszerte egyre több országban használják az allergiás betegségek kezelésére.

Nemcsak a tüneteket csillapítja, hanem a kiváltó okot kezeli

Az ebben az időszakban sokak által szedett antihisztamin tartalmú készítmények hatóanyaga, az allergiás reakció során, a szervezetben felszabadult hisztamin kötődését gátolja a nyálkahártyán lévő hisztamin receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy hatására az allergiás tünetek már nem tudnak megjelenni: a betegnél egy időre – a gyógyszer folyamatos szedésének ideje alatt – szerencsés esetben megszűnik a tüsszögés, orrfolyás. Ezzel szemben az allergén specifikus immunterápiama az egyetlen olyan kezelési mód, amely nem csak a tünetekre hat, hanem az allergia kiváltó okát, az immunrendszer túlműködését fékezi meg. Sikeres terápia esetén pedig a hatás a készítmény szedésének befejezését követően több évig tart.

Erősödnek-e a tünetei, ha az allergént szedi?

Az immunterápiás készítmények előállítása és adagolása szigorúan szabályozott keretek közt történik. A biztonságos kezelés érdekében már az 1970-es években megszületett az a mai napig is érvényben lévő alap koncepció, mely a készítmények összeállításának módját egységesen szabályozza. Az allergén-specifikus immunterápia gyakorlati alkalmazására vonatkozó nemzetközi irányelveket pedig az Egészségügyi Világszervezet fektette le 1997-ben. „A terápia során a beteg valóban azt az allergént szedi, ami a panaszait kiváltja, ám a lényeg, hogy mindezt ellenőrzött mennyiségben, tisztított, standardizált allergénekkel teszi. Az allergiás tünetei pedig azért nem fognak a kezelés hatására erősödni, mert más a bevitel útja. A pollenek a légutakon keresztül okoznak tüneteket, a beteg belélegzi, tüsszögni kezd, az orra viszket. Itt a beteg az allergént tabletta, vagy cseppek formájában a nyelve alá helyezi, vagyis nem a légutakba kerül, hanem a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel, ezért nem erősödnek a légúti tünetei” – fejti ki részletesen a sokakban megfogalmazódott kérdést a főorvosnő.

Negatív és pozitív mellékhatásokra is számíthat!

Ahogyan az antihisztamin készítmények esetében, úgy az allergén specifikus immunterápiánál is előfordulhatnak mellékhatások. Ezek jellemzően helyi mellékhatások, a bevitel helyén jelennek meg és átmeneti kellemetlenség kategóriába sorolhatók. A leggyakoribb eset, a készítmények alkalmazását követően fellépő, a szájnyálkahártyán tapasztalt enyhe viszkető érzés. Dr. Balogh Katalin fontosnak tartja megemlíteni, hogy az allergén immunterápia esetében pozitív hatásokról is beszélhetünk. A készítmények szedésével ugyanis meg lehet előzni az újabb allergiák megjelenését, illetve az olyan súlyos szövődményt is, ami elsősorban a nem megfelelően kezelt allergiásoknál jelentkezik: az asztma kialakulását.