Napozószerek

A kozmetikai készítmények is allergiát válthatnak ki, vagy a napfény és a kozmetikai készítmény együttes hatására fotoallergia alakulhat ki. A tünetek nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem a test egyéb pontjain is: a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek – magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az allergiáért elsősorban a készítményekben lévő illatanyagok és konzerválószerek a felelősek. Az érzékeny, allergiára hajlamos emberek ezért különös odafigyeléssel válasszák ki kozmetikumaikat! A készítmények kiválasztásakor alapvető követelmény, hogy ne károsítsák a bőrt, ne legyenek toxikusak, fényérzékenyítők és a verejtékkel se lépjenek reakcióba.

Citrusfélék, növények

Fitofotodermatitisz akkor jelentkezik, ha bizonyos növényekből fényérzékenyítő anyag kerül a bőrre, ami napfénnyel érintkezve égési sérüléshez hasonló tüneteket okoz. A tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin a felelős. Ha ez az anyag a bőrre jut, a napfény hatását felerősíti és leégéshez hasonló tüneteket okoz: a bőr kipirosodik, viszket, fájdalmas hólyagok jelennek meg rajta. A súlyosabb tünetek általában a növénnyel történt érintkezést követő 24 órában alakulnak ki, majd az ezt követő 2-3 napban rendszerint tovább fokozódnak. Dr. Garaczi Edina elmondta, hogy a citrusfélék (citrom, lime) mellett több, a kiskertekben előforduló növény is okozhat hasonló tüneteket: a leggyakrabban a petrezselyem, a zeller és egyéb gyomnövények által kiváltott panaszokkal találkozik a rendeléseken.

Fényérzékenységet okozó gyógyszerek

Bizonyos gyógyszereket ősszel és télen biztonsággal szedhetünk, de tavasszal-nyáron napfény hatására bőrkiütéseket, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak. Az ilyen típusú gyógyszerek UV-sugárzás hatására oxigén szabad gyököket szabadítanak fel, így károsítják a bőrt. A készítmények a napfény hatását felerősítik, úgynevezett foto-toxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása. A fényérzékenység mellett a gyógyszerek foto-allergiát is kiválthatnak. A különbség a tünetek megjelenésében is megfigyelhető: a foto-allergia tünetei nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem egyéb bőrfelületeken is.

Tanácsok a megelőzéshez és kezeléshez

- Ha új napvédő terméket használunk, legyünk elővigyázatosak, s mindig egy kis bőrfelületen teszteljük, mielőtt az egész testen alkalmaznánk!
- Gyógyszerek szedése előtt mindig nézzünk utána, hogy az adott készítmény – leggyakrabban az antibiotikumok és gyulladáscsökkentő krémek - okozhat-e fényérzékenységet! Ha igen, az alkalmazásának ideje alatt kerüljük a közvetlen napfényt, illetve a szabadban használjunk fényvédő krémet.
- Fitofotodermatitisz esetén fontos, hogy ne kertészkedjen direkt napsütésben, emellett a megelőzéshez védőruházat viselése is javasolt. A magas faktorszámú napvédő krém ugyanis a furokumarin fényérzékenyítő hatása ellen nem nyújt elegendő védelmet.
- Panaszok esetén ne kísérletezzünk otthoni kezeléssel. A bőrtünetek ellen antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő - szteroid-tartalmú - krémek használhatók.

A nagy esőzések és a párás levegő mellett az extrém forróság sem kedvez a légúti betegséggel élőknek. Egy friss kutatás szerint tartósan meleg napokon, a talajközeli ózon koncentrációjának növekedése miatt megemelkedhet az asztmás rohamok előfordulása.

Nyáron triplázódnak a veszélyek

A nyári hónapok alatt több okból is súlyosbodhat az asztma – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Megemelkedik az allergének száma a levegőben, sok betegnél a pollenek belélegzése is súlyosbítja a tüneteket. Emellett egy-egy hosszabb, pár napos esőzés sem ritka, az ezzel járó fülledtség, párás levegő pedig szintén légzési panaszokat okozhat. Sajnos azonban a jó idő sem hoz könnyebbséget, nagy hőség idején megint megemelkedhet az asztmás rohamok kockázata.

A nyári szmog

Szmogriadóról, magas légszennyezettségről általában a párás, kevés légmozgással járó téli hónapokban hallunk, pedig a nyári szmog is létező jelenség, mely hosszabb ideje tartó napsütéses időjárás és a gépjárművek károsanyag-kibocsátása miatt alakulhat ki. Tehát nem önmagában a hőség, hanem az ezzel járó talajközeli ózon koncentrációjának növekedése az, ami megnehezíti a betegek dolgát. A talajközeli ózon magas koncentrációja károsan hat a légzőrendszerre is, súlyosbíthatja a pollenallergiások és asztmások tüneteit.

Fiatalabbaknál az eső, idősebbeknél a hőség?

Az Environmental Health folyóirat közlése alapján, az egyesült államokbeli Marylandben 2000 és 2012 között készült felmérés szerint, az extrém hőséggel járó napokon megemelkedett a kórházi ellátást igénylő asztmás rohamok száma. Különösen a fiatalok és a felnőttek körében, az 5-17 és a 18- 64 éves korosztály tagjainál. Érdekes megjegyezni, hogy az 5 év alattiaknál a hőség nem okozott jelentős súlyosbodást a tünetekben, ám az intenzív esőzéssel járó csapadékos időszak már nagyobb mértékben megemelte a kórházi sürgősségi ellátások számát.

A legfontosabb a megelőzés

- A nyári szmog kialakulásáról folyamatosan informálódhatunk. Érdemes nyomon követni a napi időjárás jelentést, ott az ózonszint mértékét is láthatjuk. Ha ez magas, akkor jobb az aznapra tervezett szabadtéri programot lemondani, mert már egészen rövid idő is elég ahhoz, hogy köhögést, a torokban szárazságérzést, az asztmás légúti gyulladásfokozódását, légzési nehézséget okozzon.
- Az ózon mennyisége a nappali órákban magas, míg éjszaka igen alacsony. A legmagasabb koncentrációkra a kora délutáni órákban lehet számítani.
- Ha úgy érezzük, hogy a tüneteink erősödnek, ne várjuk meg, míg az állapotunk tovább romlik. Az asztmás roham megelőzhető, ha a kezdeti jelek – köhögés, fokozódó nehézlégzés, fáradtság, mellkasi nehézség – észlelésekor a kezelőorvossal előre egyeztetett módon alkalmazzuk az asztma akció tervet, a megbeszélt gyógyszereket használva.
Dr. Potecz Györgyi ezért azt tanácsolja, ha még nem tette, minden beteg keresse fel a kezelőorvosát, hogy – a nyaralásra, utazásokra is gondolva - a szükséges gyógyszereit beszerezhesse.

Forrás: Budai Allergiaközpont

Nyáron triplázódnak a veszélyek

A nyári hónapok alatt több okból is súlyosbodhat az asztma – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Megemelkedik az allergének száma a levegőben, sok betegnél a pollenek belélegzése is súlyosbítja a tüneteket. Emellett egy-egy hosszabb, pár napos esőzés sem ritka, az ezzel járó fülledtség, párás levegő pedig szintén légzési panaszokat okozhat. Sajnos azonban a jó idő sem hoz könnyebbséget, nagy hőség idején megint megemelkedhet az asztmás rohamok kockázata.

A nyári szmog

Szmogriadóról, magas légszennyezettségről általában a párás, kevés légmozgással járó téli hónapokban hallunk, pedig a nyári szmog is létező jelenség, mely hosszabb ideje tartó napsütéses időjárás és a gépjárművek károsanyag-kibocsátása miatt alakulhat ki. Tehát nem önmagában a hőség, hanem az ezzel járó talajközeli ózon koncentrációjának növekedése az, ami megnehezíti a betegek dolgát. A talajközeli ózon magas koncentrációja károsan hat a légzőrendszerre is, súlyosbíthatja a pollenallergiások és asztmások tüneteit.

Fiatalabbaknál az eső, idősebbeknél a hőség?

Az Environmental Health folyóirat közlése alapján, az egyesült államokbeli Marylandben 2000 és 2012 között készült felmérés szerint, az extrém hőséggel járó napokon megemelkedett a kórházi ellátást igénylő asztmás rohamok száma. Különösen a fiatalok és a felnőttek körében, az 5-17 és a 18- 64 éves korosztály tagjainál. Érdekes megjegyezni, hogy az 5 év alattiaknál a hőség nem okozott jelentős súlyosbodást a tünetekben, ám az intenzív esőzéssel járó csapadékos időszak már nagyobb mértékben megemelte a kórházi sürgősségi ellátások számát.

A legfontosabb a megelőzés

- A nyári szmog kialakulásáról folyamatosan informálódhatunk. Érdemes nyomonkövetni a napi időjárás jelentést, ott az ózonszint mértékét is láthatjuk. Ha ez magas, akkor jobb az aznapra tervezett szabadtéri programot lemondani, mert már egészen rövid idő is elég ahhoz, hogy köhögést, a torokban szárazságérzést, az asztmás légúti gyulladásfokozódását, légzési nehézséget okozzon.
- Az ózon mennyisége a nappali órákban magas, míg éjszaka igen alacsony. A legmagasabb koncentrációkra a kora délutáni órákban lehet számítani.
- Ha úgy érezzük, hogy a tüneteink erősödnek, ne várjuk meg, míg az állapotunk tovább romlik. Az asztmás roham megelőzhető, ha a kezdeti jelek – köhögés, fokozódó nehézlégzés, fáradtság, mellkasi nehézség – észlelésekor a kezelőorvossal előre egyeztetett módon alkalmazzuk az asztma akció tervet, a megbeszélt gyógyszereket használva.
Dr. Potecz Györgyi ezért azt tanácsolja, ha még nem tette, minden beteg keresse fel a kezelőorvosát, hogy – a nyaralásra, utazásokra is gondolva - a szükséges gyógyszereit beszerezhesse.