A légiós betegséget, vagy legionellózist épületgépész-kórnak is nevezik, a fertőzések kialakulásában ugyanis döntő szerepet játszanak a különböző épületgépészeti berendezések. A fertőzést meleg vizes környezetben megjelenő baktériumok okozzák, így veszélyt jelenthetnek a nem megfelelően gondozott zuhanyzók, hűtőtornyok, pezsgőfürdők és szökőkutak is.

Csak belélegzés útján fertőz

A Legionella baktériummal számtalan helyen találkozhatunk életünk során. A kórokozó gyakorlatilag bárhol elszaporodhat, ahol 37fok feletti vizes környezetet talál. Természetes vizeinkben is előfordul, de megtalálható a háztartási melegvizes rendszerekben is. Nyugodtan kezet moshatunk vele, akár meg is ihatjuk, tüneteket ugyanis kizárólag belélegzés útján okoz, ha a tüdőbe jut – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpontfőorvosa. A fertőzés forrásai így olyan vizes berendezések lehetnek, amelyek működésük közben aeroszol méretű vízcseppeket bocsájtanak ki.

40 éve jelent meg a kórokozó

A Legionella baktériumot először 1977-ben azonosították, az „Amerikai Légionáriusok” veterán segélyszervezet egy évvel korábbi ülésén kitört tüdőgyulladás-járvány kapcsán. A közegészségügyi vizsgálatok azt is megállapították, hogy a 182 megbetegedést – melyek közül 29 halállal végződött – a szállodai légkondicionáló párásítójában megtelepedő baktérium okozta.

A korszerű otthoni klímától nem fog legionella fertőzést kapni

Az otthoni klímaberendezéseket javasolt évente szakemberrel kitisztíttatni, még tavasszal, az intenzív használat előtt. A Legionella baktérium csak vizes környezetben tud megjelenni, az olyan klímaberendezéseknél, amelyek nem használnak vizet a levegő hűtéséhez, tehát az otthoni és az autóban lévő klímáknál nem kell tartani fertőzéstől – olvasható az Amerikai Járványügyi Központ honlapján. A készülékek tisztítását azonban így is el kell végezni, mert a benne lévő gombák, kosz és egyéb baktériumok miatt az elhanyagolt készülék számos más légúti betegség forrása lehetnek.

Influenzához hasonló tünetek

A betegség kezdeti szakaszában láz, fejfájás izomfájdalom jelentkezik, majd később száraz köhögés és tüdőgyulladás lép fel. A kórokozó elsősorban az 50 év feletti korosztály, a krónikus tüdőbetegek és a dohányosok számára jelent fokozott kockázatot, illetve azoknál, akiknél csökkent immunműködés áll fenn.

Nyaralás alatt is megfertőzhet

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 213-as felméréséből kiderül, hogy 2005 ás 2012 között a fertőzések 73%-a közösségben szerzett, 19%-a utazással társult, 8% pedig egészségügyi létesítményekhez köthető. 2011-ben például több angliai és walesi utasnál jelentkeztek tünetek görögországi nyaralásukról hazatérve. Az esetek kivizsgálása kapcsán a hatóságok több karbantartási és fertőtlenítési hiányosságot is feltártak egy görög szálláshely vízrendszerében, vízhőmérséklet szabályozási problémát is azonosítottak és kimutatták a Legionella kórokozó jelenlétét is.

Nem lehet megelőzni

Mivel a kórokozó belélegzéssel terjed, ez esetben sem az alapos kézmosás, sem az egyéb bevált praktikák nem segíthetnek. A fertőzés ellen védekezni csak az előírások betartásával lehetséges. Hazánkban ez év februárjától lépett hatályba az Emberi Erőforrások Minisztériumának 49/2015. (IX.6.) rendelete, mely szerint a fokozott kockázatot jelentő közegekben (pl. kereskedelmi szálláshelyeken, egészségügyi és szociális létesítményekben, nedves hűtőtornyokban, közfürdőkben a 30°C-nál melegebb, vízpermetet képző medencék esetén,) kötelező rendszeres vizsgálatokat, mintavételeket végezni a Legionella kiszűrése érdekében.

Ha tünetei vannak, forduljon orvoshoz!

A betegség fokozott kockázatot jelent a rizikócsoportba – 50 év felettiek, dohányosok, krónikus tüdőbetegek, csökkent immunműködés - tartozók számára, ezért ha a betegség tünetei jelentkeznek, forduljunk mielőbb orvoshoz! A kórokozót vérből, légúti váladékból és vizeletből is ki lehet mutatni. Ezt követően a szükséges antibiotikumos kezelést kell megkezdeni.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

A nagy esőzések és a párás levegő mellett az extrém forróság sem kedvez a légúti betegséggel élőknek. Egy friss kutatás szerint tartósan meleg napokon, a talajközeli ózon koncentrációjának növekedése miatt megemelkedhet az asztmás rohamok előfordulása.

Nyáron triplázódnak a veszélyek

A nyári hónapok alatt több okból is súlyosbodhat az asztma – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Megemelkedik az allergének száma a levegőben, sok betegnél a pollenek belélegzése is súlyosbítja a tüneteket. Emellett egy-egy hosszabb, pár napos esőzés sem ritka, az ezzel járó fülledtség, párás levegő pedig szintén légzési panaszokat okozhat. Sajnos azonban a jó idő sem hoz könnyebbséget, nagy hőség idején megint megemelkedhet az asztmás rohamok kockázata.

A nyári szmog

Szmogriadóról, magas légszennyezettségről általában a párás, kevés légmozgással járó téli hónapokban hallunk, pedig a nyári szmog is létező jelenség, mely hosszabb ideje tartó napsütéses időjárás és a gépjárművek károsanyag-kibocsátása miatt alakulhat ki. Tehát nem önmagában a hőség, hanem az ezzel járó talajközeli ózon koncentrációjának növekedése az, ami megnehezíti a betegek dolgát. A talajközeli ózon magas koncentrációja károsan hat a légzőrendszerre is, súlyosbíthatja a pollenallergiások és asztmások tüneteit.

Fiatalabbaknál az eső, idősebbeknél a hőség?

Az Environmental Health folyóirat közlése alapján, az egyesült államokbeli Marylandben 2000 és 2012 között készült felmérés szerint, az extrém hőséggel járó napokon megemelkedett a kórházi ellátást igénylő asztmás rohamok száma. Különösen a fiatalok és a felnőttek körében, az 5-17 és a 18- 64 éves korosztály tagjainál. Érdekes megjegyezni, hogy az 5 év alattiaknál a hőség nem okozott jelentős súlyosbodást a tünetekben, ám az intenzív esőzéssel járó csapadékos időszak már nagyobb mértékben megemelte a kórházi sürgősségi ellátások számát.

A legfontosabb a megelőzés

- A nyári szmog kialakulásáról folyamatosan informálódhatunk. Érdemes nyomon követni a napi időjárás jelentést, ott az ózonszint mértékét is láthatjuk. Ha ez magas, akkor jobb az aznapra tervezett szabadtéri programot lemondani, mert már egészen rövid idő is elég ahhoz, hogy köhögést, a torokban szárazságérzést, az asztmás légúti gyulladásfokozódását, légzési nehézséget okozzon.
- Az ózon mennyisége a nappali órákban magas, míg éjszaka igen alacsony. A legmagasabb koncentrációkra a kora délutáni órákban lehet számítani.
- Ha úgy érezzük, hogy a tüneteink erősödnek, ne várjuk meg, míg az állapotunk tovább romlik. Az asztmás roham megelőzhető, ha a kezdeti jelek – köhögés, fokozódó nehézlégzés, fáradtság, mellkasi nehézség – észlelésekor a kezelőorvossal előre egyeztetett módon alkalmazzuk az asztma akció tervet, a megbeszélt gyógyszereket használva.
Dr. Potecz Györgyi ezért azt tanácsolja, ha még nem tette, minden beteg keresse fel a kezelőorvosát, hogy – a nyaralásra, utazásokra is gondolva - a szükséges gyógyszereit beszerezhesse.

Forrás: Budai Allergiaközpont