Nyáron triplázódnak a veszélyek

A nyári hónapok alatt több okból is súlyosbodhat az asztma – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Megemelkedik az allergének száma a levegőben, sok betegnél a pollenek belélegzése is súlyosbítja a tüneteket. Emellett egy-egy hosszabb, pár napos esőzés sem ritka, az ezzel járó fülledtség, párás levegő pedig szintén légzési panaszokat okozhat. Sajnos azonban a jó idő sem hoz könnyebbséget, nagy hőség idején megint megemelkedhet az asztmás rohamok kockázata.

A nyári szmog

Szmogriadóról, magas légszennyezettségről általában a párás, kevés légmozgással járó téli hónapokban hallunk, pedig a nyári szmog is létező jelenség, mely hosszabb ideje tartó napsütéses időjárás és a gépjárművek károsanyag-kibocsátása miatt alakulhat ki. Tehát nem önmagában a hőség, hanem az ezzel járó talajközeli ózon koncentrációjának növekedése az, ami megnehezíti a betegek dolgát. A talajközeli ózon magas koncentrációja károsan hat a légzőrendszerre is, súlyosbíthatja a pollenallergiások és asztmások tüneteit.

Fiatalabbaknál az eső, idősebbeknél a hőség?

Az Environmental Health folyóirat közlése alapján, az egyesült államokbeli Marylandben 2000 és 2012 között készült felmérés szerint, az extrém hőséggel járó napokon megemelkedett a kórházi ellátást igénylő asztmás rohamok száma. Különösen a fiatalok és a felnőttek körében, az 5-17 és a 18- 64 éves korosztály tagjainál. Érdekes megjegyezni, hogy az 5 év alattiaknál a hőség nem okozott jelentős súlyosbodást a tünetekben, ám az intenzív esőzéssel járó csapadékos időszak már nagyobb mértékben megemelte a kórházi sürgősségi ellátások számát.

A legfontosabb a megelőzés

- A nyári szmog kialakulásáról folyamatosan informálódhatunk. Érdemes nyomonkövetni a napi időjárás jelentést, ott az ózonszint mértékét is láthatjuk. Ha ez magas, akkor jobb az aznapra tervezett szabadtéri programot lemondani, mert már egészen rövid idő is elég ahhoz, hogy köhögést, a torokban szárazságérzést, az asztmás légúti gyulladásfokozódását, légzési nehézséget okozzon.
- Az ózon mennyisége a nappali órákban magas, míg éjszaka igen alacsony. A legmagasabb koncentrációkra a kora délutáni órákban lehet számítani.
- Ha úgy érezzük, hogy a tüneteink erősödnek, ne várjuk meg, míg az állapotunk tovább romlik. Az asztmás roham megelőzhető, ha a kezdeti jelek – köhögés, fokozódó nehézlégzés, fáradtság, mellkasi nehézség – észlelésekor a kezelőorvossal előre egyeztetett módon alkalmazzuk az asztma akció tervet, a megbeszélt gyógyszereket használva.
Dr. Potecz Györgyi ezért azt tanácsolja, ha még nem tette, minden beteg keresse fel a kezelőorvosát, hogy – a nyaralásra, utazásokra is gondolva - a szükséges gyógyszereit beszerezhesse.

A tavasz közepén, a nyár közeledtével egyre több allergiás érzi az egyre erősebb tüneteket. Ám amíg a szabadtéri allergéneket nemigen tudjuk távol tartani, a beltéri allergizáló anyagok megfékezésére azért van mód, így például könnyebben lélegezhetünk alvás közben. Néhány jó tanács:

- Használhatunk speciális ágyneműt
Mivel a matracokban, a takarókban és a párnákban milliószám találhatók a mikroszkopikus méretű poratkák, érdemes tőlük távol tartani magunkat, amennyire lehet. Ezek az apró élőlények a testből származó zsírokból, olajokból és az elhalt bőrsejtekből élnek és számos kellemetlenséget okoznak az allergiásoknak. A minőségi, izzadtságot felszívó és lélegező anyagból készült huzatok elvágják az atkák élelmiszer-utánpótlásának útját, és annyira távol tartanak tőlük, amennyire csak lehet. Mivel az életünk egyharmadát ágyban töltjük, érdemes az allergénmentes környezet kialakítását éppen ezzel a fontos bútorral kezdeni.

- Hetente mosni, nyolcévente cserélni
A párnákat, a takarókat, az ágyneműket hetente érdemes kimosni forró vízben. A forró 140 foknál melegebbet jelent, ugyanis ez az a hőfok, amely képes elpusztítani a poratkákat. Amennyiben az ágymatracunk elmúlt 8 éves, ajánlatos újra cserélni, mert a millió atkának otthonul szolgáló öreg matracok megkeseríthetik az allergiások éjszakáit.

- Fokozott figyelem a szőnyegeknek
Bár a puha szőnyegek kényeztetik a talpunkat, 100-szor több allergént tartalmazhatnak, mint a parketta vagy a járólap. A penészfoltok, a házi kedvencek elhalt bőrsejtjei és a poratkák ugyanis imádnak a szőnyegekben megtelepedni, és ritka porszívózással nem lehet őket eltávolítani. Különösen, ha nincs is keménypadló a padlószőnyeg alatt, legalább hetente egyszer alaposan porszívózzunk ki, ideális esetben HEPA-szűrővel ellátott porszívóval.

- Szellőztessük a fürdőszobát
A penészfoltok leginkább a fürdőszobában bukkannak fel, különösen, ha nincs is szellőztetve a helyiség. Éppen ezért olyan sokszor érdemes nyitva tartani a fürdőszoba ablakát, ahányszor csak lehet. Ha azonban észreveszünk penészes fekete foltokat a zuhanyzóban, a mosdóban vagy a WC-ben, fokozott figyelemmel távolítsuk el, a higiénikusabb fürdőszobai klíma érdekében.

- A nappali ablaka legyen csukva
Habár a fürdőszobát fokozottan érdemes szellőztetni, a nappaliban, a hálószobában és a konyhában ajánlatosabb csukva tartani az ablakokat, ajtókat, amíg dühöng a pollenszezon – vagyis elsősorban tavasszal és nyáron. Így bizonyos mértékben kizárhatjuk az allergizáló anyagokat a lakásunkból.

Forrás: Larry Miller blogja