Allergiások gyakran tapasztalják, hogy pollenszezonban a torkuk viszket, kapar, egyesek furcsa bizsergető érzésről is beszámolnak. A zavaró jelenség a szénanátha tünete is lehet, ám más okokból is jelentkezhet. Ezeket gyűjtöttük össze dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának segítségével.

Allergiás nátha

A könnyező, viszkető szemek, orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés mellett a torok viszketése is gyakori szénanáthás tünet. Épp úgy jelentkezik, mint amikor valamelyik testrészünk viszketni kezd, ám itt nyilván problémásabb egy jól irányzott vakarással megszabadulni tőle. Az érintettek ezért különböző praktikákat bevetnek: gyakran kis kortyokat isznak, cukorkákat szopogatnak, torokköszörüléssel igyekeznek megszüntetni a zavaró jelenséget.
Tipp: ha a torokviszketés mellett a szénanátha egyéb tüneteit is tapasztaljuk, akkor antihisztamin tartalmú készítményekkel tudjuk kezelni. Allergiavizsgálatot és fül-orr-gégészeti kivizsgálást követően allergológus tud megfelelő készítményt ajánlani.

Keresztallergia

A viszkető torok az orális allergia szindróma tünete is lehet. Ez szintén allergiások körében fordul elő, amikor olyan ételt fogyasztanak, amelynek a szerkezete nagyon hasonló az allergiás tüneteket okozó anyaghoz, emiatt fordulhat elő, hogy mindkettőre allergiás reakcióval reagál. A pollen-étel keresztallergiák közül a legismertebbek a nyírfa-alma és a parlagfű-görögdinnye, ám ennél több is létezik, így érdemes utána nézni, hogy esetünkben milyen élelmiszerek okozhatnak panaszokat.
Tipp: Ha bizonyos ételek fogyasztása után torokviszketést, a szájban égő, bizsergető érzést, esetleg ajakduzzanatot tapasztalunk, akkor jegyezzük fel, hogy a tüneteink milyen ételekhez köthetők, és azokat a továbbiakban ne fogyasszuk. Ha bizonytalanok vagyunk a kiváltó okot illetően, akkor egy új vizsgálati módszer, a 244-es nanotechológiás allergiateszt nyújthat segítséget, ezzel pontosan meghatározható, hogy melyik az az étel, amit el kell kerülnünk.

Kezdődő bakteriális és vírusos fertőzés

A légúti betegségek gyakori első tünete, hogy azt érezzük, „valami nincs rendben” a torkunkkal. Mintha szárazabb, viszketőbb lenne a megszokottnál, a nyelés is nehezebben megy. Torokgyulladás, mandulagyulladás és influenza is kezdődhet így, majd pár napon belül megjelenik a többi tünet is – rossz közérzet, fejfájás, láz, köhögés – is.
Tipp: Ha a háttérben valamilyen fertőzés áll, sokat segíthet a torokfertőtlenítő tabletták szopogatása, bőséges folyadék fogyasztás, a sós vizes gargalizálás is.

Gyógyszer allergia, vagy mellékhatás?

A torokviszketést gyógyszerek is kiválthatják. Súlyosabb esetben gyógyszerallergia is okozhatja, ezt leggyakrabban penicillin vagy antibiotikum váltja ki. Enyhébb eset, ha valamilyen gyógyszer mellékhatás miatt jelentkezik, ezt általában magasvérnyomás-betegség kezelésére szolgáló készítmények okozzák. Ebben az esetben egyéb tünet nem jelentkezik, a gyógyszer cseréjével általában megoldódik a probléma is. Allergia esetén viszont a viszkető érzést követően akár anafilaxia, vagyis életveszélyes állapot is kialakulhat rövid időn belül.
Tipp: Ha gyógyszer bevételét követően röviddel torokviszketés, sápadtság, verejtékezés, mellkasi szorító érzés jelentkezik, hívjuk orvost. Ilyenkor a sürgősségi ellátás a legfontosabb, a későbbiekben azonban érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mellyel pontosan meghatározható, ha a gyógyszer okozta a panaszokat.

Savas reflux

A gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav irritálhatja a torkot is, emiatt is jelentkezhet viszkető érzés, torokkaparás, sőt torokgyulladás is gyakrabban fordulhat elő az érintettek körében. Mivel fekvő helyzetben a gyomorsav visszaáramlása is könnyebb, ezért intő jel lehet, ha reggelenként a hangunk rekedtes, torokfájásra, kaparó érzésre ébredünk.
Tipp: A túlzott gyomorsav termelődésre gyomorsav csökkentő készítményeket használhatunk, emellett érdemes az ágy fejvégi részének megemelésével és életmódváltással – túlsúly esetén fogyás, a dohányzás elhagyása - is segíteni állapotunk javulását.

Kiszáradás

A torok viszketését okozhatja a nyálkahártya kiszáradása is. Ez létrejöhet például autoimmun betegségek következtében, okozhatja gyógyszer mellékhatás is, de ennél gyakoribb, hogy túl kevés folyadékot fogyasztunk.
Tipp: Kiszáradásra utalhat a nap végén ránk törő extrém szomjúságérzés, gyakran csak így vesszük észre, hogy napközben egyszerűen elfelejtettünk inni. A száj- és ajakszárazság, kirepedezett szájszélek mellett a túl sötét, erő szagú vizelet is utalhat erre. Ha nincs meg a napi 2-2,5l folyadék, akkor érdemes először is ezt pótolni.

Három évig kell szednie azt az anyagot, amire allergiás, de a kezelés végére –sőt a tapasztalatok szerint már a kezelés első évében is – jelentősen, átlagosan 80 százalékkal csökkennek az allergiás tünetei. Ön bevállalná?

Világszerte használt kezelési mód

„Maga az allergén specifikus immunterápia egyáltalán nem új kezelési mód, több mint száz éves múltra tekint vissza” – magyarázza dr. Balogh Katalinallergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Elsőként az 1900-as évek elején alkalmazták, ekkor fedezték fel, hogy ha a beteg szervezetébe juttatják az allergén anyagot, akkor az idővel megtanulja elviselni azt, így pedig az adott pollen hatására fellépő allergiás reakció is megszüntethető. Az 1950-es évek óta az immunterápiás készítményeket világszerte egyre több országban használják az allergiás betegségek kezelésére.

Nemcsak a tüneteket csillapítja, hanem a kiváltó okot kezeli

Az ebben az időszakban sokak által szedett antihisztamin tartalmú készítmények hatóanyaga, az allergiás reakció során, a szervezetben felszabadult hisztamin kötődését gátolja a nyálkahártyán lévő hisztamin receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy hatására az allergiás tünetek már nem tudnak megjelenni: a betegnél egy időre – a gyógyszer folyamatos szedésének ideje alatt – szerencsés esetben megszűnik a tüsszögés, orrfolyás. Ezzel szemben az allergén specifikus immunterápiama az egyetlen olyan kezelési mód, amely nem csak a tünetekre hat, hanem az allergia kiváltó okát, az immunrendszer túlműködését fékezi meg. Sikeres terápia esetén pedig a hatás a készítmény szedésének befejezését követően több évig tart.

Erősödnek-e a tünetei, ha az allergént szedi?

Az immunterápiás készítmények előállítása és adagolása szigorúan szabályozott keretek közt történik. A biztonságos kezelés érdekében már az 1970-es években megszületett az a mai napig is érvényben lévő alap koncepció, mely a készítmények összeállításának módját egységesen szabályozza. Az allergén-specifikus immunterápia gyakorlati alkalmazására vonatkozó nemzetközi irányelveket pedig az Egészségügyi Világszervezet fektette le 1997-ben. „A terápia során a beteg valóban azt az allergént szedi, ami a panaszait kiváltja, ám a lényeg, hogy mindezt ellenőrzött mennyiségben, tisztított, standardizált allergénekkel teszi. Az allergiás tünetei pedig azért nem fognak a kezelés hatására erősödni, mert más a bevitel útja. A pollenek a légutakon keresztül okoznak tüneteket, a beteg belélegzi, tüsszögni kezd, az orra viszket. Itt a beteg az allergént tabletta, vagy cseppek formájában a nyelve alá helyezi, vagyis nem a légutakba kerül, hanem a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel, ezért nem erősödnek a légúti tünetei” – fejti ki részletesen a sokakban megfogalmazódott kérdést a főorvosnő.

Negatív és pozitív mellékhatásokra is számíthat!

Ahogyan az antihisztamin készítmények esetében, úgy az allergén specifikus immunterápiánál is előfordulhatnak mellékhatások. Ezek jellemzően helyi mellékhatások, a bevitel helyén jelennek meg és átmeneti kellemetlenség kategóriába sorolhatók. A leggyakoribb eset, a készítmények alkalmazását követően fellépő, a szájnyálkahártyán tapasztalt enyhe viszkető érzés. Dr. Balogh Katalin fontosnak tartja megemlíteni, hogy az allergén immunterápia esetében pozitív hatásokról is beszélhetünk. A készítmények szedésével ugyanis meg lehet előzni az újabb allergiák megjelenését, illetve az olyan súlyos szövődményt is, ami elsősorban a nem megfelelően kezelt allergiásoknál jelentkezik: az asztma kialakulását.