Allergiások gyakran tapasztalják, hogy pollenszezonban a torkuk viszket, kapar, egyesek furcsa bizsergető érzésről is beszámolnak. A zavaró jelenség a szénanátha tünete is lehet, ám más okokból is jelentkezhet. Ezeket gyűjtöttük össze dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának segítségével.

Allergiás nátha

A könnyező, viszkető szemek, orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés mellett a torok viszketése is gyakori szénanáthás tünet. Épp úgy jelentkezik, mint amikor valamelyik testrészünk viszketni kezd, ám itt nyilván problémásabb egy jól irányzott vakarással megszabadulni tőle. Az érintettek ezért különböző praktikákat bevetnek: gyakran kis kortyokat isznak, cukorkákat szopogatnak, torokköszörüléssel igyekeznek megszüntetni a zavaró jelenséget.
Tipp: ha a torokviszketés mellett a szénanátha egyéb tüneteit is tapasztaljuk, akkor antihisztamin tartalmú készítményekkel tudjuk kezelni. Allergiavizsgálatot és fül-orr-gégészeti kivizsgálást követően allergológus tud megfelelő készítményt ajánlani.

Keresztallergia

A viszkető torok az orális allergia szindróma tünete is lehet. Ez szintén allergiások körében fordul elő, amikor olyan ételt fogyasztanak, amelynek a szerkezete nagyon hasonló az allergiás tüneteket okozó anyaghoz, emiatt fordulhat elő, hogy mindkettőre allergiás reakcióval reagál. A pollen-étel keresztallergiák közül a legismertebbek a nyírfa-alma és a parlagfű-görögdinnye, ám ennél több is létezik, így érdemes utána nézni, hogy esetünkben milyen élelmiszerek okozhatnak panaszokat.
Tipp: Ha bizonyos ételek fogyasztása után torokviszketést, a szájban égő, bizsergető érzést, esetleg ajakduzzanatot tapasztalunk, akkor jegyezzük fel, hogy a tüneteink milyen ételekhez köthetők, és azokat a továbbiakban ne fogyasszuk. Ha bizonytalanok vagyunk a kiváltó okot illetően, akkor egy új vizsgálati módszer, a 244-es nanotechológiás allergiateszt nyújthat segítséget, ezzel pontosan meghatározható, hogy melyik az az étel, amit el kell kerülnünk.

Kezdődő bakteriális és vírusos fertőzés

A légúti betegségek gyakori első tünete, hogy azt érezzük, „valami nincs rendben” a torkunkkal. Mintha szárazabb, viszketőbb lenne a megszokottnál, a nyelés is nehezebben megy. Torokgyulladás, mandulagyulladás és influenza is kezdődhet így, majd pár napon belül megjelenik a többi tünet is – rossz közérzet, fejfájás, láz, köhögés – is.
Tipp: Ha a háttérben valamilyen fertőzés áll, sokat segíthet a torokfertőtlenítő tabletták szopogatása, bőséges folyadék fogyasztás, a sós vizes gargalizálás is.

Gyógyszer allergia, vagy mellékhatás?

A torokviszketést gyógyszerek is kiválthatják. Súlyosabb esetben gyógyszerallergia is okozhatja, ezt leggyakrabban penicillin vagy antibiotikum váltja ki. Enyhébb eset, ha valamilyen gyógyszer mellékhatás miatt jelentkezik, ezt általában magasvérnyomás-betegség kezelésére szolgáló készítmények okozzák. Ebben az esetben egyéb tünet nem jelentkezik, a gyógyszer cseréjével általában megoldódik a probléma is. Allergia esetén viszont a viszkető érzést követően akár anafilaxia, vagyis életveszélyes állapot is kialakulhat rövid időn belül.
Tipp: Ha gyógyszer bevételét követően röviddel torokviszketés, sápadtság, verejtékezés, mellkasi szorító érzés jelentkezik, hívjuk orvost. Ilyenkor a sürgősségi ellátás a legfontosabb, a későbbiekben azonban érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mellyel pontosan meghatározható, ha a gyógyszer okozta a panaszokat.

Savas reflux

A gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav irritálhatja a torkot is, emiatt is jelentkezhet viszkető érzés, torokkaparás, sőt torokgyulladás is gyakrabban fordulhat elő az érintettek körében. Mivel fekvő helyzetben a gyomorsav visszaáramlása is könnyebb, ezért intő jel lehet, ha reggelenként a hangunk rekedtes, torokfájásra, kaparó érzésre ébredünk.
Tipp: A túlzott gyomorsav termelődésre gyomorsav csökkentő készítményeket használhatunk, emellett érdemes az ágy fejvégi részének megemelésével és életmódváltással – túlsúly esetén fogyás, a dohányzás elhagyása - is segíteni állapotunk javulását.

Kiszáradás

A torok viszketését okozhatja a nyálkahártya kiszáradása is. Ez létrejöhet például autoimmun betegségek következtében, okozhatja gyógyszer mellékhatás is, de ennél gyakoribb, hogy túl kevés folyadékot fogyasztunk.
Tipp: Kiszáradásra utalhat a nap végén ránk törő extrém szomjúságérzés, gyakran csak így vesszük észre, hogy napközben egyszerűen elfelejtettünk inni. A száj- és ajakszárazság, kirepedezett szájszélek mellett a túl sötét, erő szagú vizelet is utalhat erre. Ha nincs meg a napi 2-2,5l folyadék, akkor érdemes először is ezt pótolni.

A gastro-oesophagealis reflux gyakori probléma csecsemőknél, mely rendszerint többszöri, kis adagokban történő etetéssel, az ágy fejvégének megemelésével, a tápszer cseréjével, hordozással jól kezelhető, a gyerekek többségénél nagyjából 8-10 hónapos korukra el is múlnak a tünetek. A gyakori hányás hátterében azonban komolyabb, csak műtéttel kezelhető probléma is állhat, erre hívja fel a figyelmet dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

A kezeletlen reflux veszélyei

Reflux esetén a gyomorsavval és emésztőnedvvel elkeveredett gyomor- és nyombéltartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez a jelenség egészséges csecsemőknél is bekövetkezik egy kiadós étkezést követően, ilyenkor a „feleslegtől” bukás formájában szabadulnak meg. A kicsik gyakran csuklanak, nyeldekelnek, tüsszögnek, köhécselnek, böfögnek és erős szájszag is kialakulhat náluk.

Kóros állapotként onnantól kezeljük, ha ezek az esetek gyakran előfordulnak, inkább hányás formájában jelentkeznek a tünetek, megtorpan a csecsemő súlyfejlődése, ill. kifejezett fájdalmat jelez a gyermek.

A reflux oka a nyelőcső záróizmának nem megfelelő működése. Nem zár tökéletesen, ezért tud a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe visszajutni. Ha ez a folyamat gyakran ismétlődik, a gyomorsav irritálja a nyelőcsövet, kimarhatja, fekély, nyelőcsőszűkület is kialakulhat. Szövődményként gyakori orrmelléküreg-gyulladás és tüdőgyulladás is jelentkezhet.

Mi állhat még a gyakori bukás, hányás hátterében?

A gyakori bukásokat azért sem szabad fél vállról venni, mert a háttérben csecsemőkori gyomorkimenet-szűkület (az u.n.pylorus stenosis) is állhat. A fiúknál jellemzően gyakoribb elváltozás tünetei 3-6 hetes kor környékén jelentkeznek először, és nagyon hasonlóak a reflux által okozott panaszokhoz. Dr. Vass Noémi szerint forduljunk mielőbb orvoshoz, ha a gyermeknél étkezések után rendszeressé válik a hányás. A csecsemő ugyanis így éhezik, nyugtalanná, síróssá válik. Idővel a súlya stagnál, fogyhat is, megjelennek a kiszáradás jelei: száraz bőr, karikás szemek, beesett kutacs. Vizeleteinek és a székletek száma csökken, erre a száraz pelenkák hívják fel a figyelmet. Nagyon fontos, hogy ne várjuk meg, amíg ezek a tünetek megjelennek, gyakori hányás esetén forduljunk mielőbb orvoshoz!

Csak műtéttel kezelhető

Az orvos fizikális vizsgálattal és hasi ultrahangos vizsgálattal tudja beazonosítani, ha a gyakori bukás, hányás hátterében gyomorkimenet-szűkület áll. Ilyen esetben a gyomorkimenet körüli izomgyűrű görcse figyelhető meg. A görcs következtében az izomzat megvastagodik, az étel így nem tud tovább haladni a gyomorból. Kezelése csak műtéti úton lehetséges, a hasfalon keresztül a szűkületet okozó izmokat átvágják. A csecsemő a műtét után először infúziót kap, majd a továbbiakban fokozatosan, szájon át is egyre növekvő adagokat fogyaszthat.