A tejallergia egyike a leggyakoribb gyermekkori allergiáknak. A gyerekek többsége a harmadik születésnap környékére kinövi a betegséget, ám az addig tartó időszakban sok kérdés felvetődik a szülőkben. Ezekről beszélgettünk Sasvári-Szekeres Anitával, a Budai Allergiaközpont dietetikusával.

Anya diétázik, vagy tápszert cserélünk

Tejallergia tápszeres csecsemőknél és anyatejes babáknál egyaránt előfordulhat, utóbbi esetben az anyatejjel átjutó tejfehérje okozza a panaszokat. A tejallergiára jellegzetes tünetek - hasfájás, puffadás, véres széklet, hasmenés, kiütések, ekcéma - hívják fel a figyelmet. A felsorolt panaszokkal gyermek gasztroenterológus foglalkozik, ő állapítja meg a diagnózist. Amennyiben bebizonyosodik a tejallergia, tápszeres babáknál a tápszer cseréjével (ún. speciális gyógyászati célra szánt tápszer adásával), anyatejes csecsemőnél az anya tejmentes diétájával tudjuk kezelni a tüneteket.

A tápszerek minden szükséges tápanyagot biztosítanak a fejlődéshez

A tápszert életkor szerint adagoljuk, a már nem anyatejes kicsiknél, egy éves korig naponta fél litert javasolt elfogyasztaniuk, ezzel biztosítani lehet minden szükséges tápanyagot, fehérjét és vitaminokat, ami ebben az életkorban a fejlődéshez szükséges. „A tápszerekből több típus is létezik, ezek nemcsak nevükben, de ízükben is kicsit eltérőek, így az a tapasztalat, hogy idővel mindenki megtalálja a gyermeke számára megfelelőt. Egy éves kor után szoktuk javasolni, ha a kicsi nem fogyasztja szívesen a tápszert, próbáljuk meg vaníliával, karobporral vagy fahéjjal ízesíteni.”

Növényi tejek: inkább csak főzéshez

A növényi tejek közül gyermekek számára leginkább a zabtej, illetve zabtejszín javasolható, ám mivel ezek tápértéke alacsonyabb, mint a tápszereknek, inkább csak sütéshez-főzéshez ajánljuk. A szójatejet viszont egyáltalán nem javasoljuk ebben az életkorban, mivel a tejhez hasonlóan erős allergén, emellett növényi hormonokat tartalmaz, amelyek megzavarhatják a fejlődést.

Iránytű a tejmentes élet útvesztőjében

Az első találkozás alkalmával általában megbeszélünk mindent, amit a gyermek adott életkorának megfelelő táplálkozásról tudni kell. Anyatejes baba estében is sok kérdés adódik, hiszen ilyenkor az anyának kell tejmentesen étkeznie. Megbeszéljük, hogyan lehet a főzési szokásokat átalakítani praktikusan annak érdekében, hogy a szoptatás ideje alatt ne jelentsen sem időben, sem anyagilag nagy megterhelést a tejmentes étkezés. Beszélünk a készételekről is: mire figyeljünk a csomagoláson, milyen termékekben – például pékárukban, kekszekben, felvágottakban – fordulhat elő tejszármazék és ezeket milyen néven találjuk meg.

Keresztallergiák és felmerülő kérdések

Az első találkozáson kapott tanácsok jó alapot jelentenek az elinduláshoz, ám a későbbiekben több kérdés, probléma adódhat. Tejallergia esetén gyakori például a keresztallergia: a gyerekeknél panaszokat okozhat a marhahús, a citrusfélék és a tojás fogyasztása is. Bármilyen tünet merül fel, táplálkozási napló vezetését szoktam kérni a szülőktől – magyarázza Sasvári-Szekeres Anita. Ebben felírják az egyes étkezésekre fogyasztott ételeket, és azt, hogy jelentkezett-e bármilyen tünet utána. Néhány hét alatt így jó eséllyel be tudjuk azonosítani, hogy milyen összetevők okoznak panaszt, megbeszéljük, hogy mivel tudjuk helyettesíteni, így elkerülhetjük a felesleges diétás korlátozásokat is.

Mi történik, ha 3 éves korára nem növi ki a tejallergiát?

A diétát egészen a tünetek megszűnéséig tartani kell. Ennek megállapítására a gyermek gasztroenterológus javaslatára, az általa megadott időpontban és módon vissza kell majd vezetni a tejet a gyermek étrendjébe és figyelni, hogy jelentkeznek-e a tünetek. Egyénenként változó, hogy hogyan reagálnak a gyerekek, de 3 éves korukra 80 százalékuknál általában megszűnnek a tünetek. Ha mégsem növi ki erre az időre a tejallergiát, akkor megbeszéljük az életkornak megfelelő további diétás tervet – kalcium és fehérje pótlás -, mert a tejmentes étkezést folytatni kell. A speciális tápszer felírására a gyermek 6 éves koráig van lehetőség, ha szívesen fogyasztja, akkor ezt figyelembe véve alakítjuk ki az étkezését.

A gastro-oesophagealis reflux gyakori probléma csecsemőknél, mely rendszerint többszöri, kis adagokban történő etetéssel, az ágy fejvégének megemelésével, a tápszer cseréjével, hordozással jól kezelhető, a gyerekek többségénél nagyjából 8-10 hónapos korukra el is múlnak a tünetek. A gyakori hányás hátterében azonban komolyabb, csak műtéttel kezelhető probléma is állhat, erre hívja fel a figyelmet dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

A kezeletlen reflux veszélyei

Reflux esetén a gyomorsavval és emésztőnedvvel elkeveredett gyomor- és nyombéltartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez a jelenség egészséges csecsemőknél is bekövetkezik egy kiadós étkezést követően, ilyenkor a „feleslegtől” bukás formájában szabadulnak meg. A kicsik gyakran csuklanak, nyeldekelnek, tüsszögnek, köhécselnek, böfögnek és erős szájszag is kialakulhat náluk.

Kóros állapotként onnantól kezeljük, ha ezek az esetek gyakran előfordulnak, inkább hányás formájában jelentkeznek a tünetek, megtorpan a csecsemő súlyfejlődése, ill. kifejezett fájdalmat jelez a gyermek.

A reflux oka a nyelőcső záróizmának nem megfelelő működése. Nem zár tökéletesen, ezért tud a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe visszajutni. Ha ez a folyamat gyakran ismétlődik, a gyomorsav irritálja a nyelőcsövet, kimarhatja, fekély, nyelőcsőszűkület is kialakulhat. Szövődményként gyakori orrmelléküreg-gyulladás és tüdőgyulladás is jelentkezhet.

Mi állhat még a gyakori bukás, hányás hátterében?

A gyakori bukásokat azért sem szabad fél vállról venni, mert a háttérben csecsemőkori gyomorkimenet-szűkület (az u.n.pylorus stenosis) is állhat. A fiúknál jellemzően gyakoribb elváltozás tünetei 3-6 hetes kor környékén jelentkeznek először, és nagyon hasonlóak a reflux által okozott panaszokhoz. Dr. Vass Noémi szerint forduljunk mielőbb orvoshoz, ha a gyermeknél étkezések után rendszeressé válik a hányás. A csecsemő ugyanis így éhezik, nyugtalanná, síróssá válik. Idővel a súlya stagnál, fogyhat is, megjelennek a kiszáradás jelei: száraz bőr, karikás szemek, beesett kutacs. Vizeleteinek és a székletek száma csökken, erre a száraz pelenkák hívják fel a figyelmet. Nagyon fontos, hogy ne várjuk meg, amíg ezek a tünetek megjelennek, gyakori hányás esetén forduljunk mielőbb orvoshoz!

Csak műtéttel kezelhető

Az orvos fizikális vizsgálattal és hasi ultrahangos vizsgálattal tudja beazonosítani, ha a gyakori bukás, hányás hátterében gyomorkimenet-szűkület áll. Ilyen esetben a gyomorkimenet körüli izomgyűrű görcse figyelhető meg. A görcs következtében az izomzat megvastagodik, az étel így nem tud tovább haladni a gyomorból. Kezelése csak műtéti úton lehetséges, a hasfalon keresztül a szűkületet okozó izmokat átvágják. A csecsemő a műtét után először infúziót kap, majd a továbbiakban fokozatosan, szájon át is egyre növekvő adagokat fogyaszthat.

Előfordul, hogy a fél év alatti csecsemő szinte folyamatosan szörtyögő hangot ad ki, évszaktól és attól függetlenül, hogy van-e a környezetében hurutos beteg. Ilyenkor érdemes reflux irányába vizsgálódni, gyakran a gyomorból a nyelőcső irányába visszajutó táplálék okozza a problémát.

Betegségek a családban

A közösségbe került kisgyermekeknél gyakori az ősztől-tavaszig tartó náthaszezon, az ismétlődő légúti betegségek. Ilyenkor rendszerint az egész család, a kisebb testvérek is átesnek a fertőzéseken. Dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosának tapasztalatai szerint az ismétlődő betegségek miatt a tünetek sokszor összemosódnak az esetleg meglévő egyéb betegségekkel, így gyakran nem fedezik fel például az elhúzódó hurutos tünetek hátterében álló refluxot.

Krónikus hurut 6 hónapos kor alatt

Hurutos tünetek esetén a gyermek kezelőorvosa általában orrszívást, csecsemőkorban is használható váladékoldást javasol – mondja dr. Hidvégi Edit. Az anyukák ezután gondosan ápolják kisbabájukat, ennek ellenére egy részüknél a hurutos tünetek fennmaradnak. Az elhúzódó panaszok miatt a gyermekorvos előbb, vagy utóbb antibiotikumot is felír, de a szörtyögés csak nem szűnik.

Reflux is okozhatja

A kis csecsemőknél előfordulhat, hogy az elfogyasztott táplálék a gyomorból visszajut a nyelőcsőbe, akár a garatig is. Ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Az első hónapokban ez szinte természetes dolog, a bukások gyakorisága a gyomor záróizmának megerősödésével, nagyjából a gyermek fél-egy éves korára fokozatosan csökken. Problémát az okoz, ha akkor is visszacsorog a gyomrából a táplálék, amikor lefektetjük a kicsit. Ilyenkor hallhatunk a garatban meggyűlő váladék miatt szörtyögő hangot és ez okozza azt az érzetet, hogy a csecsemő hurutos.

Hogyan lehet megszüntetni?

A reflux jelenség csecsemőkorban szinte természetes, de súlyos formája esetén a gyermek nyugtalan lesz, súlyfejlődése lelassul, hurutos tünetek, sípoló légzés, köhögés, sőt akár visszatérő tüdőgyulladás, középfülgyulladás is lehetséges. A felsorolt tünetek, betegségek jelentkezése esetén javasolt tehát a refluxra is gondolni! Ebben az esetben nem az orrszívás és váladékoldás a megoldás, hanem a tápszer sűrítése, illetve anyatejes táplálás mellett olyan anyag adása, ami a reflux ellen hat. A csecsemő hat hónapos korára az esetek jelentős részében a reflux, és vele együtt a hurutos tünetek is megszűnnek.

Forrás: Budai Allergiaközpont