A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezőket és a kezdeti tüneteket foglaljuk össze röviden szakértőnk, dr. Somogyi Éva gyermek tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosának segítségével.
Ki lesz asztmás?
Habár nem létezik olyan vizsgálat, amely teljes bizonyossággal kimutatná, hogy melyik gyermeknél jelentkezhetnek az asztma tünetei, bizonyos tényezők esetén azonban egyértelműen magasabb a kialakulásának a rizikója. Nagyobb az asztma kockázata az allergiás – akár légúti, bőr-, vagy ételallergiás – gyermekek körében, és azoknál, akiknél a családban előfordult asztma, vagy egyéb allergiás eredetű betegség. Kutatások szerint a betegség kialakulása összefügg az anya terhesség alatti dohányzásával is, de hajlamosabbak rá a túlsúlyos gyermekek és azok is, akik szennyezett levegőjű, forgalmas utak mellett élnek.
Létezik rá gyógymód?
Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Meggyógyítani nem tudjuk, de kezelni igen, ezért fontos a mielőbbi felismerés – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva. Ez azt jelenti, hogy a mai készítményekkel tünetmentességet tudunk elérni, jól kontrollált asztmával a gyerekek életminősége sem változik, a sportolásról sem kell lemondaniuk.
Az első tünetek
Az asztmát sokan – tévesen – kizárólag az asztmás rohammal azonosítják, pedig az már csak a jéghegy csúcsa. A betegségnek vannak bizonyos előjelei, amelyek lehetnek egészen enyhék is, sok esetben könnyen összekeverhetők egy légúti fertőzés tüneteivel – figyelmeztet Somogyi doktornő. Nagyon fontos, hogy ezek a tünetek megfelelő kezelés hiányában súlyosbodhatnak, ezért az alábbi panaszok esetén javasolt kivizsgáltatni a gyermeket:
- hosszú ideje fennálló köhögés, ami légúti betegségeknél fokozódik
- éjszaka, alvás közben, hideg levegő hatására vagy fizikai terhelésnél – futkározás, ugrálás – jelentkező köhögés
- zihálás, kilégzésnél hallható sípoló hang
- testmozgás közben nehézlégzés jelentkezik, a gyerek kapkodva vesz levegőt, emiatt inkább kerüli a sportokat
- mellkasi szorító érzés, fáradékonyság.
Mielőtt orvoshoz fordulunk
Dr. Somogyi Éva szerint a gyermeket kezelő orvos számára nagy segítséget jelent, ha a szülők néhány kérdésre otthon felkészülnek. „Javasoljuk, hogy amint a szülő észleli a gyermeknél a tüneteket, akkor jegyezze fel, hogy azok milyen napszakban jelentkeztek gyakrabban. Testmozgás alatt, vagy után tapasztalták inkább, esetleg sírás, vagy nevetés hatására? Észrevettek-e valamilyen kapcsolatot a tünetek előfordulási gyakorisága és az évszakok változásának függvényében. Ez allergiás eredetű asztma esetén jelent segítséget – a pollenek miatt például tavasztól őszig, beltéri allergének esetén egész évben jelentkezhetnek a tünetek.”
A beteg – és a szülők – részletes kikérdezését követően különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkas röntgen felvétel, szükség esetén gyomor pH mérés vizsgálat (a köhögés hátterében felmerülő gyomor-nyelőcső reflux gyanúja miatt) – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők, s amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést gyermekek esetében javasolt, hogy gyermektüdőgyógyász végezze.
Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)
