A szaklap japán kutatók vizsgálati eredményeit ismertette, melyben 2010 és 2015 között rögzített kórházi feljegyzéseket összesítettek a 3-18 év közötti, visszatérően kórházi ellátást igénylő betegek adatairól. A közel 40ezer beteg többsége normál testsúlyú volt, ám megközelítőleg 10-10 százalékuk sovány, illetve elhízott. Az adatok összesítése alapján kiderült, hogy az elhízott gyermekek körében jelentősen, 26 százalékkal magasabb volt azok száma, akik a kórházi tartózkodást követően, 30 napon belül ismételten fekvőbeteg intézményben történő ellátásra szorultak.

Vegyük észre a kezdeti jeleket!

Az asztma kezelésében a célunk a jó életminőség kialakítása, a tünetmentes állapot elérése – magyarázza dr. Somogyi Éva. Semmiképpen sem jó tehát, ha egy asztmás gyermek kórházi kezelésre szorul a betegsége miatt, különösen nem jó, ha visszatérő beteg a klinikán. Nagyon fontos, hogy ha a szülő a gyermeknél bármilyen új, szokatlan tünetet észlel, akkor keressék fel soron kívül is a kezelőorvost, hogy a komolyabb panaszokat, az asztmás rohamot megelőzhessük. Ilyen tünet például, ha a gyermek fáradékonyabb, köhögési rohamok gyötrik, vagy hamarabb kifullad. Ha idejében észrevesszük a kezdeti jeleket, akkor a gyógyszerek adagolásának módosításával meg tudjuk előzni a további állapotromlást.

Elhízás és asztma

A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a túlsúlyos gyerekek rosszabbul reagálnak a gyógyszeres kezelésre, tehát esetükben nehezebb a tünetmentesség elérése. Az orvosi vizsgálat során ezért azon túl, hogy beállítjuk a gyógyszereket, betanítjuk az inhalátor helyes használatát és felhívjuk a figyelmet a rizikótényezőkre, azt is elmondjuk, hogy a sport fontos szerepet tölt be a betegség kezelésében, hiszen a rendszeres fizikai aktivitás javítja a tüdő kapacitását. Kutatások is igazolják, hogy a normál testsúly elérésével akár kevesebb asztma gyógyszer is elég lehet a tünetmentességhez.

Dietetikus, gyógytornász segíthet az életmódváltásban

Ehhez azonban szükség van a szülő együttműködésére is, többségük ugyanis első hallásra általában megriad a gondolattól, hiszen ismert, hogy a fizikai terhelés is rohamot provokálhat. Ezzel kapcsolatban fontos elmondani, hogy megfelelően beállított kezelés mellett az asztmás gyerek is sportolhat. Ehhez több szakember – a gyermek asztmáját kezelő tapasztalt gyermektüdőgyógyász mellett az egészséges étrend kialakításában segítő dietetikus, a gyermek egyéni terhelhetőségét figyelembe vevő gyógytornász - támogatását is javasoljuk igénybe venni.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezőket és a kezdeti tüneteket foglaljuk össze röviden szakértőnk, dr. Somogyi Éva gyermek tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosának segítségével.

Ki lesz asztmás?

Habár nem létezik olyan vizsgálat, amely teljes bizonyossággal kimutatná, hogy melyik gyermeknél jelentkezhetnek az asztma tünetei, bizonyos tényezők esetén azonban egyértelműen magasabb a kialakulásának a rizikója. Nagyobb az asztma kockázata az allergiás – akár légúti, bőr-, vagy ételallergiás – gyermekek körében, és azoknál, akiknél a családban előfordult asztma, vagy egyéb allergiás eredetű betegség. Kutatások szerint a betegség kialakulása összefügg az anya terhesség alatti dohányzásával is, de hajlamosabbak rá a túlsúlyos gyermekek és azok is, akik szennyezett levegőjű, forgalmas utak mellett élnek.

Létezik rá gyógymód?

Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Meggyógyítani nem tudjuk, de kezelni igen, ezért fontos a mielőbbi felismerés – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva. Ez azt jelenti, hogy a mai készítményekkel tünetmentességet tudunk elérni, jól kontrollált asztmával a gyerekek életminősége sem változik, a sportolásról sem kell lemondaniuk.

Az első tünetek

Az asztmát sokan – tévesen – kizárólag az asztmás rohammal azonosítják, pedig az már csak a jéghegy csúcsa. A betegségnek vannak bizonyos előjelei, amelyek lehetnek egészen enyhék is, sok esetben könnyen összekeverhetők egy légúti fertőzés tüneteivel – figyelmeztet Somogyi doktornő. Nagyon fontos, hogy ezek a tünetek megfelelő kezelés hiányában súlyosbodhatnak, ezért az alábbi panaszok esetén javasolt kivizsgáltatni a gyermeket:
- hosszú ideje fennálló köhögés, ami légúti betegségeknél fokozódik
- éjszaka, alvás közben, hideg levegő hatására vagy fizikai terhelésnél – futkározás, ugrálás – jelentkező köhögés
- zihálás, kilégzésnél hallható sípoló hang
- testmozgás közben nehézlégzés jelentkezik, a gyerek kapkodva vesz levegőt, emiatt inkább kerüli a sportokat
- mellkasi szorító érzés, fáradékonyság.

Mielőtt orvoshoz fordulunk

Dr. Somogyi Éva szerint a gyermeket kezelő orvos számára nagy segítséget jelent, ha a szülők néhány kérdésre otthon felkészülnek. „Javasoljuk, hogy amint a szülő észleli a gyermeknél a tüneteket, akkor jegyezze fel, hogy azok milyen napszakban jelentkeztek gyakrabban. Testmozgás alatt, vagy után tapasztalták inkább, esetleg sírás, vagy nevetés hatására? Észrevettek-e valamilyen kapcsolatot a tünetek előfordulási gyakorisága és az évszakok változásának függvényében. Ez allergiás eredetű asztma esetén jelent segítséget – a pollenek miatt például tavasztól őszig, beltéri allergének esetén egész évben jelentkezhetnek a tünetek.”

A beteg – és a szülők – részletes kikérdezését követően különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkas röntgen felvétel, szükség esetén gyomor pH mérés vizsgálat (a köhögés hátterében felmerülő gyomor-nyelőcső reflux gyanúja miatt) – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők, s amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést gyermekek esetében javasolt, hogy gyermektüdőgyógyász végezze.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)