A szaklap japán kutatók vizsgálati eredményeit ismertette, melyben 2010 és 2015 között rögzített kórházi feljegyzéseket összesítettek a 3-18 év közötti, visszatérően kórházi ellátást igénylő betegek adatairól. A közel 40ezer beteg többsége normál testsúlyú volt, ám megközelítőleg 10-10 százalékuk sovány, illetve elhízott. Az adatok összesítése alapján kiderült, hogy az elhízott gyermekek körében jelentősen, 26 százalékkal magasabb volt azok száma, akik a kórházi tartózkodást követően, 30 napon belül ismételten fekvőbeteg intézményben történő ellátásra szorultak.

Vegyük észre a kezdeti jeleket!

Az asztma kezelésében a célunk a jó életminőség kialakítása, a tünetmentes állapot elérése – magyarázza dr. Somogyi Éva. Semmiképpen sem jó tehát, ha egy asztmás gyermek kórházi kezelésre szorul a betegsége miatt, különösen nem jó, ha visszatérő beteg a klinikán. Nagyon fontos, hogy ha a szülő a gyermeknél bármilyen új, szokatlan tünetet észlel, akkor keressék fel soron kívül is a kezelőorvost, hogy a komolyabb panaszokat, az asztmás rohamot megelőzhessük. Ilyen tünet például, ha a gyermek fáradékonyabb, köhögési rohamok gyötrik, vagy hamarabb kifullad. Ha idejében észrevesszük a kezdeti jeleket, akkor a gyógyszerek adagolásának módosításával meg tudjuk előzni a további állapotromlást.

Elhízás és asztma

A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a túlsúlyos gyerekek rosszabbul reagálnak a gyógyszeres kezelésre, tehát esetükben nehezebb a tünetmentesség elérése. Az orvosi vizsgálat során ezért azon túl, hogy beállítjuk a gyógyszereket, betanítjuk az inhalátor helyes használatát és felhívjuk a figyelmet a rizikótényezőkre, azt is elmondjuk, hogy a sport fontos szerepet tölt be a betegség kezelésében, hiszen a rendszeres fizikai aktivitás javítja a tüdő kapacitását. Kutatások is igazolják, hogy a normál testsúly elérésével akár kevesebb asztma gyógyszer is elég lehet a tünetmentességhez.

Dietetikus, gyógytornász segíthet az életmódváltásban

Ehhez azonban szükség van a szülő együttműködésére is, többségük ugyanis első hallásra általában megriad a gondolattól, hiszen ismert, hogy a fizikai terhelés is rohamot provokálhat. Ezzel kapcsolatban fontos elmondani, hogy megfelelően beállított kezelés mellett az asztmás gyerek is sportolhat. Ehhez több szakember – a gyermek asztmáját kezelő tapasztalt gyermektüdőgyógyász mellett az egészséges étrend kialakításában segítő dietetikus, a gyermek egyéni terhelhetőségét figyelembe vevő gyógytornász - támogatását is javasoljuk igénybe venni.

A plusz kilók cipelése az egész szervezetet megterheli, emiatt ha valaki túlsúllyal küzd, könnyebben kifullad, gyakrabban tapasztal nehézlégzést. Az elhízás több betegség kialakulásának kockázatát növeli, ezek egyike a krónikus légúti gyulladással járó asztma. Gyakran ez áll a légzési gondok hátterében is.

Nem mindegy, hogy mitől fullad

Nagyobb az esélyünk az asztmára, ha van rajtunk némi felesleg, ám a túlsúly miatti kifulladás, zihálás nem tévesztendő össze a betegséggel. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy különösen a fizikai terhelés miatt jelentkező asztmát nehéz megkülönböztetni a túlsúlyosok körében egyébként is gyakori tünetektől. „Ha valaki lépcsőzés közben hamar kifullad, még nem biztos, hogy asztmás, de a túlsúlyosok körében, fizikai aktivitás hatására jelentkező fulladást, zihálást komolyan kell venni és objektív vizsgálatokat kell végezni az okok meghatározásához.”

Egyszerű vizsgálattal szűrhető

Ha valaki túlsúlyos és már enyhe fizikai terhelés mellett is légzési panaszai jelentkeznek, könnyen kifullad, esetleg köhögési rohamok is jelentkeznek nála, akkor mindenképp érdemes egy légzésfunkciós vizsgálatot végeztetnie. Ennek segítségével a tüdő működéséről kaphatunk képet. A vizsgálat ülő vagy álló testhelyzetben történik. Az orr lecsipeszelése után a légzésfunkciós készülékbe kell az asszisztens utasításának megfelelő időpontban, ideig és adott erősséggel kilélegeznie. Ezt egymást követően többször is meg kell ismételni, a vizsgálat teljes ideje átlagosan 1-2 perc. Az így kapott adatokat kiértékelve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy mi áll a tünetek hátterében.

Asztmás, gyógyszert szed, de a légzése mégsem javul?

Könnyen lehet, hogy a beteg már kivizsgáltatta a légzési panaszai okát, megkapta az asztma diagnózisát, de az állapotát még mindig nem érzi kielégítőnek. A túlsúlyos betegeknél nehezebb elérni a tünetmentességet, ami a jól beállított kezeléssel a célunk. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy ennek oka lehet a fittség hiánya (rosszabb állóképesség) és a hasi zsír miatt összenyomott, kisebb tüdőtérfogat is. Az asztmához gyakran társul allergia is, amit ha nem kezelünk, súlyosbodó légúti panaszokra számíthatunk. Túlsúly esetén megnő az alvási apnoe és a reflux kockázata is, ezek pedig szintén rontják annak esélyét, hogy az asztma kezelésében jó eredményeket érjünk el. Emiatt lényeges tehát, hogy a betegeknél nemcsak az asztmát, hanem az ahhoz sok esetben társuló egyéb betegségeket is együttesen kell kezelni, hogy tünetmentességet lehessen elérni és a beteg légzési panaszai is megszűnjenek.

Egy dán egyetem kutatást végzett arról, hogyan befolyásolja az asztma a gyerekek mindennapjait, testi állapotát és egészségét.

Éppen ezért felmérték 57 frissen diagnosztizált, még nem kezelt asztmás gyerek és 157 egészséges kortársuk test-összetételét (testzsír százalék, izomszövet aránya, csontok összetétele) és fizikai állapotát, valamint állóképességét kardiovaszkuláris fitness-teszt segítségével. Az egyes gyerekeknél jelentkező asztma súlyosságát a tüneteket alapján becsülték meg.

Az eredmények egyértelműek voltak: az asztmás gyerekek kevésbé voltak fittek, magasabb volt a testzsír-százalékuk, és többen voltak közülük elhízottak, mint egészséges társaik. Minél magasabb volt a mért testzsír-arány, annál alacsonyabb volt a gyerekek napi aktivitása és annál kevesebb időt töltöttek erőteljes mozgással. Az asztmás csoportban pedig az derült ki, hogy minél nagyobb a gyerekek állóképessége és minél többen mozognak aktívan, annál inkább kézben tartható a betegség.

Az elhízást azonban mindenképpen ajánlatos megelőzni, hiszen a túlsúlyos gyerekek egyértelműen kevésbé aktívak, mint a normál súlyú társaik, ez pedig tovább rontja állóképességüket és egészségi állapotukat.

Forrás: Allergy. 2009 Nov;64(11):1649-55.