Gyakori tévhit: nem a szteroid miatt hízik el!

Az inhalációs szteroidok a leghatásosabb gyulladáscsökkentők, az asztma kezelésének alapjai, semmivel nem helyettesíthetők. A szteroid tartalmú gyógyszerekről ismert, hogy szedésük következtében nem ritka az akár jelentősebb mértékű elhízás. Ez azonban nem igaz az asztma kezelésében használt, inhalációs szteroidokra. Az asztma kezelése során alkalmazott szteroidok belélegzéssel jutnak a tüdőbe, ahol kizárólag helyi hatást fejtenek ki. Ennek megfelelően a mellékhatásaik is helyben jelentkeznek, rekedtséget, szájgombásodást okozhatnak – ezt a használatukat követő alapos szájöblítéssel lehet megelőzni.

Két választás létezik

Az asztma és az elhízás kapcsolata tehát nem a gyógyszerekre vezethető vissza, oka a mozgásszegény életmód. A tudat, hogy gyereke bármelyik pillanatban befulladhat a pályán, aggasztó. Aki átélte már szülőként az asztmás rohammal járó ijedtséget, mindent megtenne azért, hogy a jövőben ezt elkerülje. Ilyenkor a szülő két megoldás közül választhat: vagy felmenti a gyereket minden testmozgás alól, s az egyébként jól beállított kezeléssel panaszmentesen telnek napjaik. A másik megoldás, hogy felkeresi a gyermeket kezelő orvost, elmondja, hogy a gyermeke sportolni szeretne és közösen megbeszélik, hogy miként szükséges módosítani a megelőző gyógyszerek dózisát, illetve mit használjon az edzések előtt, hogy a fizikai terhelés által kiváltott rohamot megelőzzék.

Az „egyszerűbb” megoldásnak ára van

A sport számtalan előnyét nehéz lenne egy bekezdésben felsorolni, de azon túl, hogy az egészséges izomzat és vázrendszer kialakulásában nélkülözhetetlen, asztmás gyerekek esetében még egy fontos előnnyel bír: javítja a tüdő működését. Több kutatás és a napi tapasztalat is igazolja, hogy a rendszeresen edző gyerekek jobban reagálnak a kezelésre, esetükben kevesebb gyógyszerre is lehet szükség ahhoz, hogy állapotuk stabil maradjon, és a rohamokat elkerüljék. Nem kell feltétlenül csak a versenysportra gondolni. A testnevelés óra alól felmentett, a szünetekben focizó társai mellett kispadra szoruló gyerek egy sor közösségi élményből is kimarad. A biztosnak látszó felmentés és a mozgás elkerülése tehát hosszútávon nem a legjobb megoldás.

Együtt élni az asztmával

A fizikai terhelés mellett valakinél a pollenek, a dohányfüst, bizonyos illatanyagok, a háziállatok szőre vagy épp a hideg okoz hirtelen köhögési rohamot, nehézlégzést – magyarázza dr. Hidvégi Edit. A gyermeket ezektől sem tudjuk mindig megóvni, a lényeges dolog az, hogy mindig legyen náluk „iránytű” az olyan helyzetekre, amikor a tüneteik fokozódnak. Ez az iránytű a megfelelően beállított kezelés, a jól kontrollált asztma mellett az asztma akcióterv. Ebben pontról pontra minden fontos információ és leírás megtalálható arról, hogy mit tegyen a roham megelőzéséhez, ha úgy érzi, hogy a tünetei erősödnek és mit csináljon, ha mégis befulladt. Ha ismeri a betegségét, megfelelően használja a gyógyszereket – ezt a rendelőben van mód begyakorolni – akkor nem a betegsége fogja meghatározni a mindennapjait.

Asztmásan sem kell lemondania a rendszeres testedzés jótékony hatásairól! Mozgással nem csak az erőnlét fejleszthető, de a tünetek erőssége és gyakorisága is csökkenthető, az életminőség javítható.

Az elhízás rontja az asztmás tüneteket

Az asztma krónikus, vagyis nem gyógyítható, de jól kezelhető betegség. Ehhez azonban a gyógyszeres terápia mellett nagyon fontos az életmódbeli tényezők szerepe is: például a dohányzás elhagyása és a testmozgás. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy az elhízás jelentős mértékben rontja az asztmás beteg állapotát: növeli a nehézlégzés, az asztmás roham kialakulásának kockázatát. A betegek többsége azonban az asztma diagnózisa és a szükséges gyógyszeres kezelés megkezdését követően sem végez rendszeres testedzést annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód és az ebből fakadó elhízás negatív hatását a gyakorlat és több vizsgálat is igazolja.

A sport kedvező hatásai

Az asztmás betegségnek eltérő típusai és súlyossági fokai léteznek. Közös vonásuk a légutak krónikus gyulladásával járó állapot, ami miatt több beteg tapasztal fizikai terhelésre jelentkező légzési nehezítettséget az edzések során. A mai terápiás lehetőségek mellett azonban az asztmás betegek is sportolhatnak, és kell is, hogy mozogjanak az életminőségük és munkaképességük megőrzéséért – hangsúlyozza a főorvosnő. A testmozgás nem csak a túlsúly elkerülésében segít: hatására nő az állóképesség, javulhatnak a légzésfunkciós értékek is.

A szükséges gyógyszerek beállítása

Az asztmás beteg esetében egyaránt figyelembe kell vennünk a fizikai aktivitás hatására jelentkező rohamok lehetőségét és a por, parlagfű, egyéb allergének hatására fellépő nehézlégzés kockázatát. Megfelelő kontroll, egyénre szabott gyógykezelés és a belégző készülékek helyes használata mellett azonban nyugodtan sportolhat a beteg. Ha a beteg jelzi, hogy szeretne rendszeresen sportolni, akkor megbeszéljük az ehhez szükséges teendőket – magyarázza dr. Potecz Györgyi. Egyeztetjük, hogy az edzések előtt, alatt és után szükséges-e, és ha igen, akkor milyen gyógyszereket használnia, hogy a fizikai terhelésre esetleg jelentkező tüneteket megelőzze. Edzések előtt fontos a bemelegítés, a fokozatos terhelés. Ha úgy érzi, hogy a tünetei erősödnek, akkor tartson pihenőt, megbeszéljük, hogy ilyen esetben milyen gyógyszerekkel enyhítheti a panaszait. Fontos, hogy az időjárási viszonyokat figyelembe véve eddzen! Az asztmás tünetek hideg levegő, magas légszennyezettség, pollenek hatására rosszabbodhatnak, ezért ilyenkor érdemes a benti, edzőtermi edzést választani.

Ajánlott sportok

Általánosságban elmondható, hogy asztmások számára elsősorban az úszás ajánlott. Javasoltak még az olyan sportok, melyek nem kívánnak sok futást - inkább statikus sportágak, mint a vívás, evezés, vitorlázás, asztalitenisz, de lehet magasugrás, távolugrás, kalapácsvetés, judo, vagy súlyemelés. Röplabda, lovagolás, sportlövészet szintén űzhető, a kerékpározás – különösen magas pollenkoncentráció esetén – megfontolandó. Azonban itt is figyelembe kell venni az egyéni tüneteket, esetleg egyéb betegségeket, emiatt a sportág megválasztása is személyre szabott.

Forrás: Budai Allergiaközpont

Az Asztma Világnap alkalmából a Kanadai Tüdő Szövetség felhívja a betegek figyelmét, hogy megfelelően beállított gyógykezelés mellett nem kell lemondaniuk a rendszeres testmozgásról.

A Kanadai Tüdő Szövetség a világnap kapcsán kiemelten foglalkozik a sportolás kérdésével. A program jelmondata: „Asztmával is sportolhatsz!”, mely az egyesület elnökének elmondása alapján arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszeres testmozgást még a fizikai terhelésre jelentkező asztmás panaszok esetén sem kell mellőzni.

Az edzés csak akkor okozhat rohamot, ha a betegség nem megfelelően kontrollált. Jól beállított gyógykezelés mellett a mozgás csakis jótékony hatású lehet, segítségével az általános fizikai edzettség mellett a tüdők állapota is javítható.

A Chest folyóiratban megjelent friss kutatásból az is kiderül, hogy a mozgás milyen előnyökkel jár az asztmás betegek számára:
-kevesebb asztmás tünet jelentkezik,
-aktívabb életet élhetnek,
-a testmozgás hatására a betegek hangulata javul, kevésbé feszültek,
-az életminőségük javul.
Összességében tehát a betegek fittségi állapotával egyenes arányban javulnak asztmás panaszaik is.

A kezelőorvossal egyeztetve minden beteg összeállíthatja a saját „asztma akciótervét”. Egy részletes leírást arról, mely tartalmazza az állandó gyógyszereket, azokat a tüneteket, amikre az adott gyógyszert szedni kell, valamint azokat a teendőket, amiket asztmás roham során követni kell. Beszéljük át a sportolásra vonatkozó javaslatokat. Orvosunk segítségünkre lehet a megfelelő sportág megválasztásában is.

Forrás: Canadian Lung Association