A köhögés az egyik leggyakoribb tünet, amivel a téli időszakban orvoshoz, gyógyszerészhez fordulunk, vagy épp a házi patikából keresünk gyors megoldást a kezelésére. Dr. Hidvégi Editet, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyászát a köhögéscsillapítók és köptető hatású szerek szedésével kapcsolatban kérdeztük.

Hurutos, vagy száraz?

Meghűlések, vírusfertőzések időszakában természetesen jelentkezik köhögés, és a betegség előrehaladtával a köhögés típusa is változhat. „Van, akinél csak száraz, ingerköhögés, vagy épp hurutos, váladék felköhögésével járó köhögés jelentkezik. A kórkép lefolyását követve a köhögés is változhat, így az első napokban még száraz köhögés néhány nap múlva produktívvá válhat, azaz megindul a köpetürítés.” Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy a betegek gyakran csak így kérik a patikában a gyógyszert: „tessék valamit adni köhögésre!” Pedig nem mindegy, hogy mikor szedünk például köhögéscsillapítót vagy köptető hatású szert.

4 tanács a gyógyszerek szedéséhez

- A légúti betegség lefolyását követve, a hurutos köhögés megjelenésekor nappal váladékoldó készítmények szedését javasoljuk. Ezeket addig célszerű alkalmazni, ameddig sűrű a köpet, vagy ameddig nehezen szakad fel a váladék. Éjszakára viszont a köhögés csillapítása lehet a célunk.
- Fontos, hogy a két készítményt – a váladékoldót és a köhögéscsillapítót soha ne szedjük egy időben, hiszen egymás hatását gátolják. Ha nappal hurutoldót szedünk, akkor az utolsó adagot késő délután vegyük be, majd este a köhögéscsillapítót, hogy a köhögés a beteg alvását lehetőleg ne zavarja.
- Ha pár nap elteltével a köhögés már inkább hurutos, akkor hagyjuk el a köhögéscsillapító szedését, csak a váladékoldó készítményt szedjük tovább, az előírásnak megfelelően. A produktív köhögést ugyanis nem szabad elfojtani, csak a rohamokban jelentkező, száraz, kínzó köhögést kell csillapítani.
- A nyákoldók és a köptetők segítik a légutakban termelődött nyák felhígulását, kiürülését. Hatásosságukat azonban jelentősen befolyásolja a megfelelő folyadékbevitel, de például a levegő páratartalma, illóolajok használata is. Ha száraz a lakás levegője, az a légutakat is kiszáríthatja, érdemes ilyenkor párásítani. Ehhez használhatunk illóolajakat is, köhögés esetén a kakukkfű-, zsálya-, eukaliptusz, vagy mentaolajat érdemes párologtatni.

Erős, vagy elhúzódó köhögéssel mindig forduljon orvoshoz!

A köhögés csak egy tünet, az eredményes kezeléséhez mindig a kiváltó okot kell megszüntetnünk. Ehhez olykor kevés az otthoni praktikákat bevetni, mert előfordulhat, hogy a köhögés súlyosabb, antibiotikus kezelést is igénylő betegségeket jelez. „Tüdőgyulladás, hörgőgyulladás tünete is lehet a szűnni nem akaró száraz köhögés, de gyakran ez az arcüreggyulladás első jele is az eldugult, gyulladt orrmelléküregek miatt a garat felé lecsorgó váladék következtében jelentkező ingerköhögés. Ilyen esetekben mindenképp orvosi kezelés szükséges.”

Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy a légúti fertőzéseket követően akár két-három hétig is tarthat a köhögés, azonban ha a tünetek ennél tovább is fennállnak, vagy a köhögés minden egyéb kiváltó ok nélkül tartósan jelentkezik, akkor szintén nem elhagyható az orvosi kontroll. „ A köhögés számos egyéb súlyos betegségre is utalhat, ezért soha nem szabad fél vállról venni. Gyakran jelentkezik refluxos betegeknél, jelezhet asztmát, de daganatos elváltozást is a tüdőben. Bizonyos gyógyszerek – például vérnyomáscsökkentők – is hajlamosíthatnak köhögésre, ilyen esetben csak a gyógyszer cseréjével szüntethetők meg a panaszok.”

A D-vitaminról tudjuk, hogy nem csak a csontritkulás megelőzése miatt fontos. Pótlásával - több krónikus betegség megelőzése mellett - az őszi-téli időszakban gyakori megbetegedéseket is csökkenthetjük. Prof. Balázs Csabaendokrinológus, immunológus, az Endokrinközpont orvosa emellett a szelén kedvező hatásaira is felhívja a figyelmet.

Korábbi évek kutatásai igazolták, hogy a hazai lakosság döntő többségénél jelentős D-vitamin hiány jelentkezik tél végére. A D-vitamin napfény hatására termelődik a bőrben, ezért a téli hónapok alatt fontos pótolni tabletták, cseppek segítségével. A jelenleg érvényben lévő ajánlások szerint gyerekeknek 1000NE, felnőtteknek 2000NE az ajánlott napi bevitel.

Az utóbbi évek figyelemfelhívó kampányának köszönhetően sokkal többen tudnak a D-vitamin szerepéről. Van azonban egy nyomelem, amiről kevesebbet hallani, pedig szintén fontos eszköz a védekezésben. A szelén szedését minden betegem számára javasolni szoktam – mondja Prof. Balázs Csaba. „Betegeim körében elsősorban hormonális problémák – pajzsmirigy rendellenességek, női és férfi meddőség - kapcsán merül fel a szelén szedése, ám egyéb betegségek kiegészítő terápiájában és prevenciójában is hasznos eszköznek tartom.

A szelén pótlás segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket, antioxidánsként pedig a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, a stroke, az asztma, a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások kockázatát is csökkentheti.” Számos kedvező tulajdonsága mellett, a téli időszakban leginkább a szelén antivirális hatását élvezhetjük.

2005-ös felmérések alapján az influenzajárvány Európa azon országaiban volt különösen nagymértékű, ahol alacsony szelén szint jellemző. „Európa országainak nagyobb részében, így hazánkban sem elegendő a talaj szeléntartalma. A szelénben legszegényebb skandináv országokban erre a problémára már megoldás is született: különböző módszerekkel érték el, hogy az ott termesztett növények, és az arra épülő táplálékláncban a szelénhiányt kiküszöböljék.”

Szelén a legnagyobb mennyiségben a brazil dióban, a tenger gyümölcseiben (rák, kagylók, tonhal), állati belsőségekben, szárnyasok húsában és a vörös húsokban található. Jó forrásai még a tejtermékek - elsősorban a vaj -, a citrusfélék, az avokádó, hagyma, paradicsom, sörélesztő és a teljes kiőrlésű gabonafélék. A brokkoli különösen sok szelént tartalmaz. Mivel azonban az étrendünk gyakran nem tartalmazza napi szinten a felsorolt élelmiszereket, illetve a talaj alacsony szeléntartalma miatt az egyes ételek szeléntartalma nem éri el a szükséges napi mennyiségét, érdemes táplálék kiegészítőként fogyasztani, meghatározott mennyiségben.

A szelén nagy dózisban mérgező hatású, ezért nagyon fontos, hogy betartsuk az orvos által felírt napi dózist. „Meg kell találnunk tehát azt a tartományt - általában 150-200 ug/nap - amelytől kedvező hatás várható, azonban a dózis függ a beteg állapotától, az indikációtól: a kritikus állapotban lévő betegeknek ennél lényegesen nagyobb dózisra van szükségük. Az optimális hatás érdekében a napi szükséges mennyiséget személyre szabottan javasolt beállítani: csak akkor és csak annyit, amit a szervezetünk feltétlenül igényel.”

forrás: Budai Endokrinközpont

A korábbi években a tojásra allergiás betegek többsége inkább vállalta az influenza szövődményeinek kockázatát, mint az oltás kapcsán jelentkező allergiás reakciót. Az idei szezonban megjelent H1N1 elleni oltást azonban jellemzően azok is igénybe veszik, akik a korábbi években nem éltek az influenza elleni védőoltás lehetőségével. A rendelőkben így egyre több tojás allergiás beteg érdeklődik az oltással kapcsolatban.

A szezonális és a H1N1 influenza elleni oltóanyagok előállítása csirkeembriókban történik, így alkalmazásukat a tojásra allergiás betegek óvatossági okokból többnyire kerülik. Számukra az oltás előtt javasolt allergológus szakorvossal egyeztetni, így mérlegelhető az oltással járó előny és kockázat egyaránt. Az allergológus a már diagnosztizált és a tojás allergia gyanús betegeknél is alkaros bőrteszt vizsgálat segítségével győződhet meg a vakcina biztonságos alkalmazhatóságáról. A bőrpróba során ugyanis lehetőség nyílik mind a tojás, mind pedig az oltóanyaggal szemben jelentkező allergiás reakció igazolására.

A tojás allergia gyanús esetek kivizsgálása is fontos, hiszen senkinek nem kell lemondania az oltóanyagról pusztán azért, mert a tojás fogyasztását követően hasi panaszai jelentkeznek. A tüneteket ételintolerancia is okozhatja. Ha azonban a vizsgálat eredménye negatív, akkor a páciens a vakcina teljes dózisát biztonsággal megkaphatja.

A pozitív eredmény sem kizáró ok, az ilyen esetekben érvényes szakmai protokoll az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia (American College of Allergy, Asthma and Immunology határozata alapján történik. Az eljárás minden esetben nagy odafigyelést és felkészültséget igényel. Tojás allergia esetén kisebb dózisokban, 15 perces időközönként ismételve, öt fázisban kaphatja meg a beteg az oltást. Az oltóanyag beadását 30 perces megfigyelési idő követi.

Forrás: University of Medicine and Dentistry of New Jersey (UMDNJ)