Érzékeny légutak

Az asztma krónikus betegség, mely a légutak állandó gyulladásával jár. Emiatt a légutakat borító nyálkahártya a nem asztmásokhoz képest jóval érzékenyebben reagál a különböző külső hatásokra. Míg egy egészséges ember szervezetét nem viseli meg oly nagymértékben, ha magas a légszennyezettség, dohányfüstös helyen tartózkodik, vagy a szabadban magas pollenkoncentráció idején, az asztmás betegeknél ezek a külső hatások akár rohamot is provokálhatnak. Ez történik akkor is, ha a légutakba kórokozók (vírusok, baktériumok) kerülnek. Az érzékeny, gyulladásban lévő nyálkahártya védtelenebb és fokozottan reagál a betolakodókkal szemben.

Köhögés vagy asztma?

A legjellemzőbb tünet, hogy a nátha kezdeti jeleit követően a betegeknél erős köhögés kezdődik, melyet egyaránt okozhat a légúti fertőzés is, de lehet az asztma rosszabbodásának jele. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, a peak-flow-meter néven is ismert csúcsáramlás mérő rendszeres használatát javaslom a betegeknek – mondja dr. Potecz Györgyi. Ezzel a készülékkel pontosan mérni tudjuk, hogy a légutak beszűkülése milyen mértékű. A beteg az adott értékhez tartozó tennivalókat kikeresi az asztma akciótervből és követi az ott leírt utasításokat. Ha a leírtaknak megfelelően szedi a gyógyszereit, akkor meg tudja előzni az asztma súlyosbodását. Asztma akciótervvel minden diagnosztizált asztmás betegnek rendelkeznie kell, azonban ha bizonytalanok vagyunk, akkor keressük fel kezelőorvosunkat személyes konzultációra vagy használjuk a telemedicina nyújtotta lehetőséget, így a távolból is van lehetőség az asztma akcióterv gyors módosítására.

Mikor forduljunk mindenképp orvoshoz?

- Gyerekek esetében, ha szinte szűnni nem akaró köhögése jelentkezik, főként éjszaka.

- Ha a köhögés váladék felköhögésével jár. - Ha a tünetek egy hétnél tovább tartanak.

- Ha az asztma akcióterv ezt írja elő.

Hogyan előzhetjük meg?

Az őszi-téli időszakban gyakori légúti fertőzések ellen a jól ismert lépéseket tegyük meg mindenképp: az alapos kézmosás, a zsúfolt helyek kerülése segíthet. Ne látogassuk beteg ismerőseinket, a gyerekeket is figyelmeztessük rá, hogy ne igyanak például közös pohárból, mert így könnyen átadhatják egymásnak a betegségeket. Az asztmások influenza elleni védőoltással is csökkenthetik a súlyosabb szövődmények kockázatát.

Az asztma folyamatos kezelést igényel, a betegnek a kezelőorvos által előírt adagban és rendszerességgel szednie kell a gyógyszereit. Az ún. fenntartó kezelés azért nagyon fontos, mert csak így biztosítható a légutak gyulladásának tartós mérséklése. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma. Ha úgy érezzük, hogy a jelenlegi kezelés mellett is jelentkeznek asztmás tüneteink, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.

A köhögés az egyik leggyakoribb tünet, amivel a téli időszakban orvoshoz, gyógyszerészhez fordulunk, vagy épp a házi patikából keresünk gyors megoldást a kezelésére. Dr. Hidvégi Editet, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyászát a köhögéscsillapítók és köptető hatású szerek szedésével kapcsolatban kérdeztük.

Hurutos, vagy száraz?

Meghűlések, vírusfertőzések időszakában természetesen jelentkezik köhögés, és a betegség előrehaladtával a köhögés típusa is változhat. „Van, akinél csak száraz, ingerköhögés, vagy épp hurutos, váladék felköhögésével járó köhögés jelentkezik. A kórkép lefolyását követve a köhögés is változhat, így az első napokban még száraz köhögés néhány nap múlva produktívvá válhat, azaz megindul a köpetürítés.” Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy a betegek gyakran csak így kérik a patikában a gyógyszert: „tessék valamit adni köhögésre!” Pedig nem mindegy, hogy mikor szedünk például köhögéscsillapítót vagy köptető hatású szert.

4 tanács a gyógyszerek szedéséhez

- A légúti betegség lefolyását követve, a hurutos köhögés megjelenésekor nappal váladékoldó készítmények szedését javasoljuk. Ezeket addig célszerű alkalmazni, ameddig sűrű a köpet, vagy ameddig nehezen szakad fel a váladék. Éjszakára viszont a köhögés csillapítása lehet a célunk.
- Fontos, hogy a két készítményt – a váladékoldót és a köhögéscsillapítót soha ne szedjük egy időben, hiszen egymás hatását gátolják. Ha nappal hurutoldót szedünk, akkor az utolsó adagot késő délután vegyük be, majd este a köhögéscsillapítót, hogy a köhögés a beteg alvását lehetőleg ne zavarja.
- Ha pár nap elteltével a köhögés már inkább hurutos, akkor hagyjuk el a köhögéscsillapító szedését, csak a váladékoldó készítményt szedjük tovább, az előírásnak megfelelően. A produktív köhögést ugyanis nem szabad elfojtani, csak a rohamokban jelentkező, száraz, kínzó köhögést kell csillapítani.
- A nyákoldók és a köptetők segítik a légutakban termelődött nyák felhígulását, kiürülését. Hatásosságukat azonban jelentősen befolyásolja a megfelelő folyadékbevitel, de például a levegő páratartalma, illóolajok használata is. Ha száraz a lakás levegője, az a légutakat is kiszáríthatja, érdemes ilyenkor párásítani. Ehhez használhatunk illóolajakat is, köhögés esetén a kakukkfű-, zsálya-, eukaliptusz, vagy mentaolajat érdemes párologtatni.

Erős, vagy elhúzódó köhögéssel mindig forduljon orvoshoz!

A köhögés csak egy tünet, az eredményes kezeléséhez mindig a kiváltó okot kell megszüntetnünk. Ehhez olykor kevés az otthoni praktikákat bevetni, mert előfordulhat, hogy a köhögés súlyosabb, antibiotikus kezelést is igénylő betegségeket jelez. „Tüdőgyulladás, hörgőgyulladás tünete is lehet a szűnni nem akaró száraz köhögés, de gyakran ez az arcüreggyulladás első jele is az eldugult, gyulladt orrmelléküregek miatt a garat felé lecsorgó váladék következtében jelentkező ingerköhögés. Ilyen esetekben mindenképp orvosi kezelés szükséges.”

Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy a légúti fertőzéseket követően akár két-három hétig is tarthat a köhögés, azonban ha a tünetek ennél tovább is fennállnak, vagy a köhögés minden egyéb kiváltó ok nélkül tartósan jelentkezik, akkor szintén nem elhagyható az orvosi kontroll. „ A köhögés számos egyéb súlyos betegségre is utalhat, ezért soha nem szabad fél vállról venni. Gyakran jelentkezik refluxos betegeknél, jelezhet asztmát, de daganatos elváltozást is a tüdőben. Bizonyos gyógyszerek – például vérnyomáscsökkentők – is hajlamosíthatnak köhögésre, ilyen esetben csak a gyógyszer cseréjével szüntethetők meg a panaszok.”