A korábbi években a tojásra allergiás betegek többsége inkább vállalta az influenza szövődményeinek kockázatát, mint az oltás kapcsán jelentkező allergiás reakciót. Az idei szezonban megjelent H1N1 elleni oltást azonban jellemzően azok is igénybe veszik, akik a korábbi években nem éltek az influenza elleni védőoltás lehetőségével. A rendelőkben így egyre több tojás allergiás beteg érdeklődik az oltással kapcsolatban.

A szezonális és a H1N1 influenza elleni oltóanyagok előállítása csirkeembriókban történik, így alkalmazásukat a tojásra allergiás betegek óvatossági okokból többnyire kerülik. Számukra az oltás előtt javasolt allergológus szakorvossal egyeztetni, így mérlegelhető az oltással járó előny és kockázat egyaránt. Az allergológus a már diagnosztizált és a tojás allergia gyanús betegeknél is alkaros bőrteszt vizsgálat segítségével győződhet meg a vakcina biztonságos alkalmazhatóságáról. A bőrpróba során ugyanis lehetőség nyílik mind a tojás, mind pedig az oltóanyaggal szemben jelentkező allergiás reakció igazolására.

A tojás allergia gyanús esetek kivizsgálása is fontos, hiszen senkinek nem kell lemondania az oltóanyagról pusztán azért, mert a tojás fogyasztását követően hasi panaszai jelentkeznek. A tüneteket ételintolerancia is okozhatja. Ha azonban a vizsgálat eredménye negatív, akkor a páciens a vakcina teljes dózisát biztonsággal megkaphatja.

A pozitív eredmény sem kizáró ok, az ilyen esetekben érvényes szakmai protokoll az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia (American College of Allergy, Asthma and Immunology határozata alapján történik. Az eljárás minden esetben nagy odafigyelést és felkészültséget igényel. Tojás allergia esetén kisebb dózisokban, 15 perces időközönként ismételve, öt fázisban kaphatja meg a beteg az oltást. Az oltóanyag beadását 30 perces megfigyelési idő követi.

Forrás: University of Medicine and Dentistry of New Jersey (UMDNJ)