A D-vitaminról tudjuk, hogy nem csak a csontritkulás megelőzése miatt fontos. Pótlásával - több krónikus betegség megelőzése mellett - az őszi-téli időszakban gyakori megbetegedéseket is csökkenthetjük. Prof. Balázs Csabaendokrinológus, immunológus, az Endokrinközpont orvosa emellett a szelén kedvező hatásaira is felhívja a figyelmet.

Korábbi évek kutatásai igazolták, hogy a hazai lakosság döntő többségénél jelentős D-vitamin hiány jelentkezik tél végére. A D-vitamin napfény hatására termelődik a bőrben, ezért a téli hónapok alatt fontos pótolni tabletták, cseppek segítségével. A jelenleg érvényben lévő ajánlások szerint gyerekeknek 1000NE, felnőtteknek 2000NE az ajánlott napi bevitel.

Az utóbbi évek figyelemfelhívó kampányának köszönhetően sokkal többen tudnak a D-vitamin szerepéről. Van azonban egy nyomelem, amiről kevesebbet hallani, pedig szintén fontos eszköz a védekezésben. A szelén szedését minden betegem számára javasolni szoktam – mondja Prof. Balázs Csaba. „Betegeim körében elsősorban hormonális problémák – pajzsmirigy rendellenességek, női és férfi meddőség - kapcsán merül fel a szelén szedése, ám egyéb betegségek kiegészítő terápiájában és prevenciójában is hasznos eszköznek tartom.

A szelén pótlás segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket, antioxidánsként pedig a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, a stroke, az asztma, a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások kockázatát is csökkentheti.” Számos kedvező tulajdonsága mellett, a téli időszakban leginkább a szelén antivirális hatását élvezhetjük.

2005-ös felmérések alapján az influenzajárvány Európa azon országaiban volt különösen nagymértékű, ahol alacsony szelén szint jellemző. „Európa országainak nagyobb részében, így hazánkban sem elegendő a talaj szeléntartalma. A szelénben legszegényebb skandináv országokban erre a problémára már megoldás is született: különböző módszerekkel érték el, hogy az ott termesztett növények, és az arra épülő táplálékláncban a szelénhiányt kiküszöböljék.”

Szelén a legnagyobb mennyiségben a brazil dióban, a tenger gyümölcseiben (rák, kagylók, tonhal), állati belsőségekben, szárnyasok húsában és a vörös húsokban található. Jó forrásai még a tejtermékek - elsősorban a vaj -, a citrusfélék, az avokádó, hagyma, paradicsom, sörélesztő és a teljes kiőrlésű gabonafélék. A brokkoli különösen sok szelént tartalmaz. Mivel azonban az étrendünk gyakran nem tartalmazza napi szinten a felsorolt élelmiszereket, illetve a talaj alacsony szeléntartalma miatt az egyes ételek szeléntartalma nem éri el a szükséges napi mennyiségét, érdemes táplálék kiegészítőként fogyasztani, meghatározott mennyiségben.

A szelén nagy dózisban mérgező hatású, ezért nagyon fontos, hogy betartsuk az orvos által felírt napi dózist. „Meg kell találnunk tehát azt a tartományt - általában 150-200 ug/nap - amelytől kedvező hatás várható, azonban a dózis függ a beteg állapotától, az indikációtól: a kritikus állapotban lévő betegeknek ennél lényegesen nagyobb dózisra van szükségük. Az optimális hatás érdekében a napi szükséges mennyiséget személyre szabottan javasolt beállítani: csak akkor és csak annyit, amit a szervezetünk feltétlenül igényel.”

forrás: Budai Endokrinközpont