Három évig kell szednie azt az anyagot, amire allergiás, de a kezelés végére –sőt a tapasztalatok szerint már a kezelés első évében is – jelentősen, átlagosan 80 százalékkal csökkennek az allergiás tünetei. Ön bevállalná?

Világszerte használt kezelési mód

„Maga az allergén specifikus immunterápia egyáltalán nem új kezelési mód, több mint száz éves múltra tekint vissza” – magyarázza dr. Balogh Katalinallergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Elsőként az 1900-as évek elején alkalmazták, ekkor fedezték fel, hogy ha a beteg szervezetébe juttatják az allergén anyagot, akkor az idővel megtanulja elviselni azt, így pedig az adott pollen hatására fellépő allergiás reakció is megszüntethető. Az 1950-es évek óta az immunterápiás készítményeket világszerte egyre több országban használják az allergiás betegségek kezelésére.

Nemcsak a tüneteket csillapítja, hanem a kiváltó okot kezeli

Az ebben az időszakban sokak által szedett antihisztamin tartalmú készítmények hatóanyaga, az allergiás reakció során, a szervezetben felszabadult hisztamin kötődését gátolja a nyálkahártyán lévő hisztamin receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy hatására az allergiás tünetek már nem tudnak megjelenni: a betegnél egy időre – a gyógyszer folyamatos szedésének ideje alatt – szerencsés esetben megszűnik a tüsszögés, orrfolyás. Ezzel szemben az allergén specifikus immunterápiama az egyetlen olyan kezelési mód, amely nem csak a tünetekre hat, hanem az allergia kiváltó okát, az immunrendszer túlműködését fékezi meg. Sikeres terápia esetén pedig a hatás a készítmény szedésének befejezését követően több évig tart.

Erősödnek-e a tünetei, ha az allergént szedi?

Az immunterápiás készítmények előállítása és adagolása szigorúan szabályozott keretek közt történik. A biztonságos kezelés érdekében már az 1970-es években megszületett az a mai napig is érvényben lévő alap koncepció, mely a készítmények összeállításának módját egységesen szabályozza. Az allergén-specifikus immunterápia gyakorlati alkalmazására vonatkozó nemzetközi irányelveket pedig az Egészségügyi Világszervezet fektette le 1997-ben. „A terápia során a beteg valóban azt az allergént szedi, ami a panaszait kiváltja, ám a lényeg, hogy mindezt ellenőrzött mennyiségben, tisztított, standardizált allergénekkel teszi. Az allergiás tünetei pedig azért nem fognak a kezelés hatására erősödni, mert más a bevitel útja. A pollenek a légutakon keresztül okoznak tüneteket, a beteg belélegzi, tüsszögni kezd, az orra viszket. Itt a beteg az allergént tabletta, vagy cseppek formájában a nyelve alá helyezi, vagyis nem a légutakba kerül, hanem a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel, ezért nem erősödnek a légúti tünetei” – fejti ki részletesen a sokakban megfogalmazódott kérdést a főorvosnő.

Negatív és pozitív mellékhatásokra is számíthat!

Ahogyan az antihisztamin készítmények esetében, úgy az allergén specifikus immunterápiánál is előfordulhatnak mellékhatások. Ezek jellemzően helyi mellékhatások, a bevitel helyén jelennek meg és átmeneti kellemetlenség kategóriába sorolhatók. A leggyakoribb eset, a készítmények alkalmazását követően fellépő, a szájnyálkahártyán tapasztalt enyhe viszkető érzés. Dr. Balogh Katalin fontosnak tartja megemlíteni, hogy az allergén immunterápia esetében pozitív hatásokról is beszélhetünk. A készítmények szedésével ugyanis meg lehet előzni az újabb allergiák megjelenését, illetve az olyan súlyos szövődményt is, ami elsősorban a nem megfelelően kezelt allergiásoknál jelentkezik: az asztma kialakulását.

Antihisztaminokkal az allergiás tüneteket enyhíthetjük. Nem mindegy azonban, hogy milyen készítményt szedünk. Választhatunk helyi, vagy általános hatású gyógyszert, bizonyos készítmények alkalmasabbak a szénanátha, mások a viszkető bőrtünetek kezelésére. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.

Első- és második generációs készítmények

Az antihisztaminokat két csoportba soroljuk – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az első generációs, vagy szedatív antihisztaminok álmosító hatásúak, és gyakrabban okoznak mellékhatásokat, - szájszárazság, kettős látás, vizelet visszatartás - mint a második generációs, nem-szedatív készítmények. Ezeknél sem árt azonban vigyázni, főleg vezetésnél, mert enyhe álmosító hatás bizonyos típusú második generációs antihisztaminoknál is jelentkezhet. Alkohollal együtt fogyasztva a mellékhatások fokozódnak.

Hatóanyagok és hatásuk

Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba, alkalmazásuk azonban döntően nem ettől, hanem hatóanyag tartalmuktól és a tünetektől függ. Tabletták, cseppek, és szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak. A megfelelő készítmények kisgyermekkorban és egyes esetekben kismamáknál is biztonsággal alkalmazhatóak. Dr. Augusztinovicz Monika, néhány gyakori példát említve elmondta, hogy a szénanáthás tünetek esetén a második generációs készítmények váltak be inkább, mivel ezek mellett kevésbé jelentkezik fáradtság. Csalánkiütés esetén azonban hasznos az első generációs gyógyszerek enyhén nyugtató mellékhatása. Ha a betegnél az orrdugulás a fő panasz, akkor desloratadine és fexofenadine, levocetirizine tartalmú készítmények csökkentetik a tünetet, de ilyenkor egyéb kiegészítő kezelésre is szükség van. Az antihisztaminok főleg a tüsszögést, orrfolyást, könnyezést, garat-szemviszketést csökkentik. Az első generációs készítmények álmosító hatását leginkább a bőrviszketéssel járó esetekben tudjuk bevetni.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

Antihisztamin készítményt várandósság alatt és a szoptatás időszakában csak orvosi konzultáció alapján lehet szedni, illetve van néhány betegség, amelyek esetén szintén óvatosságot igényel a használatuk. Ilyen többek közt a prosztata megnagyobbodás, vagy a glaukóma. Ezek részletes felsorolását egyébként a betegtájékoztató tartalmazza. A gyógyszerek felírása, vagy - recept nélkül kapható készítmények esetében - beszerzése előtt erről mindig tájékozódjunk! Fontos még, hogy bizonyos gyógyszerek – például antidepresszánsok és néhány gombaellenes szer – antihisztaminnal szedve egymással kölcsönhatásba kerülhetnek. A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről ezért mindig tájékoztassuk a kezelőorvost, mert ellenkező esetben az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, felszívódásuk, hatásuk változhat, esetleg a hatás elhúzódóvá válik.

Akár egész szezonban szedhetjük

Az antihisztaminok szedésének időtartama mindig a kiváltó októl függ. Ha a pollenallergia tüneteire szedjük, akkor akár egész pollenszezonban szedhetjük, sőt hosszú távon alkalmazva inkább hatékonyak, mintha csak magas pollenkoncentráció idején alkalmazzuk. A gyógyszerek hatása már a bevételt követő fél óra elteltével érezhető, a legjobb hatás eléréséhez azonban általában 1-2 óra szükséges.

Mit tegyünk, ha mégsem hat?

Ha az antihisztamin szedése mellett is allergiás tüneteink vannak, annak több oka is lehet. A leggyakoribb, hogy nem a számunkra megfelelő hatóanyagot választottuk, vagy az adott esetben több, részben receptköteles gyógyszer kombinációja szükséges – ez az előzetes orvosi vizsgálat nélkül vásárolt készítmények szedésénél szokott előfordulni – vagy nem az optimális adagolást követjük. „Ha a gyógyszer szedése álmosító hatású, a betegek hajlamosak csökkenteni az előírt mennyiségét, hogy a teljesítő képességük javuljon, ám így nem is várható, hogy a csökkentett hatóanyag mennyiség mellett is megszűnjenek a tüneteik. Amennyiben nem vált be egy készítmény, érdemes allergológussal konzultálni. Ma már olyan széles a szénanátha tüneteinek kezelésére szolgáló készítmények választéka, hogy mindenkinek meg tudjuk találni a megfelelő készítményt. Az antihisztaminok helyett is van alternatíva: kismamák számára is alkalmas a Rhinolight kezelés, a hosszú távú megoldást keresőknek az allergén immunterápia jelent megoldást.”

Forrás: Budai Allergiaközpont

A téli időszakban gyakori náthás panaszok mellett bizonyos ételek is okozhatják, ha állandóan orrfolyástól, orrdugulástól szenvedünk. Ilyen esetben a magas hisztamin tartalmú ételek kerülésével, és a hiányzó enzim pótlásával szüntethetők meg a tünetek.

Légúti tüneteket okozó ételek

Bizonyos ételek hisztamin tartalma magas, más ételek pedig a szervezet hisztamin termelését fokozzák. Az eredmény mindkét esetben az, hogy a hisztamin intoleranciás beteg, ha ezeket az ételeket elfogyasztja, kellemetlen tünetek megjelenését fogja tapasztalni. Hasfájás, hasmenés, fejfájás, hányás a leggyakoribb panasz – sorolja dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. „ A visszatérő tünetektől szenvedő betegek idővel összefüggésbe hozzák a gyomor-és bélrendszeri panaszokat valamilyen étel elfogyasztásával, megfigyelik melyik fogás után jelentkeztek a tüneteik, így előbb-utóbb sikerül a tettest beazonosítani. Az viszont sokkal kevésbé nyilvánvaló, hogy bizonyos élelmiszerek légúti tüneteket is okozhatnak, pedig a krónikus orrfolyás és orrdugulás hátterében is megbújhat hisztamin intolerancia, ami ritkán, de asztmás rohamot is kiválthat.”

Paradicsomtól, sajttól és vörösbortól orrdugulás?

A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, mely részben a szervezetben termelődik, illetve bizonyos élelmiszerek is tartalmazzák eltérő mennyiségben, így az étkezések során is emelkedhet szervezetünkben a hisztamin szint mértéke. Mindez problémát akkor jelent, ha a diamino-oxidáz (DAO) enzim csökkent, vagy hiányzó működése miatt a hisztamin lebontása nem történik meg megfelelően. Ezt a jelenséget hisztamin intoleranciánaknevezzük. A hisztamin mértékét növeli az alábbi ételek fogyasztása: halak, pácolt húsok, alkohol (különösen a vörösbor), sajtok, savanyú káposzta, padlizsán, ketchup, citrusfélék, papaya, eper, ananász, dió, mogyoró, paradicsom, spenót és csokoládé.

Az antibiotikumok is felerősíthetik a hisztamin intoleranciás tüneteket

Dr. Balogh Katalin elmondta, hogy az elhúzódó orrfolyással, orrdugulással orvoshoz forduló betegeknél a hisztamin intolerancia által okozott tünetek gyakran keverednek a téli időszakban egyébként is gyakori meghűléses, légúti fertőzések által okozott panaszokkal. „Ha a beteg meglévő hisztamin intoleranciás tünetei –orrfolyás, orrdugulás- mellé légúti fertőzés is társul, a panaszok függvényében a kezelőorvos antibiotikumot írhat fel a betegség kezelésére. A helyzet ilyenkor gyakran tovább súlyosbodhat, bizonyos gyógyszerek ugyanis hisztamin felszabadítók, vagy gátolják a DAO enzim működését, így a tünetek tovább fokozódhatnak. A cefuroxim, cefotiam, izoniazid, pentamidin, klavulánsav és klorokvin antibiotikumok mellett bizonyos nyákoldó hatóanyagok is – acetilcisztein és ambroxol is ebbe a csoportba tartoznak.”

Diéta, enzimpótlás és körültekintő gyógyszerszedés

Dr. Balogh Katalin fontosnak tartja megjegyezni, hogy a felsorolt tünetek más betegségek tünetei is lehetnek. Ezért ki kell vizsgálni, hogy valóban enzimhiány, hisztamin érzékenység áll-e a panaszok hátterében, mielőtt valaki diétázni kezdene. „A kivizsgálás azért is fontos, mert a panaszok sok esetben hasonlatosak az allergia (légúti , illetve étel) tüneteihez, ezért ál allergiának is nevezik. Fontos elkülöníteni, ami sokszor nem egyszerű.”

A főorvosnő elmondta, hogy a hisztamin intolerancia kimutatása vérvizsgálattal lehetséges. A tünetek megszűnéséhez diétát kell tartani, a magas hisztamin tartalmú ételeket kerülni, illetve a hiányzó enzim tablettával történő pótlására is van lehetőség. Bármilyen gyógyszer bevétele előtt pedig meg kell győződni arról, hogy nem hisztamin felszabadító, illetve nem gátolja a DAO enzim működését. Amennyiben szükséges, a kezelőorvossal konzultálni kell a gyógyszer cseréjéről, lehetőleg olyan hatóanyagot választva, ami nem fokozza a hisztamin intoleranciás tüneteket.

Forrás: Budai Allergiaközpont