Antihisztaminokkal az allergiás tüneteket enyhíthetjük. Nem mindegy azonban, hogy milyen készítményt szedünk. Választhatunk helyi, vagy általános hatású gyógyszert, bizonyos készítmények alkalmasabbak a szénanátha, mások a viszkető bőrtünetek kezelésére. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.

Első- és második generációs készítmények

Az antihisztaminokat két csoportba soroljuk – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az első generációs, vagy szedatív antihisztaminok álmosító hatásúak, és gyakrabban okoznak mellékhatásokat, - szájszárazság, kettős látás, vizelet visszatartás - mint a második generációs, nem-szedatív készítmények. Ezeknél sem árt azonban vigyázni, főleg vezetésnél, mert enyhe álmosító hatás bizonyos típusú második generációs antihisztaminoknál is jelentkezhet. Alkohollal együtt fogyasztva a mellékhatások fokozódnak.

Hatóanyagok és hatásuk

Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba, alkalmazásuk azonban döntően nem ettől, hanem hatóanyag tartalmuktól és a tünetektől függ. Tabletták, cseppek, és szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak. A megfelelő készítmények kisgyermekkorban és egyes esetekben kismamáknál is biztonsággal alkalmazhatóak. Dr. Augusztinovicz Monika, néhány gyakori példát említve elmondta, hogy a szénanáthás tünetek esetén a második generációs készítmények váltak be inkább, mivel ezek mellett kevésbé jelentkezik fáradtság. Csalánkiütés esetén azonban hasznos az első generációs gyógyszerek enyhén nyugtató mellékhatása. Ha a betegnél az orrdugulás a fő panasz, akkor desloratadine és fexofenadine, levocetirizine tartalmú készítmények csökkentetik a tünetet, de ilyenkor egyéb kiegészítő kezelésre is szükség van. Az antihisztaminok főleg a tüsszögést, orrfolyást, könnyezést, garat-szemviszketést csökkentik. Az első generációs készítmények álmosító hatását leginkább a bőrviszketéssel járó esetekben tudjuk bevetni.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

Antihisztamin készítményt várandósság alatt és a szoptatás időszakában csak orvosi konzultáció alapján lehet szedni, illetve van néhány betegség, amelyek esetén szintén óvatosságot igényel a használatuk. Ilyen többek közt a prosztata megnagyobbodás, vagy a glaukóma. Ezek részletes felsorolását egyébként a betegtájékoztató tartalmazza. A gyógyszerek felírása, vagy - recept nélkül kapható készítmények esetében - beszerzése előtt erről mindig tájékozódjunk! Fontos még, hogy bizonyos gyógyszerek – például antidepresszánsok és néhány gombaellenes szer – antihisztaminnal szedve egymással kölcsönhatásba kerülhetnek. A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről ezért mindig tájékoztassuk a kezelőorvost, mert ellenkező esetben az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, felszívódásuk, hatásuk változhat, esetleg a hatás elhúzódóvá válik.

Akár egész szezonban szedhetjük

Az antihisztaminok szedésének időtartama mindig a kiváltó októl függ. Ha a pollenallergia tüneteire szedjük, akkor akár egész pollenszezonban szedhetjük, sőt hosszú távon alkalmazva inkább hatékonyak, mintha csak magas pollenkoncentráció idején alkalmazzuk. A gyógyszerek hatása már a bevételt követő fél óra elteltével érezhető, a legjobb hatás eléréséhez azonban általában 1-2 óra szükséges.

Mit tegyünk, ha mégsem hat?

Ha az antihisztamin szedése mellett is allergiás tüneteink vannak, annak több oka is lehet. A leggyakoribb, hogy nem a számunkra megfelelő hatóanyagot választottuk, vagy az adott esetben több, részben receptköteles gyógyszer kombinációja szükséges – ez az előzetes orvosi vizsgálat nélkül vásárolt készítmények szedésénél szokott előfordulni – vagy nem az optimális adagolást követjük. „Ha a gyógyszer szedése álmosító hatású, a betegek hajlamosak csökkenteni az előírt mennyiségét, hogy a teljesítő képességük javuljon, ám így nem is várható, hogy a csökkentett hatóanyag mennyiség mellett is megszűnjenek a tüneteik. Amennyiben nem vált be egy készítmény, érdemes allergológussal konzultálni. Ma már olyan széles a szénanátha tüneteinek kezelésére szolgáló készítmények választéka, hogy mindenkinek meg tudjuk találni a megfelelő készítményt. Az antihisztaminok helyett is van alternatíva: kismamák számára is alkalmas a Rhinolight kezelés, a hosszú távú megoldást keresőknek az allergén immunterápia jelent megoldást.”

Forrás: Budai Allergiaközpont

A gyermekkori táplálékallergia előfordulása 6-8% körüli, a 3 év alatti gyermekek körében. Ezen belül is különösen magas, mintegy 3% a tehéntejfehérje-allergiás betegek száma. Gyakran okoz még allergiás panaszokat a tojás, szója, búza, földimogyoró is. A táplálékallergia a bőrön, a gyomor-és bélrendszerben és a légutakban is tüneteket okozhat.

Ekcéma és hasfájás

A táplálékok által okozott allergiás tünetek leggyakrabban a bőrön jelentkeznek, a csecsemő- és kisdedkori ekcéma oka az esetek közel 30%-ában táplálékallergia. A másik gyakori tünetcsoport a gyomor-és bélrendszert érintő panaszok: a gyermekeknél görcsös hasi fájdalom, hányás, hasmenés, étvágytalanság, a súlyfejlődés megállása tapasztalható – mondta el dr. Polgár Marianne, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológus főorvosa. Reflux mellett gyakran társbetegségként tejallergia is kimutatható, de csecsemő- és kisgyermekkorban a táplálékok okozhatnak légúti tüneteket is. A táplálékallergia legsúlyosabb megjelenési formája az anafilaxia, melyet főként tej, tojás, földimogyoró és hal fogyasztása idézhet elő, az arra érzékeny betegeknél. A gyorsan kialakuló életveszélyes állapot kezelése minden esetben sürgősségi ellátást tesz szükségessé.

Vizsgálatok és diéta

Táplálékallergiára utaló tünetek esetén a vizsgálat első lépése a részletes anamnézis, vagyis a beteg kikérdezése. Gyermekek esetében a szülőknek érdemes végiggondolni, előfordult-e a családban korábban allergiás betegség, milyen ételeket fogyaszt a gyermek, mikor jelentkeztek először a tünetek. Az allergének azonosítása 2 év alatti gyermekek esetében főként vérvizsgálattal történik, általában későbbi életkorban alkalmazzuk a prick-tesztet, de az allergia diagnózisának nélkülözhetetlen része a táplálékelimináció – magyarázza a főorvosnő. Ennek lényege, hogy bizonyos ételek, étrendből történő kiiktatásával ellenőrizzük, hogy továbbra is jelentkeznek-e a tünetek. Az allergia diagnózisát igazolja, ha az elvont táplálékokat visszaadva a betegségi tünetek ismét megjelennek.

A táplálékallergia kezelése

A gyermekkorban jelentkező táplálékallergiás tünetek döntő többsége a gyermekek 3-4 éves korára megszűnik, a gyermek kinövi a betegséget. Ebben az időszakban a legfontosabb a megfelelő diéta megtartása, az allergén kerülése, mely rendszerint önmagában is tünetmentességet eredményez. Antihisztaminok és szteroidok alkalmazására főként az akut rohamok és súlyos klinikai tünetek esetén kerül sor.

Forrás: Budai Allergiaközpont

Az allergia kialakulását gyakran emlegetik civilizációs, avagy „jólétünk” betegségeként is. Ha körbenézünk a családban, valóban jellemző, hogy az idősebb családtagoknál, nagyszülőknél még nem, de a gyermekeknél, esetleg a szülőknél is már megjelentek a tünetek. Mikor kezdődött az allergiások számának emelkedése?
- Az allergia régen valóban ritka betegségnek számított. Amikor az angol Királyi Orvostársaságban a napjainkban szénanáthaként ismert tüneteket a 19. században bemutatták, akkor egész Nagy-Britanniából összesen csak 20-25 beteget lehetett összeszedni, ami a mai előfordulások ismeretében nagyon kis szám. Kétségtelen, hogy az 1870-es években elindult fejlődés a betegség jobb megismerését is lehetővé tette: felismerték például a környezetszennyezés és a légúti betegségek közti összefüggést, a pollenek tünet kiváltó szerepét. A betegek száma az 1950-es évek környékén nőtt nagyobb mértékben. Napjainkban további emelkedés figyelhető meg, átlagosan a lakosok 30-40 százaléka allergiás országonként.

Előrejelzések szerint 2050-re a világ lakosságának fele allergiás lesz. Évről-évre előkerül ez a kérdés, az allergiások száma azonban folyamatosan nő. Valóban elkerülhetetlen a betegség ilyen mértékű terjedése?
- Az allergiával kapcsolatban nagyon sok vizsgálat folyik napjainkban, amelyek a betegség okait, megelőzését és kezelését kutatják. A riasztó számok, a drasztikus emelkedés és erőfeszítéseink ellenére sajnos az a tény, amit az Allergia Világszövetség fogalmazott meg: az only allergy syndrome, a „csak allergia” tünet együttes nagymértékben hozzájárul a kedvezőtlen prognózisok megvalósulásához. Ez azt jelenti, hogy sem a betegek, sem az egészségesek, sem pedig a döntéshozók nem a súlyának, a perspektíváknak megfelelő komolysággal tekintenek erre a kérdésre. Ez különösen aggasztó annak tükrében, hogy a nem fertőző krónikus betegségek körében az allergiák – a diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás után – a harmadik, negyedik helyen állnak gyakoriságban. A pollenallergia az életminőségen túl a munkaképességet is rontja: 20-25%-os, esetleg még nagyobb munkaképesség csökkenést válthat ki. Mivel a pollenszezon tavasztól őszig tart, ezért a kedvezőtlen hatásai gyerekek teljesítményében is érezhetőek: az érettségi, felvételik, vagy épp az iskolakezdés kapcsán.

A címben feltett kérdésre ezek alapján akár igennel is felelhetünk, de legalábbis a betegszám folytonos emelkedése megállíthatatlannak látszik. Milyen tényezőkön múlik, hogy valaki allergiás lesz-e, vagy sem?
- Amit az eddigi kutatások alapján biztosan tudunk, az az öröklődés szerepe a betegség megjelenésében. Ha a családban van egy orvosilag igazolt allergiás beteg, akkor ez a legnagyobb rizikó arra, hogy a következő generációban is megjelenik majd a betegség. Ezen kívül fontos tényező a külső-belső környezet hatása is, mely jelenti egyfelől a magas – elsősorban közlekedésből, fűtésből származó - légszennyezettséget, a polleneket, illetve a lakótérben előforduló allergéneket is: a poratka, penészgomba, házi kedvencek jelenlétét. Mindez különösen a kisgyermekek, csecsemők esetében jelentős, akik idejük akár 95%-át is zárt térben töltik, ahol ha magas allergén terhelésnek vannak kitéve, az nagyon megnöveli az allergia későbbi előfordulásának rizikóját. A „háztartási”, belső terekben lévő hajlamosító tényezők között meg kell említeni, hogy a vegyszerek, kozmetikumok, a tisztítószerek és adalékanyagok allergia elősegítő hatását is sokszorosan sikerült igazolni.

Milyen kezelési lehetőségek közül választhat az allergiás beteg?
- Terápiás lehetőségeink nagyobb részt a tünetek megszüntetésére irányulnak: antihisztaminok, helyi szteroidok képezik az allergiás betegségek kezelésének a bázisát. Ezek a tüneteket kiválóan kezelik, hatásuk azonban csak addig tart, amíg a beteg szedi a készítményeket, vagyis nem alkalmasak arra, hogy a már kialakult betegséget megszüntessék. Erre lehetőséget az immunterápiák és a biológiai terápiák adnak, amelyek a kisiklott allergiás reakciót - ami „felesleges” túlműködés – képesek visszaterelni a normál keretek közé, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az azokat kiváltó okot kezelik.