Budai Allergiaközpont


A tápszerekkel kapcsolatos tévhitek miatt egyre gyakoribb a túl korai hozzátáplálás

2016. július 01. - Prima Medica Egészségközpontok

Az anyatej a legtökéletesebb táplálék a csecsemő számára. A természet is úgy alkotta meg, hogy a gyermek igényeihez igazodjon az összetétele, így nyilván az édesanyák sem szeretnék ettől önként megfosztani gyermeküket. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor minden próbálkozás ellenére sem jön össze a szoptatás. Ilyenkor kell jó döntést hoznunk, szakemberhez fordulni, aki megbízható tanácsokat tud adni a további lehetőségekkel kapcsolatban.

Társadalmi elvárás?

A régen jellemző többgenerációs családokban a frissen szült kismamát a család többi nőtagja segítette, nem volt magára hagyva egy újszülött és a teljes háztartás ellátásával. Persze ma is hallunk szuperanyákról, akiknek a kisujjában van minden tudás, de fogadjuk el, hogy nem vagyunk egyformák. Eleve sokat számít, hogy a szülés természetes úton, vagy császárral történt, mennyire viselte meg a szülés az anyát és egy sor egyéb körülmény is befolyásolja, hogy mennyire megy gördülékenyen az otthonlét a babával. Az újdonsült édesanyák életét megnehezítheti a többi családtag, rokonok megjegyzései, elvárásai, sokszor még kéretlen tanácsai is. Ezek egyik sarkalatos pontja a szoptatás kérdése.

Bűntudat és „rossz anya” bélyeg

Egy tavaly készült hazai felmérésből kiderül, hogy minden harmadik édesanya tapasztal valamilyen problémát a szoptatás során – mondja dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A legtöbben arra panaszkodnak, hogy kevés a tej. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy ilyen esetben az édesanyák csak ritkán kérnek, vagy kapnak megfelelő segítséget. A környezet negatív megítélése miatt nem mernek tápszert sem használni, ezért inkább előbb kezdik meg a hozzátáplálást, mintsem hogy a baba életkorának megfelelően összeállított tápszert válasszák.

Milyen okai lehetnek, ha nem sikerül a szoptatás?

Ha az édesanyának problémája van a szoptatással, akkor már a kórházban, az első próbálkozásoknál érdemes jelezni és szakember segítségét kérni. Ha erre nincs mód, vagy a problémák később, a hazaérkezés után jelentkeztek, akkor az interneten keresztül vagy a védőnő, gyermekorvos segítségével is fel tudjuk venni a kapcsolatot szoptatási tanácsadóval. A képzett szakember a legtöbb gyakori problémára tud megoldást javasolni.

Melyek ezek?

- túl kevés anyatej
- mellgyulladás
- kisebesedett, vagy befelé forduló mellbimbó
- nehezen beinduló tejtermelés.

Dr. Polgár Marianne szerint a szoptatással kapcsolatban felmerülő bizonyos nehézségeken - mint a helytelen táplálkozás, kevés folyadékbevitel, vagy a kezdeti aggodalmak – lehet segíteni, vannak azonban olyan helyzetek, amikor minden próbálkozás ellenére meghiúsul a szoptatás. Ilyen lehet akár egy komoly betegség, vagy szülés utáni depresszió, de sajnos az is előfordul, hogy a sikertelen próbálkozások miatti stressz és a környezet felől érkező nyomás miatt nem sikerül a szoptatás.

A korai hozzátáplálás növeli bizonyos betegségek kockázatát

Ha a szoptatás nem sikerül, az elfogyasztott anyatej mennyisége nem elegendő, a gyermek a fejlődésben elmaradhat, ennek első jele a súlygyarapodás stagnálása. Ez esetben semmiképp nem jelenthet megoldást az anyatej tehéntejjel történő helyettesítése, a vizezett tehéntej sem jó választás! A kicsi szervezete nem tudja megfelelően lebontani a tehéntejet, komoly gyomor-és bélrendszeri panaszokat – hasfájás, hasmenés, puffadás - és allergiás tüneteket is okozhat. Szintén nem jó megoldás, ha a súlygyarapodást korábban megkezdett hozzátáplálással akarjuk behozni – figyelmeztet dr. Polgár Marianne. A hozzátáplálást a gyermek fél éves kora körül javasolt elkezdeni. Az utóbbi idők kutatásai hívják fel a figyelmet az első 2-3 évben történő táplálás fontosságára. Ha ebben az időszakban túl korán vezetünk be bizonyos ételeket a baba étrendjébe és nem segítjük a megfelelő bélflóra kiépülését, akkor azzal nagymértékben megnöveljük a későbbi életkorban megjelenő, népbetegségnek számító kórképek kialakulásának esélyét.

Csak tápszerrel pótolhatja az anyatejet!

Az újszülött csecsemő bélrendszerében még nincsenek baktériumok, ezek a táplálkozás során, fokozatosan jelennek meg, így fejlődik és változik a bélflóra. Ez az intenzív változás egészen 3 éves korig tart, addigra a bélflóra összetétele állandóbbá, stabilabbá válik. Az immunrendszer megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra, az anyatej ennek kialakításában játszik szerepet. Ez a legtökéletesebb táplálék a gyermek számára, mely hosszú távú védelmet nyújt azáltal, hogy a későbbi életkorban is segíti az elhízás, allergia, gyulladásos bélbetegségek és a cukorbetegség megelőzését. Anyatej hiányában az egészséges bélflórát a gyermek életkorának megfelelő tápszer adásával biztosíthatjuk. Ha bármilyen okból nem sikerül a szoptatás, akkor prebiotikummal dúsított tápszer, probiotikum adása segítheti a gyermek kiegyensúlyozott táplálását és a jótékony baktériumok megtelepedését a bélben.

Forrás: Budai Allergiaközpont

A gyermekkori táplálékallergia tünetei

A gyermekkori táplálékallergia előfordulása 6-8% körüli, a 3 év alatti gyermekek körében. Ezen belül is különösen magas, mintegy 3% a tehéntejfehérje-allergiás betegek száma. Gyakran okoz még allergiás panaszokat a tojás, szója, búza, földimogyoró is. A táplálékallergia a bőrön, a gyomor-és bélrendszerben és a légutakban is tüneteket okozhat.

táplálékallergiaEkcéma és hasfájás

A táplálékok által okozott allergiás tünetek leggyakrabban a bőrön jelentkeznek, a csecsemő- és kisdedkori ekcéma oka az esetek közel 30%-ában táplálékallergia. A másik gyakori tünetcsoport a gyomor-és bélrendszert érintő panaszok: a gyermekeknél görcsös hasi fájdalom, hányás, hasmenés, étvágytalanság, a súlyfejlődés megállása tapasztalható – mondta el dr. Polgár Marianne, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológus főorvosa. Reflux mellett gyakran társbetegségként tejallergia is kimutatható, de csecsemő- és kisgyermekkorban a táplálékok okozhatnak légúti tüneteket is. A táplálékallergia legsúlyosabb megjelenési formája az anafilaxia, melyet főként tej, tojás, földimogyoró és hal fogyasztása idézhet elő, az arra érzékeny betegeknél. A gyorsan kialakuló életveszélyes állapot kezelése minden esetben sürgősségi ellátást tesz szükségessé.

Vizsgálatok és diéta

Táplálékallergiára utaló tünetek esetén a vizsgálat első lépése a részletes anamnézis, vagyis a beteg kikérdezése. Gyermekek esetében a szülőknek érdemes végiggondolni, előfordult-e a családban korábban allergiás betegség, milyen ételeket fogyaszt a gyermek, mikor jelentkeztek először a tünetek. Az allergének azonosítása 2 év alatti gyermekek esetében főként vérvizsgálattal történik, általában későbbi életkorban alkalmazzuk a prick-tesztet, de az allergia diagnózisának nélkülözhetetlen része a táplálékelimináció – magyarázza a főorvosnő. Ennek lényege, hogy bizonyos ételek, étrendből történő kiiktatásával ellenőrizzük, hogy továbbra is jelentkeznek-e a tünetek. Az allergia diagnózisát igazolja, ha az elvont táplálékokat visszaadva a betegségi tünetek ismét megjelennek.

A táplálékallergia kezelése

A gyermekkorban jelentkező táplálékallergiás tünetek döntő többsége a gyermekek 3-4 éves korára megszűnik, a gyermek kinövi a betegséget. Ebben az időszakban a legfontosabb a megfelelő diéta megtartása, az allergén kerülése, mely rendszerint önmagában is tünetmentességet eredményez. Antihisztaminok és szteroidok alkalmazására főként az akut rohamok és súlyos klinikai tünetek esetén kerül sor.

 

Forrás: Budai Allergiaközpont

süti beállítások módosítása