A fül-orr-gégészeti vizsgálat lépései

Ha a beteg légúti panaszokkal érkezik kivizsgálásra, akkor az alapos kikérdezést követően allergia tesztet végzünk. A kikérdezés során feljegyezzük, hogy pontosan milyen tüneteket tapasztal, voltak-e már korábban hasonló panaszai, ha igen, akkor az év azonos szakában jelentkeztek-e, szed-e gyógyszereket, próbált-e más kezelést – mondta el a diagnózishoz fontos főbb kérdéseket dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpontorvosa. A fül-orr-gégészeti vizsgálat során ellenőrizzük a légutak és az orrnyálkahártya állapotát is. Ilyenkor fény derülhet olyan egyéb elváltozásokra is, - például orrpolip, krónikus arcüreggyulladás vagy orrsövényferdülés - amelyek akár allergiához hasonló tüneteket is okozhatnak, vagy felerősíthetik a tüneteit.

Prick-teszt és vérvizsgálat

Pollenallergiás tünetek esetén az allergia vizsgálatát rendszerint alkaros bőrteszttel végezzük. Ennek során az az allergént az alkar bőrére csepegtetjük, majd minimális (felületi hámréteg) bőrkarcolás történik, ezt követően nézzük a bőr reakcióját. 10-15 perc alatt kialakuló vörösödés, duzzanat esetén az adott allergénre az allergia bizonyított. A vizsgálat azonban nem végezhető allergiás időszakban, és antihisztaminok, antidepresszánsok és szisztémás szteroidok szedésének ideje alatt, ezért ilyen esetekben vérvizsgálattal tudjuk beazonosítani a panaszokat kiváltó allergént. Ezt a módszert alkalmazzuk várandósok, kisgyerekek és csecsemők esetében is – teszi hozzá dr. Augusztinovicz Monika. Vérvizsgálat során az allergénre specifikus ellenanyagok – IgE – szintjét mérik meg. Allergia esetén az IgE mértéke emelkedett a szervezetben.

Mi történik, ha pozitív a teszt?

Az előzetes vizsgálatokat és a beteg tüneteit az allergia teszt eredményével összevetve lehet személyre szabott kezelést összeállítani, mely egyaránt tartalmazhat vényköteles és recept nélküli készítményeket is. A tüneti kezelés hatására a beteg panaszai pár napon belül érezhetően csökkennek. Ezeket mindaddig szednie kell, amíg a tüneteket kiváltó pollen jelen van a levegőben. A hosszú távú megoldásban gondolkodók számára javasolható az allergén specifikus immunterápia, ám ezt a kezelést parlagfű allergiások csak jövő tavasszal kezdhetik.

D-vitamin hiányos gyerekek és felnőttek esetében rosszabb tüdő légzésfunkciós értékeket és gyakoribb asztmás rohamokat figyeltek meg. A „napfény” vitamint azért is érdemes pótolni, mert szedésével az asztma gyógyszerek hatékonysága is növelhető.

Több, mint vitamin

A D-vitamin az utóbbi években került a figyelem középpontjába. Több, korábban nem ismert pozitív hatására derült fény. Számos kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, ill. szervrendszerünkre hat, ezért a D-vitamin szint megállapítása és hiánya esetén a pótlása meghatározó fontosságú.

Hatása az allergiás betegségekre

A D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunműködésében, csökkenti a gyulladásos folyamatokat. Vizsgálatok bizonyítják azt is, hogy a gyakori nehézlégzéssel járó csecsemőkori bronchitisek, tüdőgyulladások gyakoribbak voltak azoknál a gyermekeknél, akiknek a D-vitamin ellátottsága nem volt megfelelő – mondja dr. Somogyi Évagyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A bőrgyógyászati eltérések - az atópiás dermatitis, az ekcéma, a pikkelysömör - bőrtünetei napfény hatására sokszor javulnak, a napfényben szegény hónapokban gyakran kiújulnak, ami a D-vitamin szinttel is összefüggésbe hozható. Az egyre növekvő számú csecsemőkori és gyermekkori asztma megelőzésében lehet szerepe a D-vitamin pótlásnak is. Az anya terhesség és szoptatás alatti megfelelő D-vitamin ellátottsága pedig segítheti a csecsemő és gyermekkori allergiás asztma kialakulásának megelőzését.

Asztma és D-vitamin

A vizsgálatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a D-vitaminnak nem csak a megelőzésben, de a már kialakult betegség kezelésében is fontos szerepe lehet. A The Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent kutatásban azt vizsgálták, hogy a nagy dózisban szedett D-vitamin befolyásolja-e az asztmás betegek állapotát, fokozza-e az inhalációs kortikoszteroid hatékonyságát. A résztvevőknél a tüneteik mellett vérvizsgálat is igazolta az alacsony D-vitamin szintet. A vizsgálat végén a vitamin szedésének egyértelműen pozitív hatásait észlelték, 20%-kal csökkent például az asztmás rohamok előfordulása a résztvevők körében. Az eredményeket egy másik, az Allergy szaklapban közölt vizsgálat is alátámasztja, ahol a vizsgált 300,000 résztvevőből 21,000 asztmás betegnél az alacsony D-vitamin szint 25%-kal gyakoribb és súlyosabb asztmás rohamokat okozott.

Milyen jelekből tudhatjuk, ha kevés a D-vitamin?

Hiányállapotra utalhatnak a gyakori felső- és alsó légúti betegségek, bronchitisek, tüdőgyulladások. Ekcéma, pikkelysömör esetén a tünetek rosszabbodása is figyelmeztető jel lehet. Gyermekeknél az alacsony D-vitamin szint tünete lehet a sápadt bőr, puha koponyacsontok, elgörbült alsó végtagok (ó-láb kialakulása), mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”), fokozott hajlam a csonttörésre, a fogzás és mozgásfejlődés késése.

Mennyi pótlásra van szükség?

A napi ajánlott mennyiség megelőzésre gyerekeknek napi 1000NE, felnőtteknek 2000NE. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin-koncentráció elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.

Szűréssel pontosan meghatározható

Kortól függetlenül és panaszmentes állapotban is javasolt a D-vitamin szint évenkénti ellenőriztetése, a hiányállapot, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A D-vitamin hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal történhet. Ezek a vizsgálatok gyerekeknél is elvégezhetők. Az összes körülmény figyelembevétele és a leletek eredményei alapján lehet egyéni D-vitamin kezelést javasolni, amellyel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetőek.

Haj

Mindenki tapasztalja fésülködés, hajmosás során, hogy többé-kevésbé hullik a haja. Ez egy teljesen természetes folyamat, hiszen a szálaknak van egy életciklusuk (anagén, katagén, telogén), melynek végén átadják a helyüket az újabbaknak. Hogy kinél milyen mértékű a hajhullás, azt számtalan tényező befolyásolja, például időjárás, stressz, gyógyszerek, stb. Azonban fontos tudni, hogy betegséget is jelezhet, ugyanis igen gyakori, amikor a pajzsmirigy elégtelen működése húzódik a háttérben, mivel a szerv hormonjai (trijódtironin és a tiroxin) jelenlétében nő az anagén fázis hossza. Ráadásul a zavar gyakran vitaminhiánnyal is társul, így nem csupán a hajvesztés, hanem a szálak gyengesége és könnyebb roncsolódása is útjában áll a tökéletes hajzuhatag elérésének.

Köröm

A hajhoz hasonlóan körömproblémák is utalhatnak a pajzsmirigy elégtelen működésére. Ez megnyilvánulhat töredezésben, ám árulkodóbb jel lehet a körmön lévő hosszanti barázdák (Beau-féle csíkok) megjelenése- mondja dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

Bőr

Pajzsmirigyzavar esetén a szívverés, a véráramlás gyorsulása illetve lassulása lép fel, attól függően, alul-vagy túlműködésről beszélünk (alulműködés esetén lassul a vérkeringés és csökken a vérnyomás, míg túlműködéskor megnő). Ez a változás bőrtünetekkel is járhat, vagyis ha a túl nagy a pajzsmirigy hormonok szintje, úgy a bőr meleggé és nyirkossá válik a nagymértékű izzadás miatt, valamint gyakran kipirul.

Szem

A pajzsmirigy túlműködéssel járó Basedow-kór igen jellegzetes külső tünete a szemek kidülledése. Éppen ezért az orvos gyakran már első ránézésre is sejtheti a betegség fennállását, kiváltképp, ha az olyan más tünetekhez csatlakozik, mint például a fokozott izzadás, normál étkezés melletti fogyás, vagy a heves szívdobogás és idegesség.

Alulműködés esetén a szem ödémássá válhat, valamint a szemöldök külső részének megritkulása (Hertoghe-tünet) lehet figyelmeztető jel.

Testsúly

A legtöbb hormonális probléma jelentős befolyást gyakorol az anyagcserére, így a testsúlyra is. Éppen ezért ha a fogyókúra nem vezet valakinél eredményre, úgy mindenképp gondolni kell az endokrin rendszer zavarára. Amennyiben nem termelődik elegendő mennyiségű pajzsmirigy hormon, úgy az anyagcsere lelassul, ami normál étkezés mellett hízást okozhat. Természetesen ennek fordítottja is igaz, vagyis túlműködés esetén indokolatlan fogyás léphet fel.

Nyerje vissza önbizalmát és kezeltesse problémáját

A pajzsmirigyzavar egyszerű vérvétellel igazolható (vannak esetek, amikor ezt kiegészítik más vizsgálatok is, pl. nyaki Uh, izotópos vizsgálat, CT, MRI), és amennyiben pozitív az eredmény, úgy gyógyszeres terápiára lehet szükség. Súlyosabb esetben műtéti kezelés is indokolttá válhat, illetve bizonyos állapotoknál jódizotópos kezelést ír elő a szakember a mielőbbi gyógyulás érdekében.  Megfelelő terápia esetén a pajzsmirigy hormonok szintje normalizálódik, melynek hatására a zavaró tünetek megszűnnek, vagy jelentős mértékben csökkennek.