Nem csak tüneti kezelés létezik

Allergia ellen nem csak a pollenszezonban, a tünetek jelentkezésekor alkalmazott kezelés létezik. Közel húsz éve végzem betegeimnél az allergén immunterápiás kezelést, amely a tüneti kezeléssel szemben nemcsak a beteg panaszait – a tüsszögést, orr-és szemviszketést, torokkaparást – szünteti meg, hanem azok kiváltó okát is. Az allergén immunterápiaugyanis az immunrendszer működésére hat, így képes egyéntől függően, átlagosan három év alatt jelentősen csökkenteni az allergiás tüneteket.

Télen kell elkezdeni

A hagyományos tüneti kezeléstől különbözik abban is, hogy az allergén immunterápiát nem akkor kell elkezdeni, amikor az allergén pollenek megjelennek a levegőben, hanem azt megelőzően kettő-négy hónappal. Mivel a nyírfa virágzása az időjárás függvényében március-április környékére tehető, ezért a kezdés ideális időpontja nyírfapollen allergiások esetében december hónap. Az allergén immunterápiás kezelés teljes időtartama valóban három év, ám a betegek többsége már jelentős javulásról számol be az első évben is a légúti panaszok terén.

Egyre rosszabb a nyírfapollen allergiások helyzete

Nemcsak rájuk igaz ez, valójában minden allergiás érzi a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait: a hirtelen belobbanó allergiás tüneteket és az egyre hosszabb allergiaszezont, ám a nyírfapollen allergiások esetében ez fokozottan igaz. Évekkel ezelőtt még jól megfigyelhető volt, ahogyan sorra jelentek meg először a mogyoró-, az éger-, majd a fűz- és a nyírfapollenre allergiások a rendelőben- mondja Balogh főorvosnő. Az utóbbi években azonban az időjárás fokozatos fokozatos felmelegedése elmaradt, a tavasz szinte napok alatt robban be. A hirtelen jött jó idő miatt az összes kora tavaszi allergén szinte egy időben indul virágzásnak, emiatt a pollenkoncentráció nagyon magas ebben az időszakban. A botanikai rokonság miatt pedig a nyírfapollen allergiásoknál még erősebb tünetek jelentkeznek.

Bármilyen életkorban kialakulhat

A probléma pedig egyre több embert érint, 15 éve ugyanis még fele annyi nyírfapollen allergiás volt, mint parlagfű. Az utóbbi években azonban jelentősen megnőtt az érintettek száma, igaz, a leggyakoribb allergént, a parlagfüvet még nem érte utol. Korosztályok tekintetében is megfigyelhető a növekedés. Míg korábban főként a 20-30 évesek körében, napjainkra ennél fiatalabb és idősebb korban is jelentkeznek a pollenallergia tünetei.

Hogyan zajlik a kezelés?

Az allergén immunterápia során a beteg azt az anyagot kapja, szigorúan ellenőrzött, hígított formában, amire allergiás. A dózis folyamatosan emelkedik a kezelés során, majd a fenntartó adag elérése után állandó. A beteg szervezete így megtanulja elviselni az allergént. Ha az immunrendszer többé nem érzékeli számára veszélyesnek a nyírfapollent, nem reagál a jelenlétére, vagyis az allergiás tünetek sem jelentkeznek majd. A kezelés akkor is elvégezhető, ha a beteg egyszerre több mindenre allergiás. Ilyenkor kiválasztjuk a betegnek legerősebb panaszt okozó allergént, és azzal kezdjük a kezelést – magyarázza dr. Balogh Katalin. A későbbiekben pedig folytatni lehet más allergénekre is a kezelést.

Az allergia kialakulását gyakran emlegetik civilizációs, avagy „jólétünk” betegségeként is. Ha körbenézünk a családban, valóban jellemző, hogy az idősebb családtagoknál, nagyszülőknél még nem, de a gyermekeknél, esetleg a szülőknél is már megjelentek a tünetek. Mikor kezdődött az allergiások számának emelkedése?
- Az allergia régen valóban ritka betegségnek számított. Amikor az angol Királyi Orvostársaságban a napjainkban szénanáthaként ismert tüneteket a 19. században bemutatták, akkor egész Nagy-Britanniából összesen csak 20-25 beteget lehetett összeszedni, ami a mai előfordulások ismeretében nagyon kis szám. Kétségtelen, hogy az 1870-es években elindult fejlődés a betegség jobb megismerését is lehetővé tette: felismerték például a környezetszennyezés és a légúti betegségek közti összefüggést, a pollenek tünet kiváltó szerepét. A betegek száma az 1950-es évek környékén nőtt nagyobb mértékben. Napjainkban további emelkedés figyelhető meg, átlagosan a lakosok 30-40 százaléka allergiás országonként.

Előrejelzések szerint 2050-re a világ lakosságának fele allergiás lesz. Évről-évre előkerül ez a kérdés, az allergiások száma azonban folyamatosan nő. Valóban elkerülhetetlen a betegség ilyen mértékű terjedése?
- Az allergiával kapcsolatban nagyon sok vizsgálat folyik napjainkban, amelyek a betegség okait, megelőzését és kezelését kutatják. A riasztó számok, a drasztikus emelkedés és erőfeszítéseink ellenére sajnos az a tény, amit az Allergia Világszövetség fogalmazott meg: az only allergy syndrome, a „csak allergia” tünet együttes nagymértékben hozzájárul a kedvezőtlen prognózisok megvalósulásához. Ez azt jelenti, hogy sem a betegek, sem az egészségesek, sem pedig a döntéshozók nem a súlyának, a perspektíváknak megfelelő komolysággal tekintenek erre a kérdésre. Ez különösen aggasztó annak tükrében, hogy a nem fertőző krónikus betegségek körében az allergiák – a diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás után – a harmadik, negyedik helyen állnak gyakoriságban. A pollenallergia az életminőségen túl a munkaképességet is rontja: 20-25%-os, esetleg még nagyobb munkaképesség csökkenést válthat ki. Mivel a pollenszezon tavasztól őszig tart, ezért a kedvezőtlen hatásai gyerekek teljesítményében is érezhetőek: az érettségi, felvételik, vagy épp az iskolakezdés kapcsán.

A címben feltett kérdésre ezek alapján akár igennel is felelhetünk, de legalábbis a betegszám folytonos emelkedése megállíthatatlannak látszik. Milyen tényezőkön múlik, hogy valaki allergiás lesz-e, vagy sem?
- Amit az eddigi kutatások alapján biztosan tudunk, az az öröklődés szerepe a betegség megjelenésében. Ha a családban van egy orvosilag igazolt allergiás beteg, akkor ez a legnagyobb rizikó arra, hogy a következő generációban is megjelenik majd a betegség. Ezen kívül fontos tényező a külső-belső környezet hatása is, mely jelenti egyfelől a magas – elsősorban közlekedésből, fűtésből származó - légszennyezettséget, a polleneket, illetve a lakótérben előforduló allergéneket is: a poratka, penészgomba, házi kedvencek jelenlétét. Mindez különösen a kisgyermekek, csecsemők esetében jelentős, akik idejük akár 95%-át is zárt térben töltik, ahol ha magas allergén terhelésnek vannak kitéve, az nagyon megnöveli az allergia későbbi előfordulásának rizikóját. A „háztartási”, belső terekben lévő hajlamosító tényezők között meg kell említeni, hogy a vegyszerek, kozmetikumok, a tisztítószerek és adalékanyagok allergia elősegítő hatását is sokszorosan sikerült igazolni.

Milyen kezelési lehetőségek közül választhat az allergiás beteg?
- Terápiás lehetőségeink nagyobb részt a tünetek megszüntetésére irányulnak: antihisztaminok, helyi szteroidok képezik az allergiás betegségek kezelésének a bázisát. Ezek a tüneteket kiválóan kezelik, hatásuk azonban csak addig tart, amíg a beteg szedi a készítményeket, vagyis nem alkalmasak arra, hogy a már kialakult betegséget megszüntessék. Erre lehetőséget az immunterápiák és a biológiai terápiák adnak, amelyek a kisiklott allergiás reakciót - ami „felesleges” túlműködés – képesek visszaterelni a normál keretek közé, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az azokat kiváltó okot kezelik.

Az újévi fogadalmakat megtartva, januártól sokan kezdtek fogyókúrába. Az önsanyargatás üde színfoltja a minimális kalória tartalmú smoothie, amit otthon is bárki elkészíthet reggelire, vacsorára. A gyümölccsel és zöldségekkel is jól variálható finomság azonban kellemetlen panaszokat is okozhat allergiásoknál, nem árt figyelni a tünetekre! 

Jól variálható vitaminbomba

A vízzel és tejjel is készíthető smoothie nem pusztán turmix, inkább egyfajta folyékony étel, ami a benne található gyümölcsök és zöldségek magas rosttartalma miatt hosszabb időre is képes elűzni az éhséget. Kedvező tulajdonsága mellett a Mount Sinai School of Medicine orvosának közelmúltban megjelent írása mégis arra hívja fel a figyelmet, hogy a zöldségek és gyümölcsöket jobb, ha óvatosan fogyasztjuk, ha pollenallergiától is szenvedünk.

Mi köze a pollenallergiámnak a gyümölcsökhöz?

A tanulmány pollen-gyümölcs allergiaként is említi az orális allergia szindrómaként (OAS) ismert tünet együttest, amelynek során bizonyos ételek fogyasztása a szájüregben idéz elő allergiás tüneteket, az arra érzékenyeknél.Nyírfapollen allergia esetén tüneteket okozhatnak egyes gyümölcsök, - leggyakrabban az alma, de emellett a cseresznye, nektarin, őszibarack és körte is – a sárgarépa, zeller, mogyoró, paszternák, burgonya, szója és mandula. Afűpollen allergiásoknál a kivi, a szója és a paradicsom, a parlagfű allergiásoknála banán és a dinnye okozhat panaszokat, aki pedig a fekete ürömre allergiás, az a paprika, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, dinnye, uborka és mangó fogyasztásakor legyen óvatos.

Miért épp a smoothie?

Az írás arra is felhívja a figyelmet, hogy az elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek akár életveszélyes allergiás reakciót, anafilaxiát is okozhatnak, habár ez igen ritkán következik be. A betegek többsége ugyanis akár már pár falat elfogyasztása után észleli a szájüregben fellépő kellemetlen tüneteket - égő érzés, zsibbadás, viszketés, torokkaparás, ödéma – és ezért abba is hagyja a tüneteket okozó étel fogyasztását. Emellett az egyes ételek allergenitása jelentősen csökken savas környezetben – az emésztőnedvek és a gyomorsav hatására – illetve főzéssel is, hő hatására. Az orvosok ezért gyakran „nem súlyos” allergiaként tartják számon az OAS tüneteit, dr. Gary J. Stadtmauer azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy nagy koncentrációban fogyasztva a zöldségek és gyümölcsök anafilaxiát okozzanak. Írásában ezért külön felhívja a figyelmet a smoothie-k fogyasztására, melyek nyers formában és nagy mennyiségben tartalmazzák az allergéneket. A turmixolt italok emellett gyakran szója, vagy mandulatejjel készülnek, amelyek további kockázatot jelentenek nyírfaallergiások esetében.

Létezik kezelés az OAS tüneteire!

Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa is jól ismeri az OAS tüneteit, saját praxisában is elsősorban a nyírfapollen allergiások körében tapasztalja a megjelenését. „A keresztallergia lényege, hogy a két anyag – a pollen és a gyümölcs, vagy zöldség - közt nagy a szerkezeti hasonlóság, ezért reagál az elfogyasztására tünetekkel az allergiás beteg szervezete. A keresztallergia előfordulása valóban a nyírfaallergiásoknál a legmagasabb, mintegy 30 százalékra tehető, szemben az összes többi pollenallergiával, ahol 5-10 százalék az arány.”

Az OAS tüneteinek megelőzésére a főorvosnő szerint nem az az egyetlen – és sok esetben nehezen kivitelezhető - megoldás, ha elkerüljük az adott étel fogyasztását. Immunterápiával hatékonyan kezelhetjük mind a pollen-, mind pedig a keresztallergia tüneteit. „A saját betegeim körében végzett felmérésem alapján 50-60 százalékos javulás következett be az OAS tüneteiben.” Fontos megjegyezni, hogy a kezelés megkezdése az allergén növény virágzását megelőzően, csak az év egy adott szakában lehetséges, nyírfapollen allergiásoknak még január-február hónapban kezdhető, a fűfélékre allergiásoknál áprilisig, parlagfű allergiásoknak legkésőbb júniusban kell megkezdeni.