Mit ne egyek, ha parlagfűre vagyok allergiás?

A jól ismert allergiás tünetek mellett a parlagfűre érzékenyek életét bizonyos élelmiszerek fogyasztása is megnehezítheti. A keresztallergia nagyjából az allergiások 10 százalékánál fordul elő, ők kellemetlen szájüregi tüneteket észlelhetnek bizonyos ételek fogyasztását követően. Égő, viszkető érzés az ajkakon, nyelven, torokkaparás utalhat arra, hogy jobb a későbbiekben az adott ételt inkább elkerülni. Parlagfűre allergiásoknál a görögdinnye mellett a banán, cukkini, uborka és napraforgó mag is tüneteket okozhat. Senkinek sem kell azonban ok nélkül kizárnia ezeket az étrendjéből, aki még nem tapasztalt ilyen tüneteket, nyugodtan fogyaszthatja továbbra is.

Ha vége a nyárnak, elmúlik az allergiám is?

Sajnos ez egyáltalán nincs így, az őszi-téli időszakban sokan küzdenek a háziporatka allergia felerősödő tüneteivel. Ha valaki kezelésre sem múló orrdugulást tapasztal, orrfolyás, tüsszögés, köhögés jelentkezik – főleg zárt térben - hosszabb ideje, akkor érdemes allergia vizsgálatot végeztetnie, mivel könnyen lehet, hogy a panaszait a háziporatka okozza. Ez az apró, szabad szemmel nem látható élőlény elhullott emberi hámsejtekkel táplálkozik, így főleg ott él, ahol a legtöbb időt töltjük: az ágyban. Megbújhat a párnában, takaróban, a matracban is. Nem ritka, hogy jelenléte az arra érzékenyeknél bőrtünetet, kiütéseket is okoz.

Reggel szellőztessek, amikor friss a levegő?

Az, hogy mennyire magas a pollenkoncentráció mértéke a levegőben, növényfajonként is változhat. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a legmagasabb reggel 5 és 10 között, tehát semmiképp sem javasoljuk, hogy pollenszezonban az allergiások reggel, munkába indulás előtt szellőztessenek. Nyugodtan várják meg, míg hazaérnek és inkább este 8 és a lefekvés időpontja között – vagy akár egész éjszakára - nyissanak ablakot, a hajnali, reggeli órákban pedig zárják be.

Az allergén specifikus immunterápiától néhány héten belül múlnak a tüneteim?

Ha néhány héten belül nem is, de a kezelés első évében már jelentősen csökkenhetnek. Egy átlagosan 3 évig tartó kezelésről van szó, amelynek során az immunrendszer kisiklott működését kell „helyes útra” terelni, ez pedig egy hosszabb folyamat, amihez idő kell. A kezelés során az immunrendszert fokozatosan szoktatják hozzá ahhoz az anyaghoz, amely korábban tüneteket okozott, így idővel elérik azt, hogy a betegnél ne jelentkezzenek az allergiás tünetek. A teljes terápia tehát hosszabb időt vesz igénybe, ám a tapasztalatok szerint a betegek már a kezelés első évében is jelentős javulásról számolnak be, különösen a bosszantó orrdugulás és szemviszketés terén. Sikeres terápia esetén pedig a hatás a készítmény szedésének befejezését követően több évig tart.

Az orrdugulás elleni orrspray orrdugulást okozhat?

Ez az állítás igaz, bármennyire is meglepő. Ha nem szakember által összeállított gyógyszerekkel kezeljük az allergiás tüneteket, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem a megfelelő készítményt választjuk. Az ún. nyálkahártya lohasztó orrcseppek az orrnyálkahártyában lévő ereket összehúzzák, így csökkentik a duzzanatot, elzáródást. Használatuk azonban csak nátha esetén, a tájékoztatóban leírt ideig és gyakorisággal javasolt. Ha túl hosszú ideig használjuk, akkor idővel azt fogjuk tapasztalni, hogy épp ellenkezőleg hatnak. A megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, allergia ellen válasszuk a hosszú távon is biztonsággal alkalmazható, speciálisan e célra kifejlesztett készítményeket.

Három évig kell szednie azt az anyagot, amire allergiás, de a kezelés végére –sőt a tapasztalatok szerint már a kezelés első évében is – jelentősen, átlagosan 80 százalékkal csökkennek az allergiás tünetei. Ön bevállalná?

Világszerte használt kezelési mód

„Maga az allergén specifikus immunterápia egyáltalán nem új kezelési mód, több mint száz éves múltra tekint vissza” – magyarázza dr. Balogh Katalinallergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Elsőként az 1900-as évek elején alkalmazták, ekkor fedezték fel, hogy ha a beteg szervezetébe juttatják az allergén anyagot, akkor az idővel megtanulja elviselni azt, így pedig az adott pollen hatására fellépő allergiás reakció is megszüntethető. Az 1950-es évek óta az immunterápiás készítményeket világszerte egyre több országban használják az allergiás betegségek kezelésére.

Nemcsak a tüneteket csillapítja, hanem a kiváltó okot kezeli

Az ebben az időszakban sokak által szedett antihisztamin tartalmú készítmények hatóanyaga, az allergiás reakció során, a szervezetben felszabadult hisztamin kötődését gátolja a nyálkahártyán lévő hisztamin receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy hatására az allergiás tünetek már nem tudnak megjelenni: a betegnél egy időre – a gyógyszer folyamatos szedésének ideje alatt – szerencsés esetben megszűnik a tüsszögés, orrfolyás. Ezzel szemben az allergén specifikus immunterápiama az egyetlen olyan kezelési mód, amely nem csak a tünetekre hat, hanem az allergia kiváltó okát, az immunrendszer túlműködését fékezi meg. Sikeres terápia esetén pedig a hatás a készítmény szedésének befejezését követően több évig tart.

Erősödnek-e a tünetei, ha az allergént szedi?

Az immunterápiás készítmények előállítása és adagolása szigorúan szabályozott keretek közt történik. A biztonságos kezelés érdekében már az 1970-es években megszületett az a mai napig is érvényben lévő alap koncepció, mely a készítmények összeállításának módját egységesen szabályozza. Az allergén-specifikus immunterápia gyakorlati alkalmazására vonatkozó nemzetközi irányelveket pedig az Egészségügyi Világszervezet fektette le 1997-ben. „A terápia során a beteg valóban azt az allergént szedi, ami a panaszait kiváltja, ám a lényeg, hogy mindezt ellenőrzött mennyiségben, tisztított, standardizált allergénekkel teszi. Az allergiás tünetei pedig azért nem fognak a kezelés hatására erősödni, mert más a bevitel útja. A pollenek a légutakon keresztül okoznak tüneteket, a beteg belélegzi, tüsszögni kezd, az orra viszket. Itt a beteg az allergént tabletta, vagy cseppek formájában a nyelve alá helyezi, vagyis nem a légutakba kerül, hanem a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel, ezért nem erősödnek a légúti tünetei” – fejti ki részletesen a sokakban megfogalmazódott kérdést a főorvosnő.

Negatív és pozitív mellékhatásokra is számíthat!

Ahogyan az antihisztamin készítmények esetében, úgy az allergén specifikus immunterápiánál is előfordulhatnak mellékhatások. Ezek jellemzően helyi mellékhatások, a bevitel helyén jelennek meg és átmeneti kellemetlenség kategóriába sorolhatók. A leggyakoribb eset, a készítmények alkalmazását követően fellépő, a szájnyálkahártyán tapasztalt enyhe viszkető érzés. Dr. Balogh Katalin fontosnak tartja megemlíteni, hogy az allergén immunterápia esetében pozitív hatásokról is beszélhetünk. A készítmények szedésével ugyanis meg lehet előzni az újabb allergiák megjelenését, illetve az olyan súlyos szövődményt is, ami elsősorban a nem megfelelően kezelt allergiásoknál jelentkezik: az asztma kialakulását.

A következő 35 évben a szénanáthás betegek száma duplájára emelkedhet, a magasabb pollenkoncentráció és hosszabb parlagfű szezon miatt a parlagfű allergiások erősebb tünetekre számíthatnak. A kutatók ezért a parlagfű irtás és a klímaváltozás hatásait ellensúlyozó intézkedések fontosságát hangsúlyozzák. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa szerint a globális intézkedések mellett az is fontos, hogy az érintettek ismerjék az allergia hatékony kezelésének módjait, hogy - a kedvezőtlen környezeti hatások ellenére - a betegség súlyosbodását megelőzhessék.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai Európában

A parlagfű rendkívül agresszív terjedésű gyomnövény, gyakorlatilag bármilyen mostoha körülmények között megél. A virágzás időszakában a pollenszemek hatalmas távolságokat képesek a széllel megtenni, így ha valahol megtelepedett, előbb-utóbb a környező országokban is felüti a fejét. Hazánkban a parlagfű allergia, az augusztus közepétől akár október közepéig tartó pollenszórás időszakában közel egy millió ember életét keseríti meg. Az Environmental Health Perspectives folyóiratban megjelent kutatás előrejelzése szerint a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai elsősorban Európa azon területén jelentkeznek, ahol jelenleg is magas a parlagfű allergiások száma: Magyarországon és a balkáni országokban. Az emelkedés azonban arányaiban Németországban, Lengyelországban és Franciaországban lesz a legmagasabb.

Erősebb tünetek, több beteg

A klímaváltozás várható egészségügyi hatásait már több korábbi kutatás is vizsgálta. A szakemberek már az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia 2010. évi ülésén is kiemelten foglalkoztak a klímaváltozás, allergiás betegeket érintő hatásaival – mondja dr. Balogh Katalin. Az akkor ismertetett kutatás egy 1981 és 2007 között zajló felmérés eredményeiről számolt be, már abban az időszakban is megfigyelték, hogy Olaszország egyes részein bizonyos allergén növények pollenkibocsátása jelentősen megemelkedett. Az átlaghőmérséklet emelkedésével ez a folyamat sajnos a most közölt kutatás eredményei szerint sem mutat változást: a betegek hosszabb és erősebb pollenszezonra számíthatnak. Ez pedig nem csak a már allergiások számára jelent nehézséget. Kutatók megfigyelései szerint ugyanis a környezeti változások hatására nem csak a korábbi betegek állapota romlott, de egyre több, az előző években még panaszmentes személynél jelentkezett érzékenység bizonyos pollenekkel szemben.

Ideje komolyan venni az allergiát!

A szénanáthás betegek hajlamosak elbagatellizálni az állapotukat, hiszen amíg nem fáj, „csak” egy kis tüsszögés, orrfújás, addig jó megoldásnak tűnhet orrcseppel, saját adagolásban szedett vény nélküli készítményekkel átvészelni a pollenszezont. Nem árt, ha tudjuk, hogy a nem megfelelően kezelt allergia magától nem fog elmúlni, épp ellenkezőleg, idővel újabb allergiák megjelenésére számíthatunk, súlyosabb esetben pedig az allergiából asztma is kialakulhat. Ha úgy érezzük, hogy az év egy adott szakában ismétlődően gyanús náthás tüneteink jelentkeznek, akkor forduljunk orvoshoz és allergia vizsgálattal pontosan be tudjuk azonosítani, hogy melyik növény okozza a panaszainkat, illetve olyan személyre szabott kezelést kaphatunk, amivel a legjobb hatást érhetjük el a tünetek kezelésében.

Ha a környezet nem változik, akkor nekünk kell

Jelenleg csak reménykedhetünk abban, hogy sikerül olyan átfogó stratégiát kidolgozni, amely valóban hatékonyan képes befolyásolni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Ha a jelenleg vázolt helyzet nem változik, akkor olyan kezelésre van szükség, amely képes hosszú időre megszüntetni az allergiát, illetve képessé tesz az allergén elviselésére bennünket anélkül, hogy az tüneteket okozna. Ezt jelenleg egyetlen kezelési mód képes biztosítani, az allergén immunterápia, amely az allergia egyetlen oki terápiája: nem a tünetekre, hanem az azokat kiváltó okra hat. A kezelés során szedett cseppek, vagy tabletták az immunrendszer kisiklott működésére hatnak. A beteg azt az anyagot szedi, előre meghatározott, pontos adagolásban, személyre szabva, ami a panaszait kiváltja. Az átlagosan 3 éves kezelés alatt a szervezetét így hozzászoktatjuk az allergénhez – magyarázza dr. Balogh Katalin. A betegek már a kezelés első évében jelentős javulásról számolnak be, többségük már ennyi idő alatt is jelentősen csökkenteni tudja az egyéb tüneti szerek használatát.